2013 az élelmiszeripar fekete éve

Sütő Róbert | 2013. április 5., péntek

Milliók életét veszélyeztetik az ismeretlen eredetű élelmiszerek. Az egész Európát érintő lóhúsbotrány után áprilisban itt a halbotrány.

2013 lehet az élelmiszeripart megrázó súlyos felismerések éve. Sorozatban érkeznek hírek  a leghihetetlenebb visszaélésekkel kapcsolatosan a világ különböző részeiről, a legeltérőbb termékekről, valamint azok gyártóiról és értékesítőiről. A macskák számára gyártott szalmonellával fertőzött száraztápoktól svájci licencű, Kínában átcímkézett bébiételekig terjed a széles paletta.

Még csak áprilist írunk, ám a nemrég kirobbant európai lóhúsbotrányt követően itt az újabb érdekes probléma. A halászati kvóták csökkentésével a halak és tengeri élőlények árai egyre magasabbak, ezért költségcsökkentő megoldásokkal próbálják lefaragni a kiadásokat, így a termékek árát a piaci szereplők.

Kattintson és nézzen szét Izlandon, ahol még mindig
a halászat az egyik legfontosabb iparág!

Nagyon úgy fest, hogy egyre inkább a vevők megtévesztésével igyekeznek ezt elérni, amire egy hamburgi laboratórium tesztjeinek frissen megjelent eredményei világítanak rá; ezekből kideült, hogy olcsóbb halak húsát keverik a termékekbe, amit a csomagolásokon nem tüntetnek fel. A jelenség Európát és az Egyesült Államokat érinti. Szakértők szerint kontinensünkön elsősorban a tőkehalfélék kereskedelménél figyelhető meg mindez. Sajnos más érdekes esetek is napvilágot látnak folyamatosan: múlt hónap végén például szén-monoxiddal terhelt spanyol eredetű halszállítmányokat foglaltak le Olaszországban, és közismert a januárban Svédországban lefoglalt, ismeretlen alkotóelemekkel lazított Feröer-szigeteki halszállítmány esete is.   

A kétes ügyletek felderítése - a lóhúsbotrányhoz hasonlóan - ez esetben is a tagállami közegészségügyi és karhatalmi szervek feladata lesz. Februárban az egészségügyért és fogyasztóvédelemért felelős uniós biztos, Tonio Borg összehangolt vizsgálati akciósorozat elrendelését kérte az Európai Bizottságtól. A megállapodás értelmében akkor minden tagországnak 4-6 héten belül legalább öt vizsgálatot le kellett folytatnia, valamint 50 tonnánként mintát kellett venniük a forgalomba kerülő áruból. Az eredményeket az EU élelmiszerbiztonsági riasztási rendszerén (RASFF) keresztül összesítették és tették elérhetővé. Ennek eredményeként bebizonyosodott, nincs olyan ország, ahol ne fedeztek volna fel illegális vágóhídakat, ismeretlen eredetű nyersárut avagy készítmények értékesítésében résztvevő hűtőházakat, kereskedelmi vállalkozásokat.

A halak forgalmazásának kérdéseiről frissen közölt tanulmány ismertetésével szinte egy időben jelentette be Bognár Lajos Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára az Élelmiszer című szaklap szakmai konferenciáján Magyarország középtávú, 10 évre szóló nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági stratégia tervezetét.

A helyettes államtitkár elsősorban a világban végbement változásokkal, illetve az élelmiszerlánc-biztonsági kockázatok hatékony kezelésének szükségességével  indokolta az új koncepció megalkotásának fontosságát.

Évek óta téma az életveszélyes ázsiai export

A Mekong-delta partvidékén folyó haltenyésztés mikéntjére nemrég derült fény Európa-szerte, két hamburgi újságíró (Michael Höft és Christian Jentzsch) A pangasius hazugság (Die Pangasius-Lüge) című tényfeltáró riport filmjének köszönhetően. Ezekből kiderült ugyanis, hogy halketrecekben (állati és emberi ürülékek között) hatvan-nyolcvan cápaharcsát nevelnek egy négyzetméteren. Táplálékuk döghús, csontliszt, génmanipulált táp, szójahulladék, szerves szemét. Az ivarérett példányokat terhes nők vizeletéből kivont hormonnal oltják be, így a hal négyszer gyorsabban növekszik, ráadásul feldolgozás előtt foszfáttal etetik az állatokat. Ez ugyanis megköti a vizet, így jelentős súlynövekedés elérhető fagyasztáskor. Ráadásul a pangasius arzént, nehézfémeket, klórvegyületeket, hexaklórbenzolt, poliklórozott bifenileket és más emberi fogyasztásra nem alkalmas komponenseket is tartalmaz.

A magyar Vidékfeljlesztési Minisztérium tavaly karácsony előtt jelezte, hogy a szóba forgó import-termék fogyasztása nem biztonságos. Fazekas Sándor miniszter ekkor arra kérte a magyar fogyasztókat, hogy cápaharcsa helyett lehetőség szerint hazai terméket vásároljanak. 

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, ugyanakkor a szerkesztőség fenntartja a jogot a nyíltan sértő, gyűlölködő, trágár ill. reklám tartalmú hozzászólások moderálására!
comments powered by Disqus