"Ünnepélyesen esküszöm, hogy minden erőmmel azon leszek, hogy megőrizzem a Szerb Köztársaság szuverenitását és integritását, ideértve Koszovót és Metohiját, mint az ország szerves részeit, csakúgy, mint az emberi és kisebbségi jogokat, tiszteletben tartom és megvédem az Alkotmányt és a törvényeket, megőrzöm a Szerb Köztársaság összes állampolgárának békéjét és jólétét, valamint minden feladatomnak lelkiismeretesen és felelősségteljesen teszek eleget". Ezekkel a szavakkal tette le elnöki esküjét Tomislav Nikolić, Szerbia új államfője május 31-én a szerb parlament épületében miután sor került az országgyűlés alakuló ülésére.
Az eseményen jelen volt az újonnan megválasztott parlament minden tagja, Boris Tadić korábbi elnök, a hadsereg és a rendőrség vezetői, a főbb egyházi elöljárók és olyan nagyhatalmak nagykövetei is, mint Németország, USA és Oroszország. Utóbbi diplomata hangos éljenzést és tapsot kapott a szerb parlament, a szkupstina épülete előtt összegyűlt tömegtől, csak úgy, mint Nikolić és pártja, a Szerb Haladó Párt (SNS) megérkező képviselői. Ezzel szemben az USA követét, Tadićot és a kormányzó Demokrata Párt (DS) tagjait fújolással fogadták a haladók szimpatizánsai - derül ki a belgrádi B92 rádió hírportáljának tudósításából.
Az újdonsült államfő első beszédében hangsúlyozta, hogy a húsz év ellenzékben eltöltött idő alatt személyesen is rengeteg igazságtalanság érte a korrupt intézmények, a kormány által kontrolált média (utalva ezzel a demokratákra) és pártérdekeknek alárendelt igazságszolgáltatás miatt. Ezért mindent el fog követni, hogy felvegye a harcot Szerbia ezen problémáival, de egyúttal már korábban kijelentette, hogy nem gördít akadályt az új kabinet kinevezése elé még akkor sem, ha abban a választásokon legtöbb mandátumot szerző SNS nem kap szerepet.
Márpedig a választ ez utóbbi kérdésre, vagyis az új kormánykoalíció összetételére nagyon hamar meg kell kapnunk. Ahogy azt már korábban sokan sok helyen megírták, a 250 fős szkupstinában a legtöbb, 73 főt küldő SNS valószínűleg nem lesz képes olyan partnereket találni, melyekkel hatalomra kerülhet. Így lényegében az eddigihez hasonló felállású, DS vezette koalíció adhat új miniszterelnököt az országnak. A 67 mandátumot szerző demokraták már lassan két hete megbeszéléseket folytatnak korábbi szövetségesükkel, a 44 hellyel bíró Szerb Szocialista Párt köré szerveződő csoport kormányba való bevonásáról.
A matematika törvényei alapján viszont még legalább egy kis párt szerepvállalása szükséges a 126 fős többség eléréséhez és két politikai formációnak van valós esélye erre: a 16 mandátummal rendelkező Szerbiai Egyesült Régiók (URS) pártjának és a Liberális Demokrata Pártnak a maga 19 főjével. A leendő kormány miniszterelnöki székének legfőbb várományosa pedig nem más, mint Boris Tadić, a DS elnöke, akit pártja hivatalosan is kormányfőjelöltnek nevezett meg annak ellenére, hogy korábban leszögezték: Tadić nem akarja magának ezt a pozíciót.
Az elnökválasztáson történt váratlan bukás azonban újraírhatta a terveket és a demokratáknak minden bizonnyal kellett találni egy olyan pozíciót, melybe előretolhatják emblematikusnak számító vezetőjüket, erre pedig ennél a posztnál semmi sem alkalmasabb. Főleg úgy, hogy a szocialisták és vezetőjük, Ivica Dačić is zöld utat adott már Tadić ambícióinak, holott eddig mindenki azzal számolt, hogy a miniszterelnöki helyet saját magának fogja fenntartani. Dačić ugyanis nagyon kényelmes helyzetben van: pártjára mindenképpen szükség van egy koalíció létrehozásához, akár az SNS, akár a DS igyekszik azt összehozni. Ennek megfelelően bizonyos, hogy a szocialisták komolyabb befolyást jelentő helyeket - de legalábbis alapos ráhatást a kormányprogramra - kérnek majd az új kabinetben a miniszterelnöki posztért cserébe.
Cikkünk nem ért véget, ha szeretné tudni, mi változik meg mindenképpen Szerbiában, lapozzon!