Berdimuhammedov, a Védelmező

A hatalomhoz vezető fogorvosi praxis

Gurbanguli Malikgulijevics Berdimuhammedov 1957. június 11-én született a Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság Babarab nevű településén. Érdeklődése az orvostudomány felé fordult. 1979-ben végzett az asgabati Türkmén Állami Orvostudományi Intézetben, majd fogorvosként kezdett dolgozni. Orvostudományi PhD fokozatát Moszkvában szerezte. Politikai pályájához is orvosi végzettsége jelentette a kulcsot. 1995-től az egészségügyi minisztérium vezető fogorvosaként dolgozott, majd innen, egy nagy ugrással, 1997-ben egyenesen az egészségügy-miniszteri pozícióba került. Az egykori fogorvos minden bizonnyal elnyerte a Türkménbasi szimpátiáját és bizalmát, ami nemcsak abban nyilvánult meg, hogy elkerülte a gyakori tisztogatásokat, hanem abban is, hogy 2001-ben az elnök a Miniszterek Tanácsának elnökhelyettesévé, vagyis miniszterelnök-helyettessé nevezte ki őt.

Kattintson és jöjjön velünk Közép-Ázsiába!

2006 decemberében, Nyijazov halálát követően Berdimuhammedov kiváló politikai reflexekről tett tanúságot. Szinte azonnal őrizetbe vétette ugyanis az elnök alkotmányosan kijelölt utódját, Övezgeldi Atajevet, és ügyvivő elnöknek neveztette ki magát. A hivatalos elnökválasztást sem halogatta sokáig. Bár a 2007 februárjában tartott voksoláson a türkmén alkotmány szerint az ügyvivő elnök nem indulhatott volna, Berdimuhammedov esetében a nemzetgyűlés (az állam akkori legfelsőbb képviseleti szerve, amit aztán 2008-ban fel is oszlatott az elnök) kivételt szavazott. Az egykori fogorvos így egyike lett a hat elnökjelöltnek, és a szavazatok 89%-ával, közel 99%-os részvétellel a Türkménbasi hivatalos utódjává lépett elő.

Új elnök, régi politika?

A nemzetközi közösség Berdimuhammadov megválasztása után elsősorban a korábbi diktatúra lebontását várta az új elnöktől. Berdimuhammadov, bár már első beszédében hitet tett a Türkménbasi politikája mellett, látszólag neki is látott ennek a feladatnak, és fokozatosan megszüntette elődje személyi kultuszát (például visszaállította a napok és hónapok nevét, amit elődje saját tetszése szerint változtatott meg), valamint visszavonta Nyijazov legszürreálisabb intézkedéseit és lehetővé tette az internethasználatot (természetesen csak szigorú felügyelet alatt). Ígért reformjai azonban, az oktatás fejlesztésén és a nyugdíjak emelésén túl, nem kerültek bevezetésre, és mindeddig a demokratizálódás terén sem ért el komoly előrelépést.

Berdimuhammadov jó kapcsolatban van Obamáékkal...
(Forrás: Wikimedia Commons)

Ez már a 2008-as parlamenti választáson is nyilvánvaló volt, amikor csupán a Türkmén Demokrata Párt jelöltjeire voksolhattak a szavazók. A türkmén „demokrácia” tehát egypártrendszeren és egy autoriter vezető uralmán alapul, ahol Berdimuhammedov egy személyben az államfő, a kormányfő, és a fegyveres erők parancsnoka is. A demokratikus retorika azonban megmaradt, az állam 2008-ban elfogadott új alkotmányát a megújulás és a haladás szellemében vezették be. Hiába azonban a többpártrendszer elvi engedélyezése, ha a gyakorlatban csak az egykori kommunista párt utódja, a Türkmén Demokrata Párt érvényesülhet, ha az elnök teljhatalommal bír, és ha egy elnökjelöltnek 50 000 szavazat szükséges az induláshoz.

Berdimuhammedov erős kézzel őrzi hatalmát. 2012-ben a szavazatok 97,14%-ával, 96,7%-os részvételi aránnyal őrizte meg pozícióját, hat kormánypárti jelölttel szemben, akik természetesen szintén őt támogatták. Az ellenzék nem képviseltette magát az elnökválasztáson. Ez a jelöltállítás szigorú szabályozásának volt köszönhető, aminek kialakításánál nagy gondot fordítottak az ellenzéki jelöltek ellehetetlenítésére. A European Forum tudósítása szerint a választásokon nem voltak jelen nyugati szervezetek megfigyelői, mivel az EBESZ már korábban bejelentette, hogy szabad választásokra semmi esély, és a helyzet teljesen lehetetlenné teszi, hogy a megfigyelők bármivel is hozzájáruljanak a választások demokratizálásához. Az elnök bejelentette, hogy szívesen látja a külföldi újságírókat a szavazásnál – vízumot azonban szinte alig állítottak ki számukra. A FÁK megfigyelői mindennek ellenére arra a következtetésre jutottak, hogy a voksolás lebonyolítása elfogadhatóan zajlott.

... de Putyinnal is szívesen beszélget
(Forrás: www. kremlin.ru)

A demokratikus hiányosságok mellett 2012 májusában meglepő esemény következett be. Mindezidáig ugyanis a törvényben biztosított lehetőség ellenére, és az elnök többszöri biztatását követően sem történt kísérlet az egypártrendszer átalakítására. Ekkor azonban a Türkmenisztáni Gyáriparosok és Vállalkozók Szakszervezete bejelentette, hogy pártot alapít. A nyilatkozat hatásai jelenleg még nem értékelhetőek – nagyon fontos kérdés lehet azonban az ország jövőjére nézve, hogy valódi demokratikus fordulatról van-e szó, vagy pedig ez is pusztán egy jól átgondolt stratégiai fogás a Nyugat támogatásának megőrzésére.

Türkmenisztán a nemzetközi életben

A nemzetközi rendszerben Türkmenisztán elvben a semleges állam szerepét tölti be, ezt 1995-ben az ENSZ is elfogadta. A türkmén állam multivektorális külpolitikát követ, és fontos partnerként tekint az Amerikai Egyesült Államokra, Oroszországra, Iránra, Törökországra, és egyre inkább Kínára is. Az ország az Európai Unió támogatását is élvezi, a Nabucco gázvezeték terveiben ugyanis nagy szerepet kapott a türkmén gáz. A semlegesség dacára tagja a NATO Euro-Atlanti Partnerségi Tanácsának és a Békepartnerségnek, és annak ellenére, hogy 2005-től csak társult tagként vesz részt a Független Államok Közösségében, 2012-ben Türkmenisztán ad otthont a szervezet csúcstalálkozójának. A türkmén-magyar kapcsolatok építésében nagy szerepet játszik a Fidesz-kormány keleti nyitás politikája. 2011 őszén Schmitt Pál első magyar köztársasági elnökként látogatott az országba, hogy személyesen tárgyaljon Berdimuhammedovval az együttműködés fejlesztéséről.

Gurbanguli Berdimuhammedov
(Forrás: www.kremlin.ru)

Türkmenisztán gazdag energiahordozókban. Kőolaj- és földgázkészletei (amik egy része még feltárásra vár) kiemelkedő jelentőséghez juttathatják az országot az energiaéhség korának közeledtével. Az ország emellett fontos gyapottermelő is, az ehhez szükséges öntözési rendszerek rossz állapota miatt azonban ez az ágazat egyre kevésbé nyereséges. Asgabat nemzetközi kapcsolataiban fontos szerepet játszanak az energiahordozók, különösen a földgáz. 2009-ben az Oroszországgal való kapcsolatok időszakos elhidegülése éppen a Közép-Ázsia-Központ gázvezeték rejtélyes felrobbanásában nyilvánult meg leginkább, ami jelentősen csökkentette a türkmén gázexportot. A baleset azonban az export diverzifikálásához vezetett: 2009 óta a türkmén gáz közvetlen piacai közé Irán és Kína is bekerült. Az energiahordozók exportjából származó jövedelem nagymértékben hozzájárul az ország gazdaságának egyensúlyban tartásához a számos hatékonytalanul működő rendszer ellenére is. Az ország azonban súlyosan eladósodott, az energiaipar kivételével a gazdaság legtöbb ágazata képtelen ellátni feladatát, a korrupció pedig tovább rontja a helyzetet. Türkmenisztán általános helyzetéről azonban nehéz átfogó következtetéseket levonni, az ehhez kapcsolódó statisztikák ugyanis államtitoknak számítanak.

Az emberi jogok terén a Freedom House szerint - Üzbegisztánhoz hasonlóan - a „legrosszabbak legrosszabbjai” közé tartozó államról beszélhetünk. A szólásszabadság erősen korlátozott, a nyomtatott sajtó, a rádió, a televízió és az internet az állam felügyelete alatt áll. A külföldi sajtó képviselői számos zaklatásnak vannak kitéve. A vallásszabadság sem garantált, a gyülekezés és társulás szabadságát pedig hiába biztosítja az alkotmány, ha a gyakorlatban ez egyáltalán nem érvényesül. A civil szféra nem létezik, a nem-kormányzati szervek az állam szigorú kontrollja alatt állnak. Az önkényes letartóztatás és a kínzás is gyakori, a nemzetközi szervezetek folyamatos tiltakozása ellenére.

Néhány további érdekesség

Bár az elnök hivatalos honlapja szerint még mindig kiemelt figyelmet fordít az orvostudományi kutatásokra, gyakorlati tevékenysége meglehetősen ellentmond ennek. Ő vezényelte le ugyanis Nyijazov egészségügyi reformjának végrehajtását, ami a vidéki kórházak megszüntetésén alapult. Ez az egészségügy teljes összeomlásához vezetett, amit az ágazat azóta sem hevert ki, a Doctors without Borders szervezet még 2010-ben is aggodalommal nyilatközött a türkmén állapotokról.

Az elnök elődje személyi kultuszának lebontása óta sajátjának kiépítésén fáradozik, szívesen használja a „Védelmező” titulust. A BBC szerint 2009-ben mecsetet neveztek el róla, a könyvesboltok polcai pedig műveivel vannak tele.

Érdekesség, hogy a média (és a türkmén ellenzék) gyakran foglalkozik azzal, hogy Berdimuhammedov valójában Nyijazov közeli rokona, sőt, a nagy hasonlóságból kiindulva többen akár azt is feltételezik, hogy apáról és fiúról van szó - még akkor is, ha ezt kettejük korkülönbsége (17 év) meglehetősen valószínűtlenné teszi. Az elnök kormányzási módszerei egyébként, egyes tudósítások szerint, egyre inkább emlékeztetnek Nyijazovéira. A tisztogatások és megfélemlítések arra is utalnak, hogy Berdimuhammedov, elődjéhez hasonlóan, élete végéig szeretné betölteni az elnöki pozíciót.

Címkék:
• berdimuhammedov
• cenzúra
• diktátor
• türkmenisztán