Válaszút elé lép Skócia

A Brit-sziget északi nemzete 2014. szeptember 18-án több mint háromszáz évnyi koronaunió után lehetőséget kap arra, hogy demokratikus keretek között hozzon döntést arról, vajon továbbra is az Egyesült Királyságon belül látja-e jövőjét.

Független állam legyen-e Skócia? Ezt a kérdést kell megfontolnia a Limes-en túli 4,1 millió választónak; az ebben az országrészben bejelentett lakcímmel rendelkező brit, valamint az EU és a Nemzetközösség valamely tagjának, itt élő állampolgárainak. Mivel a Skót Nemzeti Párt (Scottish National Party, SNP) által vezetett helyi kormány szerint „egyszer adatik ilyen lehetőség egy nemzedéknek”, a voksoláson részt vehetnek az említett feltételeknek megfelelő tizenhatodik életévüket betöltött ifjak is.

A fővárosban, a félmilliós Edinburghban éppúgy látni függetlenségpárti kitűzőket és matricákat a stílszerű YES – felirattal a legkülönbözőbb helyeken, mint amennyire a néhány más politikai párt közös ellenkampánya (Better Together, azaz Jobb Együtt) által kihelyezett plakátokat. Az Egyesült Királyság London utáni második legfontosabb pénzügyi központjaként emlegetett város a megszokott nyári turistaáradat első hullámát fogadja. A skót idegenforgalmi hivatal által Homecoming, azaz hazatérés tematikával ellátott esztendő bővelkedik a skót identitás kifejezését szolgáló rendezvényekben csakúgy, mint a nagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó eseményekben; hamarosan Glasgow rendezi a XX. Nemzetközösségi Játékokat, valamint az ősz kezdetén Skócia ad otthont a golfberkekben ismert Ryder-kupának. Ennél is fontosabb volt június utolsó hétvégéje, mikor a Stirling városa melletti Bannockburn mezején emlékeztek meg a hétszáz évvel ezelőtt két napig tartó csatáról, mely során Robert the Bruce (későbbi nevén I. Róbert király) megverte a túlerőben lévő, II. Edward vezette angol sereget – s ez a sorsdöntő győzelem elősegítette a skót királyság újraalakulását.

A függetlenségi népszavazás dátumának kiválasztásában a bannockburni csata évfordulója is szerepet játszhatott. A 2007 óta második skót kormányfői (First Minister of Scotland) ciklusát töltő Alex Salmond szerint 2014 kivételes év a skót történelemben. Más kérdés, hogy a verdiktet kimondó nép hogyan vélekedik erről.

Sok a megválaszolatlan kérdés

Az utóbbi hónapokban szinte hetente érkeznek több forrásból felmérések a választói hajlandóságra vonatkozóan. A bizonytalanok aránya ingadozó, és jelenleg eltérő százalék-becslésekkel, de a nem-szavazatok vezetnek: nagyjából 40-60 arányban a biztos választók között. Noha a függetlenséget támogató kampány hangsúlyosabban jelen van a mindennapokban, számtalan komoly kérdés maradt megválaszolatlanul, ami a hezitálók arányát nem apasztja. Azon túl, hogy az SNP hangoztatja, hogy a skót embereknek meg kell adni a jogot arra, hogy döntsenek az országuk sorsáról, egy nyilvános, ún. fehérkönyv, “Skócia jövője” címmel hatszázötven oldalon keresztül hivatott ismertetni a támogatói többség esetén a tervek szerint 2016 márciusában megalakuló köztársaság működését. Ám konkrét lépésekről, az átmenet folyamatáról vajmi kevés szó esik, bár szám – és tényszerű adatokkal keresi a támogatókat mind a két fél. A Better Together-kampányon bábáskodó konzervatív-liberális-munkáspárti trió kommunikációjában kihangsúlyozza, hogy Skócia egy erős Egyesült Királyságban lehet csak sikeres. A brosúrájukban a békés brit-szigeteki együttélés sikeréről szólván azonban sokakban felidéződik a Nagy Pénteki egyezménnyel lezárult észak-ír felkelés, de facto polgárháború emléke.

Kizárták az eurót

A gazdasági, bevándorlási, jóléti kiadásokat, valamint a védelmet és nemzetközi kapcsolatokat érintő témák tartoznak a leggyakrabban feltett kérdések közé. Ennnek fényében nem meglepő, hogy óriási érdekütközések vannak arról, hogy egy esetleges igen-győzelmet követően Skócia továbbra is használhatja-e a közös brit fontot. Skócia három nagy bankja így is saját, a Bank of England-től eltérő bankókat ad ki, értékében jelenleg az angol fontnak felel meg – bár a monarchia többi országrészében olykor problémás az elfogadásuk. Ám kategorikusan elutasító válasz érkezik a Westminsterből a pénzügyi unió folytatására. Amíg erről sem születik elvi egyezség, addig az államadósság átütemezéséről sem lehet érdemi vitát folytatni A független Skócia EU-tagságát támogató SNP mindazonáltal kizártnak tartja az euró bevezetését a brit font helyett. Egy új, skót font megjelenése a pénzpiacokon pedig egy kezdetekben (akár néhány évig) gyenge fizetőeszköz képét vetíti előre – amelynek hatása a friss skót államra igen kártékony lenne.

