Prioritások az ír elnökség alatt

Az ír elnökség kapcsán, Írország Budapestre akkreditált nagykövete, Kevin Dowling mutatta be az elnökség prioritásait a Külügyi Intézetben rendezett tájékoztatón. Ennek kapcsán kiemelte, hogy melyek azok a területek, amelyeken az ír elnökség szoros együttműködésre számít, melyek azok a legégetőbb kérdések, amelyekre miharabb megoldást kell találnia az Uniónak. Az Uniót mélyen érinti a munkahelyek elvesztésének problémája, az egyes nemzetgazdaságok instabilitása és a növekedés lassulása. Ezekre próbál az ír elnökség megoldást találni a Stabilitás, Növekedés és Munkahelyteremtés célok köré szervezett programjával.

A Magyar Külügyi Intézet adott helyszínt az ír európai uniós elnökség főbb prioritásait bemutató beszélgetésnek. Kevin Dowling, Írország budapesti nagykövete közel egyórás expozéjában kifejtette, hogy az ír elnökség három fő pont köré építette ki programját. A stabilitás, növekedés és a foglalkoztatottság hármasa határozza meg az Európai Unió június végéig tartó napirendjét. Dowling elmondta, hogy az európai napirend minden esetben és minden időben nagyon feszített, nehéz annak összeállítása. Mivel azonban Írország, hasonlóan Spanyolországhoz és Görögországhoz nagyon komolyan érintett volt a 2008-ban eszkalálódott gazdasági válságban, fontos számára, hogy a komoly fiskális szigor mellett ezen prioritások mentén haladjon az európai közös munka. Írországban ugyan a tavalyi évben néhány százalékkal nőtt az export, az IMF és az EU közös pénzügyi segítségével stabilizálták az ország bankrendszerét és gazdaságát, de további reformok így is elkerülhetetlenek.

A 2008-ban kirobbant válság nyilvánvalóvá tette, hogy kedvező gazdasági ciklusban a tagállamok nem a Stabilitási és Növekedési Egyezményben (SNE) ajánlott módon jártak el, és a gazdasági visszaesés enyhítésére nem volt elég költségvetési mozgásterük. Az államadósságok jelentősen megnőttek, és olyan szinteket értek el, amelyek többé már nem fenntarthatóak.

Az is világossá vált, hogy olyan mechanizmusra van szükség, amely nem kizárólag a költségvetési politikákra koncentrál, hanem a makrogazdasági egyensúlytalanságok, és a mögöttük meghúzódó versenyképességi problémák kezelésére is kiterjed. A válság egyik fő tanulsága ugyanis az volt, hogy a magánszektorban „egészséges” fiskális politika mellett is kialakulhatnak olyan egyensúlytalanságok, amelyek súlyos pénzügyi kockázatokat hordozhatnak (például a túlfűtött ingatlanpiac).

Stabilitás

Az európai gazdaságnak stabilitásra és új fejlődési modellre van szüksége, amely mentén elindulhat. Az említett 2008-as válság után valamelyest sikerült ugyan stabilizálni az európai unió azon tagállamait, amelyek komolyan érintettek voltak. A válság felszínre hozta az Európai Unió gazdasági és fiskális problémáit, fejlettségbéli különbségeit, amelyek hatásai súlyosan érintették az egyes tagállamok szociális ellátórendszereit, pénzügyi és társadalmi stabilitását.  Azonban az ír elnökség célul tűzte ki, hogy a korábbi gazdasági kérdésekben tanúsított együttműködést továbbvigye és továbbfejlessze. Dowling megemlítette, hogy fontos momentum volt a magyar elnökség alatt elfogadott hatos jogszabálycsomag, hiszen a gazdasági és pénzügyi válság ráébresztette a tagállamokat arra, hogy a hasonlóan súlyos jövőbeli krízisek kezelése érdekében az eddigieknél szorosabban össze kell hangolni gazdaságpolitikájukat.

Ezért a görög adósságválságot követően döntés született arról, hogy meg kell újítani az Unió gazdasági kormányzását. Az intézkedések részeként a tagállamok olyan közösségi mechanizmus kidolgozása mellett döntöttek, amely a költségvetési felügyelet erősítése mellett a makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelésére is kiterjed. Az Európai Szemeszteren keresztül szorosabbra kell fűzni a bankunió működését, valamint a gazdasági kormányzást. Az ír elnökség különös figyelmet kíván fordítani a fiatalok elhelyezkedésének javítására. Az ezzel való foglalkozást össze kell kötni a mobilitás, egészségügy és képzés témájával.

Figyelembe véve az azóta lezárult elnökségi félévek alatt meghozott gazdasági témájú jogszabályok alkalmazásának kötelezettségét, meg kell vizsgálni az Európai Tanácsnak és a Bizottságnak, milyen más, esetlegesen eredményesebb eszköz létezik a gazdaság felpörgetésére, a munkahelyek megtartására és bővítésére, valamint a piaci szereplők lehetőségeinek bővítésére. Az ír elnökség is nagy hangsúlyt fektet az euró, mint stabil valuta, az európai egységet is kifejező pénz megtartására és megerősítésére. Dowling fontosnak tartja, hogy a bankok stabilabbak legyenek a jövőben, ne nyújtsanak felelőtlen hiteleket és nekik is részt kell vállalniuk a fiskális szigor megtartásában.

Az ír elnökség tovább folytatja és reményei szerint le is zárhatja az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetési vitáját. Ez is azért is fontos, hogy a nemzetközi gazdasági és befektetői világ felé az EU stabilitást tükrözzön és ne az érdekek mentén történő szétaprózódást és gyengeséget.

Növekedés

Mindenki számára nyilvánvaló, hogyaz Európai Unió problémái ellenére is a világ egyik vezető szereplője, globális nagyhatalom. Ezért is különösen fontos, hogy milyen viszonyt ápol a szomszédaival, Oroszországgal, Kínával, a Latin-Amerikai országokkal, valamint az Egyesült Államokkal. Írország számára az USA azért is kiemelt partner, mivel jelentős ír kisebbség él az Államokban, történelmileg és részben kulturálisan is kötődnek egymáshoz, meghatározó az amerikai befektetői jelenlét Írországban, amely köszönhető az alacsony adókulcsoknak, az angol nyelv anyanyelvi szintű ismeretének, valamint a magasan képzett munkaerőnek. Az elnökség reméli, hogy az elkövetkezendő hónapokban jelentős előrelépést fognak elérni e kétoldalú kapcsolatban. Ez nemcsak Írországnak, hanem a teljes Európai Uniónak a hasznára válna, hiszen a nemzetközi tőkeáramlás egyik legnagyobb forrása az Egyesült Államok, amelyben erre az évre enyhe növekedést prognosztizálnak az egyes elemzők.

Munkahelyteremtés

Az Eurostat, valamint a Bizottság adatai alapján ismeretes, hogy a munkanélküliség egyre nő az egyes tagországokban, Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban és Franciaországban pedig meghaladja a huszonöt százalékot. Spanyolországban a 2012-es év utolsó negyedévében meghaladta a huszonhat százalékot, amely a Franco-rezsim bukása óta a legmagasabb.

Írországban is magas a nem dolgozók aránya, azonban az elmúlt évben sikerült stabilizálni ezt a mutatót, és reményeik szerint ez így lesz a 2013-as évben is. Égető probléma azonban a munkanélküliségen belül a fiatalok állástalansága, amely negatív kihatással bír a születések számára, a házasságkötések számára, valamint a fiatalok szociális és társadalmi helyzetére egyaránt. A 15-24 évesek között az említett déli tagállamokban harminc százalék körül mozog a munkanélküliségi ráta, amely szám rémisztő, hiszen ezek a fiatalok adják a jövő generációk alapját, nem utolsósorban ők fizetnék a szüleik nyugdíját a jövőben. Azonban a jelen helyzetben nem hogy a nagyszüleik és szüleik generációjának nyugdíját nem tudják garantálni, hanem a saját jövőjüket sem.

Ezekből az országokból egyre nő a külföldre kivándorlók száma, amely csak tovább mélyíti a hazai problémákat. Dowling elmondta, hogy az ír elnökség ezért is elkötelezett a minél erősebb szociális háló kialakításában, a fiatalok munkához juttatatásában, valamint a meglévő álláshelyek megtartásában. Olyan piaci, befektetői környezetet kell teremteni, amely vállalkozóbarát és munkahelyteremtő hatású. Az elnökség ez ügyben is szorosan együtt fog működni a Bizottsággal. Azonban tisztában vannak avval, hogy az ez ügyben meghozott intézkedéseknek hosszabb távon lesz hatásuk. Elmondása szerint egyfajta szociális csomagot kell létrehozni, amely európai szinten segítené a munkahelyteremtést és a munkavállalást.

A munkanélküliség problémájához kapcsolódóan Dowling említette a Közös Agrárpolitikát (CAP), valamint a Kohéziós Alapot, amelyeket be kell vonni a munkahelyteremtésbe, lehetőséget adva ezzel a vidéknek is a felemelkedésre és az ott élő népesség megtartására. Mindkettő nagyon fontos Írország számára, hasonlóan Magyarországhoz. Ezt a kérdést várhatóan felvetik a februári Európai Tanács ülésen.

Szó esett az Európai Unió bővítéséről is, amely kapcsán elmondta, hogy Írország nem ellenzi a balkáni országok csatlakozását, ők nem „szenvednek” a csatlakozás esetlegese negatív hatásaitól, úgy, mint Nagy-Britannia, vagy Németország. Az Unió kiemelt szerepet játszik az Észak-ír kérdés rendezésében, ahol újabb feszültségek vannak kibontakozóban.  Fontos, hogy új szereplőket vonjon be az Unió, amely nemcsak új kötelezettségeket, de új lehetőségeket is tartogat és szélesebb körben terjeszthetőek a közös európai értékek és előnyök. 

Szollár Péter

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás