Példátlan tüntetések dúlnak Bulgáriában

Ég a bolgár miniszterelnök lába alatt a talaj, pár hónappal a parlamenti választások előtt sorozatos tüntetések vették kezdetüket szerte az országban. A Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormánypárt nagy gondban találhatja magát, országszerte tízezrek tüntetnek a magas áramárak és mezőgazdasági támogatások hiánya miatt. Lehullt az első fej, a pénzügyminiszternek mennie kellett a szoros költségvetés miatt.

Főhet a feje Bojko Boriszov bolgár miniszterelnöknek, kevesebb, mint fél év van hátra a soron következő parlamenti választásokig, de a lakosok folyamatosan tüntetnek a magas áramárak ellen, a növénytermesztők pedig a megművelt területek után járó elmaradt támogatásaikat követelik a kormányon. A bolgár lakosok türelmetlensége egyre nő a kormánnyal szemben, többek között a 300 levát (a bolgár minimálbér pedig a 310 leva) is felemésztő áramszámlák miatt. Eddig nem látott tüntetések söpörtek végig az ország összes nagyobb városában, az emberek a magas árakat a külföldi közvetítő vállalatok, az átláthatatlan állami szerződések, a gyanús állami törvényi szabályozások és a hatóságok feletti felügyelet hiányának együttes következményeként fogják fel. A bolgár elektromos energiaszolgáltatás rendkívül átláthatatlan egy egyszerű fogyasztó számára és emiatt a tüntetők képtelenek megfogalmazni tényleges követeléseiket, hiszen nem tudják, hol folyik ki a pénzük és kinek a zsebébe vándorol a túlzottan magas árból származó bevétel.

Az áram valódi ára

Az áramot a Nemzeti Elektromos Vállalattól (NEK) vásárolják meg az áramelosztó és közvetítő vállalatok (röviden ERP-k) és árusítják tovább a lakosságnak. Egyes szakértői becslések szerint a 100 százalékos bevételből az energiatermelők 45-46 százalékban, a NEK 10 százalékban, az ERP-k 9-10 százalékban részesülnek. A bolgár lakosság az ERP-k részesedését sokkal magasabbnak tartja, hiszen az elosztó rendszerek fenntartásának költségeivel magyarázzák általában ezek a külföldi vállalatok (mint például a cseh CEZ) a folyamatos árnövekedéseket. Az igazi ok ugyanakkor ott kereshető, hogy az ERP-k jelentős forrástöbblete ellenére ezen vállalatok magasabb áron vásárolják meg az áramot, mint amennyit a NEK fizet a termelőknek.

A tüntetések első áldozata volt az ERP-k működését, bevételeit és az áramelosztást felügyelő Állami Energia- és Vízfelügyelő Bizottság (DKEVR) vezetője, Angel Szemerdzsiev, aki ellen hivatali visszaélés miatt büntetőeljárást indítottak a napokban. Sajtóértesülések szerint Szemerdzsiev hatalmával visszaélve több magánvállalatot is előnyös pozícióhoz juttatott, többek között hosszú távú kereskedelmi engedélyek kiadását is elintézte ismerős vállalkozók számára. A fővárosi ügyészség továbbá azt is kivizsgálná, hogy a DKEVR volt vezetője az adóbevallásának megfelelő tulajdonnal és ingatlanokkal rendelkezik-e, avagy eltitkolt bevételekből is vásárolt új ingatlanokat. Már januárban kimutatták, hogy Szemerdzsiev hiányos ingatlanbevallást nyújtott be a Számvevőszéknek, így nagy valószínűséggel több rendellenességre is fény derülhet a közeljövőben. Boriszov miniszterelnök február 13-án kinevezte a bizottság új vezetőjét, Juliana Ivanovát a megüresedett pozícióra és 20 napos határidőt adott neki, hogy kivizsgálja az összes rendellenességet a szektorban, valamint felgyorsítsa az energiaszektor liberalizációt elősegítő hazai és uniós rendeletek végrehajtását. Éppen ezen rendeletek végrehajtásának elmaradása miatt fenyegette meg az Európai Bizottság Bulgáriát azzal, hogy napi 8448 eurós bírsággal fogja sújtani. A botrányok sora nem fejeződőt be ezzel, 3 nappal azután, hogy Ivanovát kinevezték, a „Trud” napilap elemzésében kiderítette, hogy az új bizottsági vezető tiltott cigarettaárusítást folytatott az interneten egyik online-vállalatán keresztül. A miniszterelnök a vádak hatására kénytelen volt 4 nappal kinevezése után Ivanovát is leváltani. A tüntetéseket kiváltó helytelen döntéseken kívül  Boriszov számtalan személyügyi hibát is elkövetett a közelmúltban, többek között olyan személyeket ültetett magas rangú pozíciókba, akik nem rendelkeztek fedhetetlen múlttal, így az ellenzék széles támadófelülethez jutott.