SNP: skandiáv-modellben gondolkoznak

A jóléti kiadásokról szólva fontos szót ejteni a kormányzópárt ideológiájáról. Az SNP nevében nem véletlenül nemzeti, nem pedig nacionalista (national vö. nationalist). A párt története ugyan még az 1930-as évekre nyúlik vissza, igazi lendületet azonban az elmúlt évezred utolsó évtizedében, a Tony Blair miniszterelnök kormányzása során felgyorsult devolúciós törekvések, és a Skót Parlament létrehozása adtak neki. A párt önmagát szociáldemokrataként definiálja, a legfőbb célja pedig egy skandináv mintájú, szociálisan érzékeny jóléti állam kiépítése Skóciában. Hogy ehhez a függetlenség hogyan járulhat hozzá? Nemcsak az 1960-as években felfedezett Északi-tengeri olajmezőkből származó jövedelem újraelosztásával és a megújuló energiaszektor fejlesztésével, hanem egy, a brit társadalmi és politikai bénultságból fakadó válság végetvetésével. Az SNP képében a jelenlegi brit politika mechanizmusa ugyanis egy, a XXI. századi viszonyoknak megfelelni nem tudó, a gyarmati birodalom második világháborút követő szétesése óta mélyreható reformok nélkül működő, konzervatív rendszer örököse. Röviden: a változások végrehajtására képtelen Westminster helyett az országrészeknek kell reagálniuk a gyors cselekvést és végrehajtást kikényszerítő jövő kihívásaira, csakúgy, mint a társadalom elesetteinek felkarolására és az egyenlőtlenségek leküzdésére.

A Skóciában dolgozó külföldi, főleg EU-s munkavállalókat ugyanúgy megosztja a függetlenség kérdése, mint a kereskedőket, szolgáltató cégeket. Mivel semmilyen konkrét javaslat nem hangzik el a mindennapi vitákban a külföldi cégek skóciai működésének szabályozásáról, a külkereskedelem működéséről, az angol-skót határon élő kereskedők, de a halászok és termelők is piacvesztéstől, az itt élő külföldiek munkahelyük elvesztésétől tartanak. Jelenleg arról sincs konszenzus, hogy legyen-e határellenőrzés a két ország között. Ez a vita azért is érdekes, mert az Egyesült Királyság jelenleg saját EU-tagsága feladása felé kacsintgat. Túlzónak tűnik azonban egy öt és fél milliós Skóciában cégek kivonulásával riogatni az embereket. Rendkívüli tőkét fektettek be pénzügyi vállalatok és szolgáltató cégek az Edinburgh – Glasgow-vonalon kiépült infrastruktúrájukba.

Skóciában néhány napja avatta fel II. Erzsébet a királyi haditengerészet új repülőgép-hordozóját, amelyet politikai jelzésértékkel nem pezsgővel, hanem egy üveg whiskyvel keresztelt meg. A skót hajóépítők tevékenyen hozzájárultak a brit tengeri flotta létrehozásához, helyzetük egy független Skóciában marginalizálódhat. Noha a brit atomtölteteket Skóciában tárolják, valamint tengeralattjáró-kikötő itt áll rendelkezésre, az ország önmagát atommentes övezetként aposztrofálja.

Lesz vita

Tizenegy hét maradt hátra a szavazásig, s a BBC néhány hete beismerte: glasgowi stúdiójában vették fel a Better Together nagyszabású, főként fiatalokat megcélzó kampányfilmjét. A hirdetést később a Yes-kampányéval egyetemben betiltották a skóciai mozikban nézői panaszokra reagálva, mondván, hogy az emberek szórakozni, nem pedig politizálni járnak a filmszínházba. A csatornán egyébként folyamatosan dokumentum – és riportfilmek sora járja körbe a referendumot. Augusztus 5-én pedig a tervek szerint Alex Salmond élő televíziós párbajra hívja ki egy kereskedelmi csatornán az ellenzéki kampány vezéralakját, a munkáspárti Alistair Darlingot. David Cameron továbbra is elutasítja a skót kormányfő hasonló kérését. A vita, a kampány utolsó teljes hónapjában talán választ adhat a tisztázatlan kérdésekre. Sok skót azonban úgy vélekedik, hogy a végső döntést a szavazás előtti éjszakán, vagy a fülkéhez járuláskor hozza majd meg.

Bárhogy is döntsenek a választópolgárok ősszel, egy dolog biztos: Skócia és Anglia hosszútávon válásra kényszerülhet, legalábbis ami a kőzetlemez-mozgásokat illeti: a Skót-felföld ugyanis továbbra is északi irányba halad. 

Sikos Péter

Felkapott hírek

Friss hírek

Az európai országoknak nagyon sokba kerülne a 2 százalékos NATO-cél elérése

Az európai NATO-tagországoknak több mint 100 milliárd dollárral kellene emelniük védelmi kiadásukat ahhoz, hogy az amerikai elnök követelésének megfelelően teljesítsék a szövetség által a hazai össztermék 2 százalékában meghatározott védelmi költségvetési minimumot - áll a legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóintézet pénteken ismertetett éves világjelentésében.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás