Szerbia fontos lépést tett az uniós tagság felé

Milanov Viktor | 2012. február 26., vasárnap

Szerbia fontos lépést tett az európai uniós tagság felé vezető úton, február 24-én Belgrád és Pristina szerződést írtak alá, amelyben Koszovó újabb sikert ért el a hőn áhított szuverén önrendelkezés elnyerése érdekében. Koszovó ezentúl képviseltetheti magát a regionális fórumokon és ugyan Szerbia nem továbbra sem ismeri el a tartomány függetlenségét, mégis látható jelét adja annak, hogy Belgrád az európai integráció útját választotta. Az uniós tagállamok többsége üdvözölte Borisz Tadic szerb államfő döntését és kiállt a szerb tagjelölti státusz mihamarabbi megítélése mellett. Új fejezet nyílhat a Balkán történelmében?

„Nemzeti érdekünk, hogy minden akadályt lebontsunk, amely országunk európai uniós tagságának megszerzését gátolja” – nyilatkozta a szerb államfő a France Pressnek. A szerződés értelmében Koszovó mostantól saját nevén képviseltetheti magát az egyes regionális fórumokon és tárgyalásokon, az ENSZ Biztonság Tanácsa által 1999-ben kiadott 1244-es határozatát külön záradékokban fogják megemlíteni ezen alkalmak során. Koszovó nyomására az 1244-es határozat, amely az ENSZ ideiglenes adminisztratív missziójáról rendelkezik, valamint a Hágában ülésező Nemzetközi Bíróság azon ítélete, hogy a koszovói függetlenségi nyilatkozat nem ellentétes a nemzetközi joggal szintén bekerül a leendő regionális tárgyalások jegyzőkönyveibe. A szerb fél ragaszkodott ahhoz, hogy Koszovó továbbra sem független, szuverén államként fog részt venni a fórumokon, hanem Szerbia tartományaként.

Kattintson és ismerje meg Koszovó ismeretlen arcát!

A döntést mindkét fél pozitív, ám értelmezését tekintve ellentétes eredményként aposztrofálta a sajtó képviselői előtt. Tadic szerint azzal, hogy Pristina képviselteti magát a nemzetközi fórumokon, Belgrád szélesebb körű hatással lesz Koszovó gazdasági és politikai folyamataira. Egyértelmű, hogy Tadic és a Demokrata Párt a döntéssel az európai uniós tagjelölti státusz minél előbbi elnyerését kívánja elérni. A szerb kormány törekvése sikerrel zárulhat, ha az Európai Tanács márciusban esedékes ülésén a tagállamok rábólintanak Belgrád aspirációira. Ugyan egy nappal a szerződés megkötése előtt Tadic szkepticizmusának adott hangot, mely szerint Belgrád távolabb áll az uniós tagjelöltségtől, a tagállamok többsége támogatásáról biztosította Szerbiát. Franciaország, Luxemburg és Olaszország külügyminiszterei a napokban megerősítették, hogy az Európai Tanácsnak meg kell adnia a tagjelölti státuszt a balkáni államnak. A politikusok szerint az Európai Unió stabilabb lesz a régió integrálásával, Szerbia pedig óriási előrelépéseket tett Brüsszel követeléseinek teljesítése érdekében.

„Ideje beindítani a politikai reformokat. Fontos, hogy az összes uniós követelményt maradéktalanul teljesítse Szerbia, az európai integráció az egész nyugat-balkáni térség érdekében áll” – nyilatkozta Nikolaj Mladenov bolgár külügyminiszter, aki biztosította Belgrádot országa támogatásáról. A bolgár politikus kiemelte, hogy Szerbia uniós integrációja javítani fog az országban élő bolgár kisebbség életkörülményein. Jelenleg körülbelül 20 ezer bolgár él Szerbiában, többségük az ország keleti részében, Boszilegrád és Cáribrod városokban. 

„Mint politikai család nagyon büszkék vagyunk a (szerk. Borisz Tadics és a Demokrata Párt által) végrehajtott reformokra és a nehéz gazdasági válság idején tanúsított jónak mondható államvezetésre” – nyilatkozta a Dnevnik bolgár napilapnak az Európai Szocialisták Pártjának (PES) elnöke Szergej Sztanisev. A szerb-koszovói dialógusért felelős Borisz Sztefanovics szerint országa minden európai kritériumot teljesített, köztük a szabad mozgás biztosítását és a koszovói reprezentációt nemzetközi szinten. A szakember szerint nem marad hátra más, mint a tagállamok támogatásának elnyerése és Szerbia megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat. A szerb rendőrség nem sokkal a megállapodás megkötése után két úttorlaszt számolt fel az egyik határátkelőhely közelében, a NATO katonák és az európai uniós rendőrök jelenléte ellenére is mindennapos az illegális áru csempészet a két térség között.  Hillary Clinton amerikai külügyminiszter és brüsszeli képviselők is üdvözölték az előrelépést, a volt First Lady szerint a térség iránti bizalom erősödött a megállapodást követően. Koszovó pedig újabb lépést tett a nemzeti önrendelkezés felé, vélte Clinton.

Hasim Thaci (b) és Fatmir Sejdiu (k) Koszovó volt államfője
kezet fog George W. Bush amerikai elnökkel 2008-ban (forrás: Wikimedia Commons) 

Koszovó miniszterelnöke, Hasim Thaci szintén sikerként könyvelte el a megállapodást, ugyanakkor a hangsúlyt természetesen a függetlenség elnyerésének közelségére tette. „A mai megállapodás megteremtette az európai Koszovót” – a politikus szerint ugyan nem a legoptimálisabb forgatókönyv valósult meg, de nagy jelentőségét el kell ismerni. Thaci és a koszovói delegációt vezető Edita Tahiri hiányolta, hogy nem fog bekerülni a jegyzőkönyvbe a pristinai parlament által megfogalmazott koszovói függetlenségi nyilatkozat. „Ma Szerbia de facto elismerte Koszovó függetlenségét” – értékelte Tahiri a két állam közötti határátkelőhelyekről szóló megállapodást, amely lehetővé teszi közös ellenőrzésüket.

Vuk Jeremic szerb külügyminiszter néhány nappal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy Szerbiának határozottan kell fellépnie az európai uniós tárgyalások során, különben nem lesz vége a követeléseknek. A szerb politikus ugyan nyíltan nem mondta ki, de kormánypárti vélemények szerint Németország Koszovó elengedése érdekében zsarolja déli szomszédunkat. A szerb lakosság többségének európai uniós ellenességét jól mutatja, hogy inkább Koszovót választanák, ha döntésre kerülne sor. Az Észak-Koszovóban élő szerb lakosság a februárban rendezett népszavazás során 99,75 százalékos többséggel elutasította Pristina önálló kormányzását és az ország egysége mellett tette le voksát. Szerbia Koszovóért felelős minisztere, Oliver Ivanovics szerint a referendumon résztvevő szerbek szavazatukkal a kormánypárt munkáját értékelték, szerinte a lakosok a Demokrata Párt politikájában bíznak és az ország egységét kívánják.

Kattintson és tekintse meg Európa egyik legelmaradottabb térségét!

Stefan Füle bővítési biztos Jeremiccsel folytatott tárgyalása után kifejtette, hogy lehetséges a következő tanácsi ülés során a tagjelölti státusz megítélése, ugyanakkor a belgrádi kormánynak óriási erőfeszítések árán végig kell vinnie a reformokat többek között a mezőgazdaság, az igazságszolgáltatás és az emberi jogok területein. Az Euobserver hírportál szerint az Európai Unió 2007 óta évente 190 millió euró előcsatlakozási támogatást utalt át Szerbiának az infrastruktúra, az oktatás és az igazságügyi rendszer fejlődése érdekében.

Szerbiának fel kell készülnie arra, hogy a tagjelölti státusz elnyerése ellenére is akár egy évtizedet is várhat a teljes jogú uniós tagság elnyerésére. Megéri-e Belgrádnak búcsút intenie területe nyolcadának, csak azért, hogy tagja legyen egy, sokak szerint, történelme legsötétebb időszakát élő szupranacionális közösségnek?

Ehhez a cikkhez 1 hosszászólás érkezett a régi felületen. Ide kattintva megtekintheti őket.

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, ugyanakkor a szerkesztőség fenntartja a jogot a nyíltan sértő, gyűlölködő, trágár ill. reklám tartalmú hozzászólások moderálására!
comments powered by Disqus