Deljan Dobrev energiaügyi miniszter, engedve a rendkívüli nyomásnak, teljes átláthatóságot hirdető politikába kezdett, Ivanova leváltását követően a parlament kétharmados többséggel fogja megválasztani a DKEVR új vezetőjét, a bizottság létszámát pedig kilencről tizenegy fősre fogják emelni. A kormánypártnak a további arculat-vesztést aligha sikerül majd elkerülnie a szigorított ellenőrzésekkel, amelyek többek között kiterjednek az ország legnagyobb magán áramtermelő erőműivel – Marica 1 és Marica 3 – kötött hosszú távú állami áramfelvásárló szerződések felülvizsgálatára is. Dobrev kiemelte a továbbiakban, hogy több veszteséges energiatermelő üzemmel kötött állami szerződést is fel fognak bontani, ezen intézkedések ugyanakkor kiválthatják az energiamaffia több prominens alakjának a negatív véleményét is. Az energiaügyi miniszter kitért a tüntetők egyik fő követelésére is, mégpedig az ERP-k (név szerint a CEZ, az EVN és az Energo Pro) működési engedélyének a megvonására is. Dobrev kiemelte, hogy csak súlyos szabálysértések esetén van ilyen lehetősége az államnak, ugyanakkor a CEZ esetében 500 ezer levás túlárazásra már fény derült, továbbá számos szolgáltatást nem a közbeszerzésekről szóló törvény alapján bonyolítottak le a cseh energiaóriásnál. Boriszov február 19-én bejelentette, hogy megvonják a CEZ engedélyét és súlyos bírságokat szabnak ki az ERP-kre. A miniszterelnök azonali, 8 százalékos áramár csökkentést helyezett kilátásba.

Komoly energetikai problémát jelent a NEK számára, hogy a magas árak ellenére az állami vállalat csődközeli helyzetben van sok veszteséges gigaprojekt miatt, mint amilyen a meghiúsult belenei atomerőmű volt. A rendkívüli költekezések megemelték az áram árát, így a lakosságra hárult a veszteségek pótlása. A DKEVR többek között mérsékelte több szabályozáson keresztül az ERP-k modernizációs kiadásait, ám ezzel a lépéssel csak azt érte el az állami felügyelő bizottság, hogy az amúgy is szükséges hálózati kiadásokat a lakosságnak kellett állnia miután az ERP-k kénytelenek voltak végrehajtani a felújításokat. Az ERP-k éves veszteségei több mint 10 százalékosak és emiatt kénytelenek évről-évre ezt az összeget a fogyasztókkal megfizettetni. A jelenlegi monopolhelyzeten alapuló rendszer ugyanolyan veszteségesen működne, mint az EU által sürgetett liberalizált rendszer, ugyanis az átállásnak is vannak jelentős költségei, amelyek minden bizonnyal a bolgár lakosok tárcáit fogják terhelni.

