Az EP is ragaszkodik a vasúti csomag felülvizsgálatához

Második olvasatban megszavazta az EP közlekedési szakbizottsága azt az európai parlamenti álláspontot, amelyet a képviselőtestület képviselni fog az uniós vasúti piac liberalizációját célzó első vasúti jogszabálycsomag felülvizsgálatának vitájában. Bár a parlamenti véleményt még a plenáris ülésen is el kell fogadnia az EP-nek, mindez már borítékolható, hiszen mint a szerda délutáni szakbizottsági vitából is kiderült, a parlament ragaszkodik a tavaly novemberben elfogadott első körös véleményéhez.

Azóta a tagállamok is elfogadtak egy második olvasati álláspontot márciusban, az utolsó hetekig tartó informális háromoldalú tárgyalásokon pedig „nem kerültek sokkal közelebb az álláspontok a jogszabály kapcsán, „a tagállamok csak minimális rugalmasságot tanúsítottak, és nem voltak hajlandók befogadni az EP észrevételeit” – mondta az ülésen a jelentés készítője, az olasz szocialista Deborah Serracchiani.

Az első vasúti csomagot 2001-ben fogadták el az uniós intézmények elsődlegesen abból a célból, hogy előkészítse, és megvalósítsa a vasúti személy- és teherszállítási piac megnyitását a tagországokban. A jogszabály célja volt az is, hogy a verseny megteremtésével javítsa a vasúti szolgáltatásokat, és növelje annak szerepét a közlekedésben a közúti közlekedés és szállítás kárára.

A Bizottság az elmúlt években megállapította, hogy a csomag nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A 2000-es években csökkent a vasút aránya a közlekedésen belül, és a valódi verseny sem valósult meg ilyen-olyan okból. A Bizottság szerint a piaci elérhetőség szintje nem megfelelő, nem elég precíz, túlzott mértékben hozza helyzetbe a már jelenleg is a piacon lévő, legtöbbször helyi monopóliumokat, és nehézzé teszi az új szereplők piacra lépését. A testület szakértői a BruxInfo kérdésére azt mondták, gyakran előfordul, hogy egy külföldi szolgáltató ugyan használhatja az adott ország vasúti hálózatát, a síneket, de az állomásokat már nem, mert az éppen az adott település, vagy állomásfőnök kényétől-kedvétől függ.

Az is gyakori probléma, hogy egy tagállami vasúti hatóság irreálisan magas áron engedi csak rá a síneire a külföldi vonatokat; a cégek gyakran panaszkodnak amiatt is, hogy az állami monopóliumok jóval olcsóbban juthatnak az áramhoz a villamosított vonalakon. Ezen túlmenően nem kapnak megfelelő mennyiségű információt a hatóságoktól, nem férnek hozzá a teheráru-elosztókhoz, még akkor sem, amikor nincs alternatívájuk, és gyakran nem megfelelők számukra az információs és jegykiadó kapacitások.

Éppen ezen okokat szüntetné meg a Bizottság a jogszabályi csomag felülvizsgálatában, amelynek tényleges vitája 2010 őszén kezdődött. Egy szakértő összefoglalása szerint a tagállamokat tömörítő Tanács igyekszik minél kevesebb változtatást eszközölni, így csökkentve a reform költségeit, és így védve a saját nagy nemzeti cégek érdekeit; az Európai Parlament ezzel szemben még radikálisabb változtatásokat szeretne, és még európaibb felügyeleti rendszert léptetne működésbe.

A csütörtökön elfogadott második olvasati EP-álláspont szerint az Európai Parlament ragaszkodik egy szigorúbb nyomonkövetési mechanizmushoz, amellyel az EU azt felügyelné, hogy a pályaüzemeltetők és a vasúti szolgáltatók ténylegesen is függetlenek egymástól. Ennek módja lenne a hagyományosan két külön cég külön könyvelése, amely sok országban még mindig nem létezik. Az EP szerint csak így lehetne meggyőződni arról, hogy „az egyik nem hajtja a másik malmára a vizet”.

Az Európai Parlament szerint „átlátható számításon kellene alapulnia” annak is, hogy egy-egy tagállam rendszerirányítója milyen feltételekkel és árak ellenében engedné egy új szolgáltatónak az infrastruktúra (sínek, villamosberendezés) használatát. A képviselők olyan ösztönzőket is csempésznének a módosítandó jogszabályba a tagállamok számára, amelyek a zajcsökkentésre és a technikai felszereltség javítására sarkallnák a tagországokat.

A parlamenti álláspont legfőbb eleme azonban a hatékonyabb piacfelügyelet megteremtése lenne. Parlamenti források a BruxInfót úgy tájékoztatták, hogy az EP visszalépett a kezdeti véleményétől, amely szerint európai szabályozói hatóságot kellene létrehozni. Mivel a tagállamok első körben informálisan és formálisan is kijelentették, hogy erről szó sem lehet, az EP most már a tagállami hatóságok együttműködési hálózatáról beszél, amelynek gyengébb hatásköre lenne, mint egy európai szuperhatóságnak.

A képviselők szerint hosszabb távon továbbra is utóbbi lenne a cél, de a kompromisszum érdekében egy hálózat is megtenné a piaci panaszok egységes kezelésének javítására.

Az Európai Parlament a júliusi strasbourgi plenáris ülésén szavazhat a jogszabályról második olvasatban, ezt követően a tagállamokhoz kerül át ismét a dosszié, vélhetőleg már csak ősszel.

Címkék:
• ep
• gazdaság
• közlekedés
• vasút