Elérkezett a bővítési folyamat hattyúdala?

Az Európai Bizottság nem kezdeményez új ajánlásokat a nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatban – áll a szervezet által nyilvánosságra hozott egyéni országjelentéseiben. Az EB évente adja ki stratégiai beszámolóit, amelyekben ajánlásokat fogalmaz meg az érintett országok felé. A bővítési folyamat emiatt jó eséllyel leállhat, bár Törökországgal szeretnének megnyitni két fejezetet. Brüsszelből jelentünk.

Štefan Füle szerda délután bemutatta az Európai Parlament Külügyi Bizottsága (AFET) előtt az éves, Nyugat-Balkánról és Törökországról elkészített bizottsági országjelentéseket. Az öt tagjelölt (Montenegró, Macedónia, Szerbia, Albánia, Törökország) illetve potenciális tagjelölt-országokról készített beszámolók az elmúlt tizenkét hónap EU-kritériumoknak való megfelelését veszik alapul. Már-már bevett szokás, hogy az AFET-bizottságban kerül sor évről-évre a jelentések bemutatására, ami a szakbizottság tekintélyt parancsoló elnökének, Elmar Broknak (német, EPP) valamint a Parlament nővekvő szerepének köszönhető. 

Füle leköszön, Hahn örököl(het)

A leköszönő európai bővítési biztos a prezentációja mellett megragadta az alkalmat, hogy megköszönje a szakbizottsággal folytatott konstruktív munkát az öt év során. A képviselők hasonlóképpen kiemelték a bővítési és reformtörekvési erőfeszítésekben nyújtott munkáját és kiemelték legnagyobb sikerét az öt év során: Horvátország csatlakozását. Az ülésen érezhető volt, hogy ez Füle hattyúdala, vajon ugyanez igaz az egész bővítési folyamatra is?

A helyzet a jövőt nézve nem tekinthető derűsnek. Az integrációs folyamat már most tény, hogy lelassult, de megvan a kockázat, hogy meg is akadhat a regionális kooperáció és a reformok hiánya, valamint a fagyott konfliktusok miatt. Az EU részéről a konkrét lépések hiánya lehet a leginkább aggasztó. 

Füle elmondta, hogy a hat érintett nyugat-balkáni ország messze van a kondíciók teljesítésétől és más-más ütemben hajtják végre a kívánt reformokat. Kiemelte, hogy az aspiráló országoknak három kiemelt területen kell fejlődési pályára állniuk: a jogállamiság szintjén, a gazdasági kormányzás tekintetében és a közféra átalakításán. “Ha az aspiráló országok megfelelő reformokkal szolgálnak, akkor mi európai perspektívával” – jelentette ki. 

Politikai polarizáció kockázata

Kérdés, ez mire elég, mivel például a júniusban hosszú tárgyalássorozat végén tagjelölt státuszt kapó Albánia a jelentésben semmilyen biztosítékot nem kapott, hogy mikor kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat. Ehhez hozzátartozik, hogy Tirana nem segíti saját helyzetét, ha a kormány a politikai ellenzéket ellehetetleníti. Montenegróval is hasonló a helyzet a csatlakozási fejezetek megkezdésének tekintetében (12 megkezdett csatlakozási fejezetből kettőt zártak le), de Füle mégsem tett ajánlásokat a tagjelölt-országok éllovasának új fejezetek megnyitására. A bizottság szerint többet kell tenniük a korrupció elleni küzdelem leküzdésére, illetve az újságírókat ért erőszak megfékezésére.

A márciusban tagjelölt-országgá avanzsált Szerbia is hasonló cipőben jár. Hiába a jelentésben kiemelt igazságszolgáltatási-reformok, a tárgyalások tényleges megkezdéséről nincs szó. Ennek oka lehet az orosz Gazprommal kötött szerződés a Déli Áramlatról vagy az Oroszországgal szembeni EU-s szankciók figyelmen kívül hagyása. Ilyen explicit politikai döntések mindenképp nagyobb jelentőségűek, mint az igazságszolgáltatási-reformok. 

A jelentés viszont kiemeli, hogy a Belgrád-Pristina dialogús “normalizálódik”, bár a koszovói politikai válság itt sem segít az előrehaladásban. 

Macedónia fejlődését továbbra is a Görögországgal való névvita hátráltatja, hiába a bizottsági zöld út a tárgyalások megkezdésére. Ezen kivül a Bizottság szerint a demokratikus reformok is zsákutcába kerültek és az ellenzék parlamenti bojkottja is csak olaj a tűzre.

Az előbb említett Koszovó a saját részéről a Stabilizációs és Asszociációs Folyamatot igyekszik befejezni Boszniával karöltve, amelynek állapotát az EB “mozdulatlannak” jellemezte. 

Törökország: a speciális eset

A beszámoló szerint Törökország “stratégiai partner” mind az energiaellátás tekintetében, mind a közel-keleti külpolitikában betöltött központi szerepe miatt. Az Európai Bizottság ajánlja a 23-as és 24-es csatlakozási fejezetek megnyitását a jogállamiságról. 

Azonban a jelentés elítéli egyes újságírók bebörtönzését, a bírákkal szembeni erőszakos fellépést és a rendőri brutalitást. 

A Ciprussal szembeni immár 40 éves területi vita sem segít a tisztánlátásban, illetve a nüansznyi esélyt is arra, hogy Törökország valaha is csatlakozik a közösséghez. 

Elmar Brok sugallván a nyilvánvaló realitásokat, záróbeszédében csak a nyugat-balkáni bővítés lehetőségét emelte ki, míg Törökországot meg sem említette.

Bajtay Máté

Felkapott hírek

Friss hírek

Kérdéses, hogy megtartják-e a Brexit-szavazást

Egybehangzó hétfői brit médiaértesülések szerint a brit kormány elhalasztja az eredetileg keddre kitűzött alsóházi szavazást a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodásról. A Downing Street szóvivője hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján még azt mondta, hogy a szavazást a terveknek megfelelő időpontban, kedd este megtartják.

Read More »

Pasinján pártja tarolt az örmény előrehozott választáson

Nikol Pasinján ügyvezető kormányfő Én lépésem elnevezésű pártszövetsége szerezte meg a szavazatok 70,43 százalékát a vasárnap Örményországban tartott előrehozott parlamenti választásokon. A korábban kormányzó Örményország Köztársasági Pártja a voksok 4,7 százalékával nem érte el a törvényhozásba kerüléshez szükséges 5 százalékos küszöböt.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás