A felsőoktatási törvény is sértheti az EU-jogot

Bruxinfo.eu
2012. február 8., szerda
Megosztás:

Uniós jogszabályt sérthet, és közösségi célkitűzésekkel is szembemehet a magyar felsőoktatási törvény, amely az államilag finanszírozott tanulóknak írna elő kötelező magyarországi munkavégzést – értesült a BruxInfo bizottsági forrásból. Úgy tudjuk, a tavaly októberben elfogadott jogszabályt, és az azt kiegészítő januári kormányrendeletet már vizsgálja is az Európai Bizottság, az oktatási EU-biztos pedig az aggályait már meg is osztotta a kormánnyal.

A BruxInfo értesülései szerint a három kötelezettségszegési eljárás megindulásával párhuzamosan újabb magyar törvény európai uniós megfelelését is vizsgálni kezdte az Európai Bizottság. A testület szerint fennáll a veszélye annak, hogy a tavaly októberben elfogadott felsőoktatási törvény, amelynek bizonyos rendelkezéseit egy januárban elfogadott kormányrendelet részletezi, sérti a személyek szabad áramlásának európai elvét, sőt, a Bizottság álláspontja szerint szembemehet a korai iskolaelhagyók arányának csökkentését célzó uniós célkitűzéssel is.

A vitatott jogszabály előírja, hogy az új felsőoktatási finanszírozási rendszerben, aki államilag finanszírozott képzésben szerzi a diplomáját, annak a diplomázást követő 20 éves periódusban bármikor legalább kétszer annyi időt kell eltöltenie Magyarországon, mint amennyi ideig a tanulmányait végezte. Egy orvosnak tehát, aki a hatéves egyetemi képzésének végén általános orvosi oklevelet szerzett, legalább 12 évig Magyarországon kell dolgoznia a diplomázás utáni 20 évben bármikor.

Ha nem így tesz, akkor a végzett hallgatónak vissza kell fizetnie az állam részére a teljes egyetemi képzésének költségeit. Az elfogadott törvény és kormányrendelet szerint mindezt a tanulmányok megkezdése előtt szerződésben kell vállalniuk az államilag finanszírozott, tehát tandíjmentesen tanuló hallgatóknak.

Az EU-ügyekért felelős külügyi államtitkár hétfőn több uniós biztossal találkozott, akikkel az aktuális és problémás magyar ügyekről tárgyalt. Köztük volt az oktatáspolitikáért felelős EU-biztos is, aki a saját, hivatalos Twitter-csatornáján közölte, „Találkoztam Győri államtitkár asszonnyal, és közöltem vele: félő, hogy a törvény sértheti a munkaerő szabad áramlásának elvét, és növelheti az iskolaelhagyók számát”.

A személyek szabad áramlása az Európai Unió négy alapvető szabadságelvének egyike (személyek, áruk, tőke, szolgáltatások), amelyet irányelv, és az ehhez kapcsolódó nemzeti törvény valósít meg jogilag, a korai iskolaelhagyók számát pedig az EU 2020 gazdasági stratégia alapján kellene uniós szinten 10 százalék alá csökkenteni 2020-ig. Mérsékelni kell tehát azok számát, akik az iskolakötelezettség ideje alatt (Magyarországon a 16. életévük betöltése előtt) félbeszakítják a tanulmányaikat. Utóbbival kapcsolatban a tagállamoknak minden évben konkrét, számszerű vállalást kell tenniük a nemzeti reformprogramokban, legközelebb április közepéig.

Androulla Vassiliou EU-biztos szóvivője a BruxInfónak elmondta, a Bizottság attól tart, hogy „az oktatási rendszerben bekövetkezett változások káros hatással lehetnek a korai iskolaelhagyók számának csökkentésére, és egyre több, képzetlen munkanélkülit juttathatnak a piacra”.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a testület jogi szolgálatai már január közepén megkezdték a magyar jogszabályok jogi vizsgálatát. Több főigazgatóság végzi az elemzést, hiszen több szempontból (foglalkoztatási és oktatási) is aggályosnak ítélte a Bizottság a törvényt és a kormányrendeletet.

A BruxInfónak nyilatkozó, egymástól független bizottsági források azt mondták, bár a végleges jogi szakvélemény még nem készült el, de „bármilyen törvényi rendelkezés, amely megakadályozza, vagy megnehezíti egy uniós állampolgár számára, hogy elhagyja a szintén uniós tagállam szülőhazáját munkavégzés céljából, a munkaerő szabad áramlásának útjában lévő potenciális akadálynak tekinthető, ami pedig ellentétes az európai uniós joggal”.

Felidézték, hogy az EU Alapszerződésének 45-ös cikke kimondja, hogy egy uniós állampolgárnak joga van: munkát keresni egy másik EU-tagállamban; munkavállalási engedély nélkül dolgozni ott; ebből a célból ott lakni; az országban maradni az után is, hogy elvesztette a munkahelyét, vagy felmondott; joga van a helyi állampolgárokat megillető, egyenrangú bánásmódhoz a foglalkoztatás, a munkakörülmények, valamint az adózás terén is.

Egy másik bizottsági tisztviselő a BruxInfónak azt mondta, megkövetelni egy uniós állampolgártól, hogy bármilyen feltételekkel és jogi formában is, de bizonyos időt kötelezően töltsön el Magyarországon, valóban a munkaerő szabad áramlásának elvét sértheti. Szerinte ugyanakkor az akadályok elfogadhatók lehetnek, „ha azokat legitim célból állítják fel, megfelelően alkalmazzák, és arányosak”. Azt viszont nem tudta megmondani, hogy a magyar jogszabályok ezeknek a feltételeknek megfelelnek-e, mint mondta, a gyakorlatban kell majd megnézni, hogy hogyan működnek.

Bár az oktatási EU-biztos hivatalos közlése tekinthető a Bizottság előzetes véleményének, de úgy tudjuk (és ezt az utóbbi forrás véleménye is megerősíti), hogy koránt sincs egyetértés a testületen belül a felsőoktatási törvényről. Korábban egy magas rangú bizottsági forrás a BruxInfo kérdésére azt mondta, hogy – bár nem ismeri a részleteket, de – szerinte, ha a kormány szerződéses formában kötelezi a hallgatókat a Magyarországon maradásra, akkor ebbe jogilag nehéz belekötni.

Egy másik szakértő pedig azt fejtegette, hogy ez a kötelezettség voltaképpen nem is valódi röghöz kötés, hiszen lehetővé teszi a diplomásoknak, hogy külföldön maradjanak, ez esetben „csak” vissza kell fizetniük a tandíjat.

Az oktatáspolitika alakítása az Európai Unión belül tagállami hatáskörben van, a Bizottság és más tagállamok nem szólhatnak bele abba, hogy egy tagország hogyan szervezi az oktatási rendszerét, "de ha ehhez kapcsolódva egy tagállam megsérti az uniós jogszabályokat, akkor a Bizottságnak kötelező közbeavatkoznia" - mondta a BruxInfónak egy tisztviselő.

Az oktatási EU-biztos kabinete emlékeztetett arra, hogy ritka, de nem példa nélküli, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított oktatási kérdésekben egy tagállam ellen.

Ausztria például néhány évvel ezelőtt azért kényszerült szabálymódosításra, mert Bécs városa az egyetemein tanuló diákoknak nem biztosított ugyanolyan tömegközlekedési kedvezményeket, mint a helybéli fiataloknak.

Elmondása szerint ugyanakkor a tagállami hatáskörbe tartozó szakpolitikai területeken a szokottnál is óvatosabban jár el a Bizottság, ha egyszer kötelezettségszegési eljárás indításáról van szó.

Az eddigi vélemények
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, ugyanakkor a szerkesztőség fenntartja a jogot a nyíltan sértő, gyűlölködő, trágár ill. reklám tartalmú hozzászólások moderálására!
SZŰRÉS
Megadhatja, hogy mely pontszám alatti értékelésű kommentárok ne látszódjanak.

Nincs szűrés    -10 pont    -5 pont    -2 pont    0 pont   

Németh Henrik|3 hónapja |Permalink|Komment elrejtése

a fidesz választási ígérete volt, h támogatja a felsőfokú tanulmányokat, tandíjmentességet ígért, - csak azt nem tette hozzá, h 100 hallgatónak évente (pl a jogon)

Kíváncsi lennék, h mai felsőoktatási kondíciók között, Orbán Viktorka szegénysorsú alcsúti cigánygyerekként hogyan tudná elvégezni ma a jogot?

De nemcsak ő, hanem az összes szegény de tehetséges diákoktól is elveszik a tanulás lehetőségét. Az egyetem úri huncutsággá válik, és a hallgatókat arra kényszerítik, h már pályakezdőként el legyenek adósodva a diákhitel révén.

Értékelés:-2 (8 szavazat)
Dupree|3 hónapja |Permalink|Komment elrejtése

Nagyon szép hogy megint sérti valami az uniós jogot, de a magyar polgárok pénzén kiképzett orvos külföldre vándorlása az nem ? Több tízmillió forintba fáj egy doki pályára állítása, (a legdrágább a képzések között) így jogos, ha menni akar menjen, (áramoljon) de tegye vissza oda azt, amit onnan korábban elvett.

Egyébként meg épp itt volt az ideje hogy az állam felismerje és tegyen azért hogy senkinek sem érdeke évente több tízezer (4000 jogász, 10 000 közgazdász, ezrével kommunikáció szakos stb.) teljesen felesleges diploma gyártása az adófizetők pénzén, hogy utána a delikvens egy bevásárlóközpontban húzza a vonalkódot. Hosszabb távon végre az oklevelek értékének a növekedéséhez vezethet, ha csak tényleg annyian szereznek papírt, amennyien utána munkát is találhatnak vele. A műszakiak, mérnökök hol vannak ? Ezek kapcsolódnak ténylegesen a termeléshez, mivel az állami bürokrácia leépülése folyamatos, ennyi embert pedig nem fog felszívni a versenyszféra sem. Ha ezen a helyzeten nem változtatunk nem kiművelt emberfőket adunk az országnak hanem egy felháborodott, elégedetlen munkanélküli tömeget.

Értékelés:+1 (5 szavazat)
Németh Henrik|3 hónapja |Permalink|Komment elrejtése
@Dupree:

"Nagyon szép hogy megint sérti valami az uniós jogot, de a magyar polgárok pénzén kiképzett orvos külföldre vándorlása az nem ? Több tízmillió forintba fáj egy doki pályára állítása, (a legdrágább a képzések között) így jogos, ha menni akar menjen, (áramoljon) de tegye vissza oda azt, amit onnan korábban elvett. "

hozzánk is jönnek orvosok,mérnökök, közgazdák pl Romániából dolgozni. Szóval küldő és fogadó ország is vagyunk. Másrészt ha nagyon ugrálunk elmennek külföldre tanulni a diákjaink. Pl az orvosok, ui. a bécsi orvosi egyetem olcsóbb ! mint a hazai. Én nem támogatom a röghözkötést azon a címen, h a magyar dolgozók adójából ment el a képzésemre pénz. A szüleim is fizetnek adót, plusz külön is hozzájárulnak a képzésemhez ha tehetik.

Azzal, h a kormány lecsökkentette az állami támogatott kvótákat, - igaz, h pénzt spórol meg rövidtávon, de nem az fog történni, h bekerül a munkaerőpiacra és majd nő a foglalkoztatás is. Hanem pont, h a munkanélküliek táborát fogja növelni a kimaradó fiatal, mert képzetlen munkaerőként egy érettségivel , vagy középfokú szakmával nem jellemző, h el tudna helyezkedni. Rosszabb esetben meg elhagyja az országot.

A tudás alapú társadalmak korában a 21. században nem a diplomások számát kellene csökkenteni, nem az iskolakötzelezett kort kellene levinni 16ról 15re és kilökni a képzetleneket a piacra ahogy a fidesz csinálja, hanem a gazdság munkahelyteremtő képességét kell növelni.

A tartós munkanélküliek 80%-a a képzettlenek közül van, míg a felsőfokú végzettségűek előbb -utóbb erlhelyezkerdnek.(mégha egy bevásárlóközpontban húzza is a vonalkódot, de akor sem segélyen tengődik és fizet adót is) Borsodban vagy szabolcsban azért nem változik a helyzet évtizedek óta, mert hiába van esetleg konjuktúra az gazdaságban, a 8 osztályos cigányok tömegeit senki nem fogka alkalmazni, míg egy szakmunkás vagy abból továbbtanult technikus vagy üzemmérnök el fog tudni helyezkedni vhol.

    Már válaszolt
  • Dupree ( 3 hónapja )
  • Dupree ( 3 hónapja )
Értékelés:-1 (5 szavazat)
lacika_34|3 hónapja |Permalink|Komment elrejtése

Jogászból Dunát lehet rekeszteni, ráadásul nem is nagyon tud érvényesülni máshol Magyarországon kívül.

Alig lehet megélni jogászként az átlagnak.

Az országos ügyvéd társadalom 1/3-a létminimumon él.

Jó, hogy a jogászképzést csökkentették, és a műszaki és informatikai képzést bővítették.

Arra van igazán szükség. Nézzétek meg, mekkora a bére egy informatikusnak.

Szerintem nem jó az a képzési berendezés, ahol idegenforgalmi főiskolát végzettek huzatolnak a szállodákban.

Annak meg mi értelme, hogy az én pénzemből kiképzett emberek az angol, vagy francia gazdaságot fejlesszék? Ahol ráadásul sokkal nehezebb felsőfokú képzéshez jutni, és az állam sokkal kevesebb szerepet vállalt.

A most elfogadott felsőoktatási és köznevelési törvény szerintem hasznos, és jobb, mint a korábbi. A keretszámokat el kell fogadni, azért, hogy el vagyunk adósodva a korábbi kormányok a felelősek. 2012-ben mégcsak 50% volt az államadósság.

Értékelés:0 (4 szavazat)
lacika_34|3 hónapja |Permalink|Komment elrejtése

Ha emiatt is szabálysértési eljárást indítanak, akkor b*kaphatják.

A közoktatás egy jóléti állami szolgáltatás.

Az orvosaink, meg mérnökeink, stb azok kellenének a rohadt nyugatiaknak, hogy bagóért dolgozzanak nekik.

Szinte ez az egyetlen magyar erőforrás. A képzett munkaerő. Minthogy a mezőgazdaságunkat az EU-s szabályok sikeresen leépítették. Nyersanyagunk meg a virágföldön kívül nem sok van.

Értékelés:+1 (3 szavazat)
Dupree|3 hónapja |Permalink|Komment elrejtése
@Németh Henrik:

"hozzánk is jönnek orvosok,mérnökök, közgazdák pl Romániából dolgozni. Szóval küldő és fogadó ország is vagyunk. Másrészt ha nagyon ugrálunk elmennek külföldre tanulni a diákjaink."

Persze hogy jönnek. De mennek is tovább ha tehetik, akik maradnak személyes okokból teszik. Az arányokról nem is beszélve, sokkal többen mennek el, mint jönnek hozzánk. Nem titok hogy bőven 1 millió körül fizetnek Angliában, Norvégiában, Svédországban, Németországban egy orvosnak. Azt viszont nem tudom hogy egy más országban végzett közgazdász mi a túrót keres itt, ui. különbözetit biztosan kell neki tenni, maximum egy multi delegáltja, aki egyébként is a hazai fizetését kapja.

"azzal, h a kormány lecsökkentette az állami támogatott kvótákat, - igaz, h pénzt spórol meg rövidtávon, de nem az fog történni, h bekerül a munkaerőpiacra és majd nő a foglalkoztatás is. Hanem pont, h a munkanélküliek táborát fogja növelni a kimaradó fiatal, mert képzetlen munkaerőként egy érettségivel , vagy középfokú szakmával nem jellemző, h el tudna helyezkedni."

