Brüsszeli enyhítés: jobban járnak a magyarok is?

A jövő évtől kezdve 2030-ig minden évben maximum 1 százalékkal növelhetik a szőlő termőterületét az EU tagállamai. Brüsszel szerint azonban ez sem tudja majd ellensúlyozni az évek óta tartó zsugorodási folyamatot.

Jövő év január elsejétől új engedélyezési rendszer váltja fel az új szőlőültetvények telepítését tiltó eddigi átmeneti szabályozást az Európai Unióban. Az Európai Bizottság csütörtökön tette közzé az új szabályozást, ami kiegészíti az engedélyezési rendszerre vonatkozó rendeletet.

Az új szabályokról a közös agrárpolitika eddigi utolsó reformja során, 2013 végén állapodtak meg a tagállamok és az Európai Parlament. Az akkor elfogadott kompromisszum felülírta a 2008-as borpiaci reformnak azt a rendelkezését, miszerint 2016-tól kezdődően, de legkésőbb 2018-ban teljesen liberalizálták volna a szőlőtelepítési jogokat az Európai Unióban, felhagyva a termőterület korlátozásával.

Utóbbira a strukturális bortúltermelés, elsősorban a gyengébb minőségű asztali borok túltermelése miatt volt szükség. Ennek korlátozására 2015 végéig olyan szőlőtelepítési rendszert vezettek be, amely gyakorlatilag befagyasztotta a szőlő termőterületének növekedését az EU-ban. A szabályok értelmében kizárólag akkor lehetett a borvidékeken új tőkéket ültetni, ha egyidejűleg azonos mennyiségű szőlőültetvényt kivágtak.

A termelés szabályozásának következtében az elmúlt 10 évben uniós szinten körülbelül 10-15 százalékkal csökkent a szőlő termőterülete az EU-ban. Ezzel egyidőben más Európán kívüli borexportőröknél átlagosan 40 százalékkal nőtt a szőlőtermő terület nagysága. A borfogyasztásnál is hasonló trend nyilvánult meg: miközben Európában hanyatlott vagy stagnált a bor fogyasztása, addig főleg az Egyesült Államokban és Kínában dinamikusan nőtt az elmúlt években.

Bár 2008, vagyis a borpiaci reform óta mind volumenében, mind értékében nőtt az EU harmadik országokba irányuló borkivitele, Európa világpiaci részesedése folyamatosan csökken. Éppen a külső kereslet dinamikus növekedése volt az egyik fő ok, amiért korábban a szőlőtelepítési korlátozások megszűntetéséről és a piac liberalizációjáról döntöttek. Az átmeneti időszak végéhez közeledve azonban a bortermelő országok túlnyomó része, köztük Magyarország is, a termelési korlátozások fenntartása mellett érveltek. Magyarország esetében attól lehetett tartani, hogy a piaci liberalizációt kihasználva olcsó spanyol és olasz bor áraszthatta volna el a magyar piacot, kiszorítva onnan a hazai borokat.

Végül a KAP-reform keretében egy olyan salamoni megoldás született, ami minimális mértékben meg is engedi a szőlőültetvények kibővítését, de annak határt is szab. Ezzel a borágazat marad az egyetlen agrárpiaci szektor az EU-ban, ahol 2017 után is fennmarad a kvótarendszer (a tejkvótákat idén áprilisban vezették ki teljesen, 2017-ben pedig a cukorkvótákat is felszámolják majd).

A Bizottság által közzétett új szabályok értelmében 2016. január 1-től kezdve a tagállamok egészen 2030-ig minden évben a termőterület maximum 1 százalékával bővíthetik a szőlőültetvényeket. A tagállami hatóságok ugyanakkor indokolt esetben az 1 százaléknál alacsonyabb nemzeti és regionális szinteket is megállapíthatnak.

Bizottsági illetékesek szerint az új szabályok sokkal rugalmasabb keretet biztosítanak a tagállamok számára. Miközben hozzájárulnak az európai borok versenyképességének növeléséhez, addig elejét veszik a szőlőültetvények túlzottan gyors kibővülésének.

“Az új rendszer rugalmasabbá teszi az európai borágazatot, amely így fokozatosan növelni tudja a termelést a világpiaci keresletre reagálva” – jelentette ki Phil Hogan mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztos.

Bizottsági szakértők szerint ugyanakkor az évi 1 százalékos termőterület-növelés nem lesz képes ellensúlyozni a szőlőültetvények zsugorodásának évek óta tartó folyamatát az Európai Unióban. Ez a trend egy új tanulmány szerint egészen 2025-ig folytatódni fog Európában.

Az engedélyeztetés semmibe sem fog kerülni a termelőknek, akik ugyanakkor nem adhatják és vehetik egymás között az engedélyeket. Az új szabályok a szerzett telepítési jogoknak engedélyekre való konvertálásáról is rendelkeznek az új rendszerben, ami 2016. január 1-jén lép hatályba.

A 2008-as borpiaci reform végrehajtása óta 165 ezer hektár szőlőültetvényt vágtak ki csak 2008 és 2010-2011 között az Európai Unióban, a közösségi bortermelés pedig 10 millió hektoliterrel, körülbelül 6-7 százalékkal csökkent.

Az Európai Bizottság szerint a reformban előirányzott intézkedések elérték céljukat, mert növelték az európai borágazat versenyképességét, elsősorban a minőségi borok növekvő arányának köszönhetően. Több mint egy tucat bortermelő ország azonban ellenezte a szőlőtelepítési jogok jelenlegi rendszerének felszámolását, mert az szerintük hátrányos lenne a kistermelőknek; helyzetbe hozná a nagy befektetői csoportokat; ezzel párhuzamosan az ipari termelés terjedne el a minőség rovására; túltermeléshez vezetne és levinné az árakat; végül pedig olyan, mélyebb fekvésű területekre is telepítenének szőlőültetvényeket, ahol nem alkalmasak a feltételek a termelésre.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás