Területi követelésekkel állt elő Románia?
2012. március 24., szombat
„Romániának területi követelései vannak Bulgáriával szemben” – a bolgár sajtóorgánumok így értelmezték Cristian Diaconescu román külügyminiszter március 22-én tett kijelentését a Románia és Bulgária között fennálló vitás kérdések ügyében. A bolgár külügyminisztérium azonnali magyarázatot kért a bulgáriai román nagykövettől, aki szerint félreértés történt. Románia a Bulgáriában élő román kisebbség kérdését is a bolgár kormány szemére hányta. Nagyon feszült viszony alakulhat ki a Kelet-Balkánon, ha nem sikerül a vita rendezését diplomáciai úton elérni.
„Létezik egy vitatott zóna…” – a román külügyminiszter egy helyi román TV-csatornának azt nyilatkozta, hogy a Fekete-tenger talpazatát elválasztó román-bolgár határvonal problémát jelent országa számára. A vitatott 17 négyzetkilométeres terület a Fekete-tenger azon részén helyezkedik el, ahol át kellene haladnia az Oroszország által tervezett Déli Áramlat gázvezetéknek. A románok által igényelt területtel határos Törökország tengeralatti területe is, ha Románia megkaparintaná az adott területet, akkor közvetlen kapcsolat jönne létre Bulgária két szomszédja között. Bukarest nem minden ok nélkül szeretné megszerezni ezt a bolgár területet, ugyanis így kedvező geopolitikai pozícióba kerülne a Nabucco gázvezeték kiépítése során.
A bolgár víz alatti területek tekintélyes mennyiségű földgázt és kőolajat rejtenek és Szófia már elkezdte feltérképezni a 300 négyzetkilométeres területet, mi több az Exxon energiaóriással is tárgyalásokat folytat a kitermelésről. A román külügyminiszter kifejtette, hogy a vitatott terület nem nagy, ugyanakkor stratégiai és nemzetbiztonsági jelentőséggel bír ezért fontos lenne dűlőre vinni a kérdést. A két ország közel 20 éve folytat tárgyalásokat a fekete-tengeri területek delimitálásáról, legutóbb éppen 2011 decemberében ülésezett a két ország vitarendező testülete – ez idáig nem történt lényeges előrelépés. A bolgár külügyminisztérium szóvivője, Veszela Cserneva nyilatkozatban értékelte a helyzetet, szerinte a kétoldalú tárgyalások baráti hangnemben folynak, és a következő egyeztetések idén Bukarestben kerülnek megrendezésre. A román álláspont mögött, mindenbizonnyal a Déli Áramlatban történő részesedés áll.
A bolgár kormány hivatalos álláspontja szerint nem áll fenn konfliktus a két ország között, ennek ellenére behívatták a bulgáriai román nagykövetett a külügyminisztériumba, hogy magyarázatot adjon. Anton Pacuretu tájékoztatta Dimitar Cancsev külügyminiszter-helyettest, hogy országa nem állít fel területi követeléseket Bulgáriával szemben, ugyanis mindkét ország az Európai Unió tagja.
A nagykövet állítását a bolgár köztársasági elnök Roszen Plevneliev is megerősítette, a nemrég beiktatott államfő szerint a két ország 2007-ben megállapodást kötött egymással, amelyben kimondták, hogy nincs vitatott terület közöttük.
Sziderov és pártja egyből támadást indított a külügyminiszteri pozíciót január óta betöltő Diaconescu ellen, szerintük Bulgária is jogosan fenntarthat területi igényeket Észak-Dobrudzsát illetően, ahol többtízezer bolgár él és már az időszámításunk szerinti VII. század óta bolgár terület volt. A populista kirohanásairól híres Ataka-vezér természetesen nem türtőztette magát. Sokkal érdekesebb ugyanakkor, hogy pártja a napokban több részre szakadt és Sziderov volt felesége és mostohafia megalakította az „Ataka 2” pártot. A szorult helyzetbe került radikális pártvezető kifejtette továbbá, hogy furcsa a románok váratlan igénye, mivel „hosszú esztendőkön át” hallgattak a témáról.Plevneliev megdicsérte országa külügyminisztériumát, hogy adekvát módon kezelte a helyzetet – elmondása szerint a probléma nem territoriális jellegű, hanem a tenger vízügyét érinti. Az államfő időközben Bulgária parlamenti pártjaival történő konzultációs körútjának utolsó állomásán volt és a szélsőjobb Ataka elnökével, Volen Sziderovval tárgyalt.
Bogdan Aurescu román diplomata szerint a két ország között fennálló vitás kérdésben az ENSZ Nemzetközi Bírósága (ICJ) hozhat ítéletet. Románia 2009-ben már megnyert egy hasonló ügyet az ICJ előtt, akkor Ukrajnától nyert el körülbelül 9000 négyzetkilométernyi, földgázban és kőolajban gazdag fekete-tengeri területet.
Aurescu másik javaslata szerint a hamburgi Nemzetközi Tengerjogi Bíróság is dönthet a kérdésben. Bulgária ugyanakkor azt állítja, hogy a területi követelések megalapozatlanok, hiszen vitatott területek esetén még nincsen jogos tulajdonos. Románia egy másik területi ügyet is meglebegtetett Bulgária előtt – Bukarest újravázolná a Duna-menti határt, ugyanis a folyó sodrási vonala és a bolgár part a talajerózió következtében megváltozott. A román terület néhány dunai szigettel növekedne, ha a román javaslat alapján újrarajzolnák a határt.
Diaconescu mindennek a tetejébe a 891, magát románnak deklaráló bolgár állampolgár ügyét is kiemelte, szerinte Szófiának a román kisebbség jogait be kell tartania és nem szabad más néven illetni őket, mint a hivatalos megnevezésük. A külügyminiszter arra utalt, hogy Bulgária nem ismeri el a kisebbségek meglétét, hanem etnikai csoportokként tartja számon őket. Nikolaj Mladenov bolgár külügyminiszter kijelentette, hogy a bolgár alkotmány nem tesz különbséget az ország állampolgárai között és kizárólag etnikai alapon tudja őket csoportosítani. A közelmúltban Románia akadályokat gördített Szerbia európai integrációs törekvései elé az ott élő román kisebbség jogainak kérdése miatt.
Mint korábbi háttérelemzésünkben írtuk, Románia és Bulgária között a történelem során többször volt területi nézeteltérés, leghíresebb a II. Balkáni-háború után felmerült dobrudzsai kérdés, amelyet a Craiovai egyezmény rendezett. Úgy látszik a régi gondok új körítésben a XXI. század Európai Uniójának keretein belül is felmerülnek.
- Címkék:
- bulgária
- déli áramlat
- határvita
- románia
Egyszerre elképeszt és mégis lenyűgöz a románok pofátlansága. Akárki akármit is mond, a sunyizás és aljasság művészetében, amit (kül)politikának hívnak egyszerűen csúcstartók. Ebben a műfajban pedig a bolgárok pont akkora lúzerek, mint a magyarok.
Azért ez már több mint pofátlanság. Ez a gerinctelenség csúcsa. Hát igen, de ki várna többet a románoktól?
A romániaiak kivétel nélkül mindig a legnagyobb sz...-t kavarták a politikában és a háborúkban egyaránt. Utána az utolsó percben kiugranak abból, amit másoknak kevertek. Ne legyenek területi követeléseik, mert fél Magyarországot elvették, holott csatlósok voltak a II. világháborúban is. Erdély azóta tartozik Romániához! Még meddig akarnak elmenni? Semmivel sem jobbak, mint a németek, de a zsidóknál sem! Mindegyiknek területi követeléseik vannak más államok kárára!! Sz...-nak arra, hogy a többi nemzetiség és állam is létezni akarna! Az említett három nemzetiség között a világon semmi különbség nincsen!
-
Már válaszolt
- adventurer2661975 ( 1 éve )
Azért talán manapság a németeket kiveheted a felsorolásból, pedig lenne mit visszakövetelni: fél Lengyelország (Wroclaw-Breslau körül), Kelet-Poroszország (Gdansk-Danzig körül), na és ne felejtkezzünk Kalinyingrádról (Königsberg). Na, de német ajkú lakosság nélkül már igencsak nehézkes. Ezt azért jól elintézték a lakosságcserékkel.
De ha revizionista és terjeszkedő nézeteket hallanék a német ismerőseimtől, azonnal Bukarestet ajánlanám nekik továbbtanulási célból. Tényleg hihetetlen, hogy az összes szomszédjukkal balhéznak a román etnikum jogai miatt. Az, hogy az ukránok és oroszokkal bajszot akasztanak, már-már klasszikus, de még a szerbek bajszát is húzogatják, amit már végképp nem értek. A bolgárokkal meg annyira ősi gyűlöleletes a viszony (majdnem azt mondtam, mint a román-magyar viszony, de éééén ilyet kérem nem mondok :-), hogy egyetlenegy híd van a határfolyóként fungáló Dunán a két állam között! Még nekünk is több hidat sikerült a ránk állandó ferdeszemmel néző tót atyafiakkal összehozni, mint a román-bolgár kapcsolatban.
A bolgárokra visszatérve szintén tök röhej a szomszédsági politikájuk. A román-bolgár kapcsolatról már beszéltünk. A szerbekkel ugyanúgy balhéznak, mint a románok a pár tízezres román etnikum miatt. Ha jól tudom relatíve kevés bolgár él Szerbiában, de a bolgár szélsőségesek állandóan az ő jogaikért tüntetnek. A törököket annyira utálják, mint a görögök. Macedóniáról meg ne is beszéljünk, mert egyszerűen arra csak annyit mondanak, hogy az Bulgária része igazándiból.
Ha ebből a perspektívából nézzük, akkor Magyarország egy über király nyugis ország, mert legalább három szomszédjával (Ausztria, Szlovénia és Horvátország) semmilyen hasonló problémái nincsenek.
Magyarországot pedig önmaga veszi körül...
a címből azt hittem h felénk :S ... néztem is.... na mind1...
am már az EU meg a shengeni határok világában én má annyira nem értem ezeket a területi vitás kérdésket, teljesen irreleváns... a releváns az h egy adott ország milyen politikát folytat a területén élő emberekkel. de egy shnegeni zónák korában határokrol vizátni olyan mintha nálunk két megye vitatkozna a megyehatáron; érthetetlen...
-
Már válaszolt
- Brunhilda ( 12 hónapja )
Voltál már a csíksomlyói búcsúban?
Ha eljutsz, akkor szánj rá kb. egy vagy két hetet.
És ha magyar vagy, akkor sok mindent megértesz, és megtanulod a magyar történelmet!
-
Már válaszolt
- Kara kán ( 11 hónapja )
Most talán Európa is ráébred arra, hogy igaza volt Zsirinovszikijnak, hogy amikor megkérdezték Romániáról azt mondta ezek egyszerüen összelopták az "Nagy-Romániát" tőlünk-bolgároktól-ukránoktól-moldovátl akkor miről is beszélünk?
Adtam neked egy pontot, de nem tudom megállni, hogy ki ne bökjem: szépek ezek a búcsúk, de nem ezek fogják meghozni a megváltást a magyar nemzetnek.
Hogy a szörös talpú..... Nekünk is lenne pár ezer km2 követelésünk...