A tüntetések értelme

A rendszerre a látszólagos demokrácia az egyetlen veszély, de nem magára a szűk kör működésére, hanem azon belül arra, hogy az egyes érdekerők (ebben az esetben a pártok) melyike fogja átvenni az oligarchikus folyamatok irányítását. Nem véletlen, hogy Boriszov és a GERB minden tüntetést a legkönnyebb módszerrel próbálja kezelni – az engedéssel és a menesztéssel. Február közepén ismét tüntető mezőgazdák lepték el a nagyobb városok utcáit, a kormánypárt tartva attól, hogy a tízezreket megmozgató kezdeményezések átalakulnak kormányellenes demonstrációkká, azonnal megígérte, hogy teljesíti a 2 milliárd eurós európai uniós mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokat pótló összeg kifizetését. Szimeon Djankov pénzügyminiszter értesítette Miroszlav Najdenov mezőgazdasági minisztert, hogy a jelenlegi költségvetési tervek mellett ez az állam erején felüli vállalkozás lenne. A Najdenov és Djankov közötti ellentétet a miniszterelnöknek kellett rendeznie, aki Najdenovnak pártját vette és elrendelte a plusz összeg kifizetését. A fiskális tartalékból és rövid idejű állami kötvények kibocsátásának növeléséből Djankovnak sikerült biztosítania a kívánt összeget, ám ez végső szakítópróbának minősült a kormánypárton belüli két erős ember között. A miniszterelnök-helyettesi posztot is betöltő Djankovnak mennie kellett, ám ez azt a látszatott erősíti tovább, hogy Boriszov képtelen irányítani a folyamatokat keményebb, markánsabb döntések nélkül.

Djankov pénzügyminiszteri helyét az eddig EU-s források kezeléséért felelős miniszter, Tomiszlav Doncsev veszi át, míg a miniszterelnök-helyettesi posztot Liljana Pavlova regionális fejlesztésekért felelős miniszter. Ez a manőver, ugyan zökkenőmentes volt a nagyközönség előtt, de minden bizonnyal árt a kormánypárt népszerűségének. Djankov a feladathoz mérten sikeresen végezte feladatait és európai körökben is kellő elismerést szerzett magának, így erősen megkérdőjelezhető, hogy az új struktúra mennyire valósítja meg Boriszov elképzeléseit az egy kézben összpontosuló irányításról. A kormánypárt az elmúlt néhány esztendőben teljesen elveszítette szakértő jellegét, azon embereket, akik külsősként kerültek be a kabinetbe 2009-ben, egytől egyig pártfunkcionáriusok váltották fel. Egyértelmű, hogy a GERB vezetői késve döntöttek az áramelosztók megbüntetéséről és a tüntetések megfékezéséről, de nem világos még az, hogy melyik párt fogja kihasználni a kormánypárt politikai hibáit. Az ellenzék három fő pártja – a szocialista BSzP, a török-liberális DPSz és a szélsőjobboldali Ataka – közösen követelte az előrehozott választásokat és a teljes kormány lemondását.

Boriszov konfrontációt kerülő politikája ugyan biztosította a GERB számára, hogy 2009 óta töretlenül vezesse a népszerűségi listákat, ám ennek az lett az ára, hogy szavazóbázisa folyamatosan összezsugorodik. A GERB kapkodó intézkedéseivel el tudja érni, hogy a társadalom különböző szegmenseinek dühét lecsillapítsa, de ezzel nem alakít ki egy saját bázist, hanem sokkal inkább növeli az egyik párthoz sem kötődő tömeg nagyságát. Nem lehet tudni, hogy mennyiben fogja befolyásolni ez a politika a nyári választásokat, ám a bolgár lakosság életszínvonala változatlanul kétségbeejtő.

Milanov Viktor

Felkapott hírek

Friss hírek

Csak az elektromos autókban bízik a T&E civil szervezet

Mintegy 43 millió súlyosan környezetszennyező dízelüzemű jármű közlekedik az Európai Unió útjain, és a számuk tovább nő immár három évvel a dízelbotrány kirobbanása után is - írta keddi jelentésében a Transport & Environment (T&E - Közlekedés és Környezet) nevű nemzetközi civil szervezet.

Read More »

Erdogan következő célpontja: a bankrendszer

Erdogan török elnök úgy véli, a hatóságoknak utána kellene néznie az Isbank igazgatótanácsában ülő ellenzékieknek – jelentette a Hurriyet, melynek hatására az ország legnagyobb tőzsdén forgó bankjának a részvényei zuhanásba kezdtek. Az ellenzék szerint Erdogan a banki tulajdonrészt vélhetőleg az immár általa irányított nemzeti vagyonalapba kívánja beolvasztani.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás