Példaértékű a lengyel válságkezelés

Lengyelország jelenleg az egyetlen olyan ország Európában, amely bátran kijelentheti magáról, hogy nagyobb nehézségek és megszorítások nélkül is le tudja küzdeni az euróövezeti adósságválság okozta nehézségeket.

Jobb félni, mint…

Bár a 2008-as válság Lengyelország számára nem okozott gazdasági visszaesést, mégis csatlakozott azon országok közé, akik igényelték az IMF elővigyázatossági hitelét. Ez a fajta hitel a rosszabb helyzetben lévő országok által okozott negatív hatást hivatott kivédeni. Először 2009-ben, majd 2010-ben egy újabb a gazdasági válság okozta krízis kivédése kapcsán került sor ilyen elővigyázatossági hitelekkel kapcsolatos tárgyalásokra a Nemzetközi Valutaalap és Lengyelország között.

Az ország gazdasági stabilitását mi sem bizonyítja jobban, hogy ez idáig a 30 milliárdos elővigyázatossági hitelhez nemhogy nem kellett hozzányúlni; sőt, mi több, Lengyelország még azt is megengedhette magának, hogy a Nemzetközi Valutalap számára a válság által leginkább sújtott országoknak nyújtandó 200 milliárdos hitelhez 6 milliárd euróval hozzájáruljon.

Példaértékű, megfontolt gazdaságpolitika

Az IMF nem egyszer méltatta a lengyel gazdaságot, mely példaértékkel bír a többi uniós tagállam számára. Lengyelország államadósság tekintetében a legmagasabb, A2-es kategóriába van besorolva, ami stabil kilátású adós kategóriát jelöl, tehát az országot ajánlják befektetésre.  Az ország iránti erős bizalmat jól tükrözi, hogy az eurózóna görögöknek nyújtandó mentőcsomagjának megszavazása növelte a lengyelországi befektetők számát. Az ország nem erősen exportfüggő, emiatt nem kell aggódnia a kívülről érkező negatív, gazdaságromboló tényezők súlyosan hátráltathatnák a gazdaságot.

Az előző évet 4 százalékos GDP növekedéssel, 8,7 százalékos ipari növekedéssel zárta, ami kiemelkedő nem csak a Közép-európai térségben, hanem egész Európában. Közvetlen külföldi befektetések szempontjából első helyen áll Európában, a világban is csak az USA és Kína előzi meg. A lengyelek tudhatják magukénak a „legegészségesebb” gazdaságot Európában.

Bár Lengyelország 2012-re tervezte a nemzeti valuta, a zloty leváltását euróra, a gazdasági recesszió mégis arra kényszerítette, hogy egyelőre, előreláthatólag 2015-ig, lemondjon erről a tervről. Jelenleg a gazdasági növekedés és a stabil valuta megteremtése és megtartása a legfontosabb.

Labdarúgó EB áldásos hatása

Ez év júniusában Ukrajnával karöltve Lengyelország rendezi meg a labdarúgó Európa-bajnokságot.  Ennek előfeltétele, hogy fel legyen az ország zárkóztatva mind a sporlétesítményeket, mind infrastruktúrát tekintve. Az uniós támogatással megvalósuló  stadionépítési projektnek köszönhetően a négy lengyel aréna már készen áll, bár többségük  csal felújításra, bővítésre szorult. A stadionépítéssel lengyel építőipari cégeket bíztak meg, jelentősen fellendítve az építőipart, példának okáért a gdanski stadionépítés 211 millió eurót emésztett fel. A stadionok komplex létesítmények lettek, nem csak eb-rendezésre, hanem más rendezvények lebonyolítására is alkalmasak.

A stadionépítésnél lassabban halad az autópályák bővítése. Rekord mennyiségűnek mondható a közúti beruházások mértéke, jelenleg 1315 km autópályát és gyorsforgalmi utat építenek folyamatosan. Lengyelországnak gyakorlatilag a semmiből lett kiépítve az infrastruktúrája. A beruházások egészéjen júniusig, az EB kezdetéig elhúzódnak majd. Az új utak végre összekapcsolják Lengyelországot az európai úthálózattal, ami ezzel fokozottabban be tud majd kapcsolódni az európai vérkeringésbe. Nem csak az autópályákat bővítik ki, hanem a légi közlekedést és a vasutakat is. Közel 70 felújított pályaudvar várja már az EB-kezdést. A vasútépítés 980 millió zloty költséggel jár lengyel részről, ezt uniós támogatás egészíti ki. Szintén részben uniós forrásokból újítják és bővítik fel a légikikötőket is. Bátran kijelenthető, hogy az elmúlt év uniós támogatásainak legnagyobb nyertese Lengyelország.

A infrastruktúra gyors és nagy mértékű fejlesztése gazdasági stabilitást várhatóan tovább fogja erősíteni és a beruházásokat is tovább ösztönzi. Lengyelország legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Unió, kivitelének 80%-a oda irányul. Évről évre csökken a Kínába, Oroszországba és Ukrajnába irányuló export. Az Unión belül Németországgal és Csehországgal van a legnagyobb forgalom. Mezőgazdasági terméken át a gépiparig, nagyon széles a külföldre irányuló termékek, alapanyagok skálája. A javuló gazdasági helyzet miatt egyre nő az igény a képzett szakembergárdára. A lengyel munkaerőpiacon elsősorban jogi, pénzügyi és adóügyi tanácsadók iránt nő a kereslet. Szakemberhiány miatt az elmúlt években 6-7%-os fizetésemelés következett be ezen a területeken. 

Magyar érdekeltség

Magyarország szempontjából Lengyelország viszonylagos közelsége, elhelyezkedése a legkedvezőbb. Főleg mezőgazdasági, élelmiszeripari termékekre, elektronikai berendezésekre, gyógyszerekre és gépjárműalkatrészekre van igény a lengyel fél részéről. Egyre bővül a szolgáltatások, azon belül a logisztikai és szállítmányozási kapcsolatok köre a két ország között.Szállítmányozás területén komoly sikerként lehet elkönyvelni, ha a részben orosz, részben magyar kézben lévő Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft. nyer azon a tenderen, melyet a Kalinyingrád megyében épülő erőmű berendezéseinek beszerzésére és szállítására írtak ki. 

A Ganz az orosz Atomenergomas atomenergetikai gépgyártó cégcsoport egyik leányvállalata. A részben orosz tulajdonos révén szerződéssel rendelkezik a leningrádi atomerőmű egyes részegységeinek gyártására és pályázik a rosztovi és a novovorezsenyi erőművek berendezéseinek szállítására is.

Javuló orosz-lengyel kapcsolatok

Az eurózóna válsága kedvez az oroszoknak, akik  szívesen nyitnak Lengyelország felé. A gazdasági nyitás egyik lépcsője az a közös, lengyel-orosz-litván határokon átívelő együttműködési projekt, mely mintegy 35 részterv megvalósítását tűzte ki célul. Ezekben többek között társadalmi fejlesztési tervek, középületek felújítása szerepel. A költségekhez a három ország hozzájárulásán kívül az európai fejlesztési alap segítségét is várják. Az orosz-lengyel közeledés más területen is erősödik. A lengyel gazdaság motorja az olaj és az elektromos energia, de ezek miatt erősen függ az Oroszországtól. A legerősebb ellenzéki párt vezére, Jaroslaw Kaczynski által keltett oroszellenes agitáció, mely főleg a szmolenszki légikatasztrófából táplálkozott, egyre inkább csillapodni látszik. Köszönhető ez annak is, hogy az oroszok a konfrontáció elkerülése érdekében a baleset körülményeinek vizsgálatába jobban bevonják a lengyel szakértőket is. Oroszországnak is érdeke, hogy a két ország kapcsolata javuljon, hiszen az épülő kalinyingrádi atomerőmű révén nem csak Lengyelország, hanem Németország felé is lehetőség lesz a nyitásra.

Csökkenő növekedés

A többi uniós ország gazdaságilag bizonytalan helyzete előbb-utóbb hatással lehet a lengyel gazdaságra is, éppen ezért az elővigyázatosság nem merült ki a hitelfelvételben, a kormány „felelősségteljes költségvetéssel”, megszorító intézkedésekkel, pénzügyi- adózási- és nyugdíjreformot érintő takarékossági csomag bevezetésével próbálja a 2012-re kitűzött három százalékos gazdasági növekedést elérni. 

A globális gazdasági visszaesés hatását jelzi, hogy 2012-re a Nemzetközi Valutaalap a napokban 2,5 százalékos gazdasági növekedést jósolt, ami alacsonyabb szakértők által január első napjaiban előre jelzett 3 százalékos növekedésnél.

Csontos Zsuzsanna

Felkapott hírek

Friss hírek