Koszovó továbbra is válságban

A júniusi törvényhozási választások után öt hónappal Koszovó a legsúlyosabb válságát éli azóta, hogy 2008-ban elszakadt Szerbiától. A többségében albánok lakta országot emésztő belpolitikai krízis megakadályozhatja a Belgráddal való viszony normalizálódását, és újabb előre hozott választásokkal fenyeget – mutatott rá elemzésében az AFP francia hírügynökség.

A koszovói parlamentet május 7-én oszlatták fel, az országot azóta is ügyvezető kormány irányítja, mivel a június 8-i, előre hozott parlamenti voksolás ellenére máig nem sikerült megválasztani a törvényhozás tisztségviselőit, így a kormányalakítás és minden más intézményes folyamat, köztük Koszovó európai integrációja is megakadt.

A voksoláson Hasim Thaci 2008 óta hivatalban lévő kormányfő tömörülése, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) nyert a szavazatok 31,72 százalékával, a második helyet a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) szerezte meg 26,13 százalékkal, a harmadik helyen pedig a Szövetség a Jövőért (AAK) végzett 13,73 százalékkal.

A jelenlegi patthelyzet forrását a koszovói alkotmányban kell keresni, amely kiköti, hogy a parlamenti választásokat megnyerő párt terjeszthet elő jelöltet az országgyűlés elnöki posztjára. Az alaptörvény azonban semmiféle határidőt nem szab erre, nem tesz említést a próbálkozások megengedett számáról, és nem teszi lehetővé az ellenzék számára, hogy saját jelöltre tegyen javaslatot még akkor sem, ha többséget alkot, ahogy az a jelenlegi helyzetben is fennáll.

A koszovói intézményi erőpróbának egy olyan következménye lett ugyanis, hogy szeptemberben példátlan lépéssel koalíciós megállapodást kötöttek a koszovói albán ellenzéki pártok az intézmények megalakításáról és a hatalomhoz továbbra is ragaszkodó Hashim Thaci kormányfő Koszovói Demokrata Pártjának ellenzékbe kényszerítéséről. A parlamenti többség biztosítása érdekében a három pártból – az LDK-ból, az AAK-ból és a Thaci pártjából februárban kivált Koszovói Kezdeményezésből (Nisma per Kosoven) – álló ellenzéki tömb egy “elvi megállapodás” keretében maga mellé állította az Önrendelkezés (Vetvendosje) nevű tömörülést is, így összesen 63 mandátumot tudhat magáénak a 120 fős pristinai törvényhozásban. Az Önrendelkezést úgy sikerült megnyernie az ellenzéki koalíciónak, hogy illetékességi körébe utalta a Szerbiával folytatott tárgyalási folyamat vezetését, ami azonban meglehetősen kényes helyzetet teremt. A párt ugyanis mindenféle párbeszédet elutasít Szerbiával, ez pedig azzal fenyeget, hogy megakad a két délkelet-európai ország kapcsolatainak normális mederbe terelése, amelyet az Európai Unió (EU) oltalma alatt 2013 áprilisában kötött, “történelminek” nevezett belgrádi-pristinai egyezmény jelölt ki feladatként a két állam számára.

A szerb és albán nép közötti kapcsolat még mindig törékeny, erről árulkodik a Szerbia és Albánia közötti labdarúgó-mérkőzés botrányba fulladása is. Az októberben tartott belgrádi Európa-bajnoki selejtezőt félbe kellett szakítani, mivel dulakodás tört ki a két csapat játékosai között annak nyomán, hogy egy ismeretlen személy quadrocopterrel (négyrotoros távirányítható helikopterrel) Nagy-Albániát ábrázoló zászlót irányított a pálya fölé. A provokációval összefüggésben többek között az albán miniszterelnök testvére, Olsi Rama is gyanúba került. Az incidens miatt három héttel – november 10-re – elhalasztották az albán kormányfő tervezett szerbiai látogatását, amelynek történelmi jelentőségét az adja, hogy hivatalból 68 éve nem járt szerb földön ilyen magas rangú albán állami tisztségviselő.

A koszovói politikai krízishez hozzájárult a Koszovóban működő európai uniós jogi és igazságügyi missziót (EULEX) befeketítő botrány is: az EULEX magas rangú tagjait korrupcióval vádolta meg Maria Bamieh brit ügyész. A függetlenség 2008-as kikiáltásának másnapján elindított uniós küldetésnek éppen az volt a célja, hogy demokráciára tanítsa Koszovót és segítsen a jogállamiság kiépítésében.

“A válság miatt Koszovó lassan már egyáltalán nem hasonlít egy normális államhoz” – vélekedett Belul Beqaj politikai elemző, aki szerint a kompromisszum teljes hiányában külföldi (diplomáciai) beavatkozásra lesz majd szükség a helyzet rendezéséhez.

Haki Abazi elemző úgy látja, hogy Thaci a mostani koszovói válság első számú felelőse. A szakértő szerint a Koszovót a függetlenség útjára állító miniszterelnök a kormányzásnak egyetlen eszközét ismeri: a kríziskeltést. Mint emlékeztetett, egyes közgazdászok szerint a válság esetleges elhúzódása miatt kérdésessé vált a jövő évi költségvetés elfogadása is, ami viszont a közszférában dolgozók bérének kifizetését sodorhatja veszélybe. “Az utóbbi 8 évet hibák sorozata jellemezte” – mutatott rá az előre hozott választásokra számító Abazi. Az eredmény pedig, hogy az 1,7 millió lakosú Koszovó továbbra is Európa egyik legszegényebb országa 350 eurós (108 500 forintos) havi átlagfizetéssel és 35 százalékos munkanélküliséggel. A lakosság közel fele szegénységben él.

“Egy ilyen szegény ország, mint Koszovó nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy előre hozott választásokat tartson” – hangsúlyozta Beqaj.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás