Olajpala-kitermelésbe kezd a Gazprom

Az orosz Gazprom, mely korábban egyértelműen elutasította a palagáz előállítását, a múlt héten egy másik alternatív, és egyben ígéretes energiaforrásra hívta fel a figyelmet: a szintén palából nyerhető olajra – írta a lenta.ru orosz lap. Ennek értelmében a gázóriás leányvállalata, a Gazprom Nyefty, a brit-holland Shell-el együttműködve kezdi meg a jövőben az olajpala-kitermelést Nyugat-Szibériában, ahol az előzetes becslések alapján a világ legnagyobb palakészlete található.

Alekszej Miller, a vállalat vezérigazgatója szerint ez az új üzleti irányvonal sokkal ígéretesebb, mint a “veszélyes” palagáz kitermelése, mely “abszolút irreleváns Oroszország számára”. A Gazprom Nyefty, a Shell, és az általuk közösen – 50-50 százalékos arányban – létrehozott vegyes vállalat, a Salym Petroleum Development (SPD) szakemberei a jövőben elérni kívánt célokat együttesen dolgozzák ki.

Így a vállalat tervei szerint az első palából nyert olaj kitermelése 2021-ben kezdődhet meg a körülbelül egy millió négyzetkilométer – nagyobb, mint egész Texas – nagyságú Bazsenov területen. 2022-2025 között pedig a termelés az egy millió tonnát is meghaladja majd évente. Az így kinyert olaj minősége megközelíti az Északi-tengerből kitermelt Brent olajét. Hasonló minőséget az orosz ágazatok közül egyedül az “Arctic Light” ér el, mely azonban jelenleg nem termel exportra. 

“Pala forradalom”

A palagáz kitermelése a 2000-es évektől kezdődően indult virágzásnak a világ gázpiacain. Az Egyesült Államokban a technológiai újításoknak köszönhetően az amerikaiak elkezdték az új alternatív, természetes gázkitermelést a pala kőzetből, jelentősen csökkentve ezzel az előállítás költségeit. Az olcsó gáz pedig hamar nagy népszerűségre tett szert, elárasztva az amerikai piacot. 

Az olajpala előállítása azonban más kérdés. A világ gazdaságának növekedésével, az új ipari nagyhatalmak megjelenésével párhuzamosan az üzemanyag éhség is megemelkedett. Korábban az olajtermelő országok számára sokkal relevánsabb kérdés volt, hogy “hogyan kerüljék el a piaci túltelítettséget”, mint az, hogy “hol keressenek új területeket”.

A hagyományos, szárazföldi kőolaj tartalékok kimerülésének veszélye, valamint az olaj hordónkénti világpiaci árának évről évre történő emelkedése – a 100 dollárt is elérte – szükségszerűen maga után vonta az új, alternatív kitermelési módok kidolgozását. Ezért egyre több cég kezdett például mélytengeri fúrótornyokat építeni, de a Mexikói-öbölben történt katasztrófát követően a világ szembesült a ténnyel, hogy nemcsak költséges egy ilyen beruházás, hanem óriási környezeti károkat is okozhat.

Ugyanakkor számos, elsősorban a kitermelésben érdekelt amerikai vállalat kezdett a palagáz termelésről a biztonságosabb olajpala előállítására átállni. Az észak-amerikai Bakken mező a legnagyobb palakőzetet rejtő terület az Egyesült Államokban és részben Kanadában, ahol az olajpala kitermelés 2000-ben még nem haladta meg az 50 000 hordót naponta. Ez a szám azonban 2012 szeptemberében már a naponkénti 600 000 hordót is elérte, mely az USA összes olajtermelésének 8 százalékát teszi ki. Ezért az amerikaiak állítják: az olajpala a jövő.

Az olajpala üledékes kőzetbe (palába) beágyazva, szilárd formában található meg a természetben. A kibányászott olajpalát összetörve, majd 500°C fokra hevítve nyerhető belőle olaj. Összetételét tekintve ásványi kőzet (kvarc vagy földpát) és szerves anyag keveréke, mely utóbbi aránya 10-65 százalék között található meg benne. Emiatt előfordul, hogy az alacsony minőségű, üres kőzetet is palának tekintik, máskor viszont a magas minőségű palát összetévesztik a szénnel, mivel a köztük lévő különbség igen kicsi. Az ilyen típusú olajkészletek száma kétszer nagyobb lehet, mint a hagyományos olajkészleteké. 

A “trendkövető” Gazprom: mennyire éri meg?

Oroszországban többen vádolták a Gazpromot azzal, hogy elmulasztotta a palagáziparban való áttörést. Szakértők szerint ez a kritika jogos, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy Oroszország vezető szerepben volt és maradt is a hagyományos földgáz tartalékok kitermelésében. Az olajpalát illetően is úttörőnek számít az ország: a szovjet időkben Észtországban már megkezdték a palamezők felkutatását és az olaj előállítását.

A palakőzetből történő olaj kitermelése azonban nagyon magas költségekkel jár. Szakértők szerint Oroszországban ma a hagyományos olajtermelés hordónként 3-7 dollár között mozog, míg a “nem hagyományos” forrásé a 20 dollárt is elérheti. Az export és az olajpala szállítás pedig nemcsak költséges, de időigényes is, különösen az olyan nagy területeken történő transzport esetén, mint például Észak-Amerika. Még, ha sikerül is a “fejlett” USA-nak egy alacsonyabb költséggel járó termelési technikát kidolgoznia, akkor sem valószínű, hogy a nyugat-szibériai fagyos talajon az alkalmazható lenne – olvasható a pravda.ru internetes hírportál oldalán.

Épp ezért az orosz államnak kell biztosítania az új feljesztéseket, mivel támogatása nélkül a tervek soha nem lesznek implementálhatók. Dmitrij Alekszandrov, az Univer Capital analitikai központ vezetője szerint a Gazpromnak szüksége lesz új befektetésekre, beruházásokra, és új technológiák kidolgozására. Véleménye szerint a Gazprom Nyefty partnere, a Shell széleskörű tapasztalattal rendelkezik az alternatív hidrokarbon források területén, ezért a Shell a “legjobb partner, akit választhatott” az orosz vállalat.

Szakértők elmondása szerint azonban az olajpala előállítása csak a kormány által ígért adókedvezmények bevezetése esetén lesz nyereségesebb, mint a hagyományos kőolaj előállítása. A jelenlegi adószabályok alapján ugyanis a nyersolaj kitermelés hozama átlagosan csak 5 dollár. Ez az összeg az új adókedvezmény bevezetésével már  35-40 dollár is lehet, mely profitot hoz a vállalat számára, a felmerülő egyéb költségek ellenére is. Az orosz kormány korábbi ígérete szerint például a Bazsenov terület a maximális adókedvezményt kapja meg. Így amennyiben az anyatermészet nem adja át könnyen földalatti értékeit, úgy a kitermelés összköltségét komolyan át kell gondolni. Különösen most, hogy a november elején közzétett adatok szerint a Gazprom profitja 34 százalékot esett – írta a Russia Today.

További problémát jelent, hogy ennek az üzemanyagnak a kitermelése nemcsak költséges, hanem rendkívüli környezeti károkkal is jár. Ahhoz, hogy a kőzetből végül nyersolajat nyerjenek, víz – és energiaigényes tisztítási műveletnek kell alávetni. Az így keletkezett ipari szennyvíz a talajba kerülve veszélyt jelent annak minőségére, élővilágára, és a víztartalékokra. Kitermelése pedig nyolcszor nagyobb szén-dioxid kibocsátással jár, mint a hagyományos kőolaj felszínre hozatala. Kanadában és az USA-ban környezetvédők számos alkalommal tüntettek az olajpala kitermelése ellen, Al Gore, amerikai politikus szerint pedig “az olajpala a legszennyezőbb üzemanyag forrás a világon”.

A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a nyugat-szibériai területben rejlő lehetőségeket még nem teljesen mérték fel. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy annak ellenére, hogy “csupán” 2 kilométeres mélységben kell fúrást végezni, az alacsony áteresztőképesség,  valamint a rejtett olaj kiszámíthatatlansága miatt nehéz lesz a teljes Bazsenov képződmény területén dolgozni. A Gazprom mellet azonban a Rosznyefty és a Szurgutnyeftyegaz is érdekelt lehet a nyugat-szibériai mezőkön, és amennyiben ezen cégek megkezdik tevékenységüket az olajpala-kitermelésben, úgy az orosz gázóriás sem maradhat az új alternatív energiaforrást kitermelő vállalatok listájának alján.

Jacsó Andrea

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás