Miután a képviselőház külügyi bizottsága június 7-én jóváhagyta a „Magnyickij-lista” tervezetét, június 26-án kedden a washingtoni Kongresszus John Kerry által vezetett szenátusi bizottsága is egyöntetűen mellette foglalt állást. Igaz, a szavazásnak még előző héten, 19-én kellett volna lezajlani - egy időben a mexikói G-20 csúcstalálkozóval, ahol Putyin és Obama zárt ajtók mögött tartott kétoldalú találkozót. A sajtótájékoztatójukat követően az ülés előtt néhány órával azonban a demokrata szenátor, Jim Webb váratlanul a szavazás elnapolását kérte, arra hivatkozva, hogy nem tudta áttanulmányozni a dokumentum szövegét - olvasható a novayagazeta.ru internetes hírportálon.
A modern orosz tragédia főszereplője Szergej Magnyickij, aki a Hermitage Capital Management brit befektetőcég oroszországi auditálást kezelte. A Hermitage alapítójának, Bill Browdernek a 2005-ös kiutasításával már elkezdtek gyűlni a sötét fellegek, s még 2007. nyarán is csak baljós mennydörgésként hatott, hogy az orosz hatóságok elözönlötték a befektetőcég irodáját, ahol számítógépeket és iratokat foglaltak le. Nem sokkal az eset után eljárás indult a cég és Magnyickij ellen is adócsalás vádjával. Azonban a jogász nem hagyta annyiban az ügyet, Kolhaas Mihályként az igazát keresve vette fel a harcot a felső hatalom korrupciójával. Bizonyítékokkal alátámasztva igazolta ugyan az adócsalás vádját, csakhogy itt már üldözöttből lett üldöző: Magnyickij a cég lefoglalt papírjaival, pecsétjeivel visszaélő magas rangú rendőrségi, bírósági tisztviselőket és adószakembereket vádolt meg.
Ekkor tört ki a vihar, égszakadás-földindulás: a létezés orosz valósága csapott le rá. Vallomástétele után 2008-ban letartóztatták, s egy vádemelés nélküli előzetes letartóztatásban elszenvedett év után 2009. novemberében cellájában elhunyt. A halál okáról több lehetséges variáció is felbukkant, azonban az biztos, hogy diagnosztizált hasnyálmirigy-gyulladását nem látta el orvos.
Magnyickij tragikus esete felhívta a világ figyelmét az orosz korrupcióra, az emberi jogok semmibevételére, s az ügy rövidesen nemzetközi cause célčbre-ré avanzsálódott, az emberi jog apologétáitól kezdve a nepotista, korrupt állam ellen küzdő Kolhaas Mihályokig mindenki megtalálja a maga cipollaságát.
Az ügyhöz, s így az auditor halálához köthető körülbelül 60 orosz hivatalnok ellen bevezetendő szankciók hírére az orosz külügyminiszter-helyettes Szergej Rjabkov újságíróknak adott nyilatkozatában felhívta Washington figyelmét, hogy minden lehetséges következményt viselnie kell, ha elfogadják a Magnyickij-listát. Szavai szerint az orosz fél válasza nem feltétlen lesz szimmetrikus. Rjabkov reményét fejezte ki, hogy a józan ész végül diadalmaskodik az amerikai oldalon, habár a jelen helyzet alapján nehéz lenne megjósolni a Magnyicszkij-törvény jövőjének alakulását az Egyesült Államok törvényhozásában – olvasható a RIA orosz hírügynökség honlapján.
Paradox módon nem csak az orosz hatóságok vannak a Magnyickij-lista ellen: a Barack Obama-adminisztráció is nyugodtabb lenne, ha a törvény nem születne meg. Ez ugyanis véget vethetne a két ország közötti enyhülésnek, melyet még Obama hirdetett meg elnökké választása után. Egy olyan pillanatban pedig, amikor a Fehér Háznak szüksége lenne Oroszország támogatására (Irán atomprogramja, hatalomváltás Szíriában, az Afganisztánba tartó tranzitútvonalak- és központok) meglepőnek tűnik a 2009-es ügy ilyetén továbbéltetése. Ráadásul az indítvánnyal Obama demokrata párttársai léptek elő: Ben Cardin szenátor (a törvénytervezetet Cardin-listának is hívják) és Jim McGovern képviselő. Az pedig végképp a koktélcseresznye a habon, hogy mind a 60 hivatalnok - belügyminisztériumi bürokraták, büntetés-végrehajtásban dolgozók, adóhatósági képviselők, orvosok – már felkerültek az amerikai állami hivatal feketelistájára, tehát ők már nem léphetnek az U.S.A. területére. Igaz, hogy ez a lista a Magnyickijjal szemben titkos és a pénzügyi eszközök zárolását is ellenzi.
Cikkünk folytatódik, kérjük lapozzon!