Vasárnaptól teljeskörű olajembargó Irán ellen

Nem módosítottak az uniós külügyminiszterek a januári döntésükön, eszerint július elsejétől teljes körűvé válik az Irán elleni uniós olajembargó. A tárcavezetők a januári döntésüknek megfelelően július elsejétől kivezetik a szankciós rezsimből azokat a kivételeket, amelyeket egyes uniós tagállamok átmenetileg alkalmazhattak az olajellátásuk biztosítása érdekében.

Az uniós külügyminiszterek január 24-i ülésükön határoztak hosszú várakozások után arról, hogy azonnali hatállyal megtiltják azt, hogy a tagországok Iránból származó kőolajat, kőolaj-származékokat, valamint abból készült termékeket importáljanak. A behozatali tilalom nemcsak vásárlásra, hanem szállításra, és az ezekre kötött biztosításokra is kiterjedt.

Az EU így akart nyomást gyakorolni a perzsa államra, hogy üljön vissza a nukleáris programjáról szóló nemzetközi tárgyalóasztalhoz, emellett adjon hitelt érdemlő bizonyítékot arra, hogy nem fejleszt atomfegyvert. Irán évek óta állítja, hogy csak békés célból dúsít uránt.

Az embargó januári bevezetése több EU-tagországnak is komoly kőolajkiesést okozott (volna): egyrészt azért, mert néhányan (Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Görögország) nagyban függ az iráni olajtól. Közülük is Görögország jelenti a legnagyobb problémát, amely a kvázi fizetésképtelensége miatt mostanra kizárólag Irántól kap olajat, hiszen a perzsa ország rugalmas a görögökkel szemben, és csak több hónappal az olaj leszállítása után kéri Athéntól annak ellenértékét.

Az importtilalom egyéb gondot is felvetett: például azt, hogy annak bevezetése idején több tagországnak is volt már megkötött, de még végre nem hajtott szerződése Iránnal. A külügyminiszterek ezért januárban úgy döntöttek, hogy az ilyen szerződések július 1-jéig meg kell szüntetni.

Az iráni helyzet az elmúlt hónapokban nem változott. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője elmondta, múlt héten Moszkvában ültek tárgyalóasztalhoz hatos körben a felek, és arról állapodtak meg, hogy technikai szinten folytatódik az egyeztetés az iráni nukleáris programról. Catherine Ashton szemlátomást nem tulajdonított ennek különösebb jelentőséget. Bár jelezte, hogy a műszaki részletekről szóló tárgyalások fontosak lehetnek, „de ezek még nem igazi tárgyalások, mindent összevetve továbbra is hatalmas a szakadék az álláspontok között” – tette hozzá.

Ashton hangsúlyozta, Iránon áll, vagy bukik a dolog, az EU a maga részéről továbbra is kétcsatornás diplomáciát folytat: egyrészt törekszik az érdemi tárgyalások folytatására, másrészt az olajembargóval, és a többi érvényben lévő szankcióval nyomást akar gyakorolni Teheránra.

Szíria

Az uniós külügyminiszterek tovább szigorították a szíriai rezsim elleni szankciókat. A tárcavezetők egy személyt és hat vállalkozást adtak hozzá az uniós feketelistához. Az ő Európában tárolt vagyonukat zárolni fogják a tagállami hatóságok, az egy személy pedig kedd óta nem kaphat vízumot sem az Európai Unióba.

Ez volt az első közvetett EU-reakció arra, hogy Szíria pénteken lelőtt egy török vadászgépet. Catherine Ashton elítélte a támadást, és nemzetközi fellépést sürgetett Damaszkusz ellen. A kül- és biztonságpolitikai főképviselő felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy határozatban intézkedjen „teljes körű, átfogó Szíria elleni szankciókról”. Ezzel összefüggésben azt kérte Oroszországtól, a BT vétójoggal rendelkező, így a Szíria elleni határozatokat rendre ellenző állandó tagjától, hogy „támogassa Szíria békés politikai átmenetének megteremtését”.

Az uniós külügyminiszterek a szíriai ellenzék egységes fellépését is szükségesnek tartják. Az EU a hétvégén már tárgyalóasztalhoz is ültette az ellenzéki csoportokat Brüsszelben.

Címkék:
• diplomácia
• embargó
• eu
• irán
• polgárháború
• szíria