Itt annak kell történnie mint tőlünk nyugatra, szerencsésebb történelmi helyzetben lévő országoknál, vagyis a középfokon végzettek is bőven megkeresik azt amit egy átlagdiplomás. És van a szakmának és a kétkezi munkának becsülete ... Jelenleg is el lehet menni melózni egy jó szakmával, nem hinném hogy munkanélküli lesz az aki pontosan, normálisan dolgozik.

Nem beszélve a műszaki értelmiségről, mert ugye senki nem akar erre a pályára menni, mert utálják a matekot meg a fizikát, sokkal könnyebb agyatlanul magolni amit aztán már akkor elfelejtenek amikor kijönnek a vizsgáról.

"A tudás alapú társadalmak korában a 21. században nem a diplomások számát kellene csökkenteni, nem az iskolakötzelezett kort kellene levinni 16ról 15re és kilökni a képzetleneket a piacra ahogy a fidesz csinálja, hanem a gazdság munkahelyteremtő képességét kell növelni."

Nem a diplomások száma csökken hanem azoké akiknél a piac már évek óta telített. A műszaki pályákon bőven van még és lesz is hely. Az iskolakötelezettség nem azt jelenti hogy kikerül a képzetlen a piacra, hanem azt hogy meddig köteles az oktatási intézmény bent tartani a gyereket még akkor is ha minden héten pofánveri a tanárt. Ha viszont csak így tud viselkedni valaki akkor minden további nélkül el lehet bocsátani az intézményből és menjen isten hírével.

Értékelés:+2 (4 szavazat)
Dupree|3 hónapja |Permalink|Komment elrejtése
@Németh Henrik:

"Borsodban vagy szabolcsban azért nem változik a helyzet évtizedek óta, mert hiába van esetleg konjuktúra az gazdaságban, a 8 osztályos cigányok tömegeit senki nem fogka alkalmazni,"

Egyrészt nincs konjunktúra sajnos, másrészt a cigányok előtt is ott a lehetőség a továbbtanulásra, milliókat költ az állam minden évben roma felzárkóztatásra. Viszont az nagyon nagy hiba mind a magyar döntéshozók, mind az EU részéről hogy a pénzek az általános iskolai, illetve a felsőoktatási szférába vándorolnak, azt viszont senki nem tudja hogy miért nem a középfokú oktatást preferálják inkább. A diplomás romák egyébként is olyan szülői háttérrel rendelkeznek ahol bőven nem szorulnának támogatásra, magyarul a gazdag cigányok gyerekeit támogatja a rendszer. Itt kéne változtatni még, egy alulról építkező rendszer adná a stabil alapokat és egy normális cigánytársadalmat. Valamint a szülők gondolkodását kell átformálni, hogy ne húzzák vissza a gyereket a zárt és nyomorúságos saját világukba.

"míg egy szakmunkás vagy abból továbbtanult technikus vagy üzemmérnök el fog tudni helyezkedni vhol. "

Na látod, semmi hézag nincs ha valaki műszaki pályára megy. A gond a piaccal van, fizetésképtelenség, korrupció, csődhelyzetek már inkább jellemzik a mostani magyar valóságot.

Értékelés:+2 (4 szavazat)
Németh Henrik|3 hónapja |Permalink|Komment elrejtése
@Dupree:

de nem ez a lényeg , amit írtál, h bérek, meg telítődött piacra nem kell termelni a diákot.

Pont h szembemegyünk a nyugati tendenciávál. Így is jóval alacsonyabb a diplomások aránya nálunk mint nyugaton, a cél a növelés lenne, h megközelítsük a modern ipari társdalamk szintjét. A fidesz meg pont, h csökkenti a diplomások számát - így arányát is - azáltal, h drasztikusan szűkíti az államilag támogatott hallgatók számát. Emiatt sok fiatal kiesik a továbbtanulásból.

Azt írod telített a piac bizonyos szakmákból. Vagyis nem tud annyi végzőst felszippantani a magyar munakerőpiac. De ezt a problémát nem ugy kell orvosolni, h csökkentema diákok számát (vagyis a képzetlenek arányát tovább növelem) hanerm a piacot kell növelni. Vagyis a munkehelyteremtő képességet erősíetni, h ne legyen telített aza piac !

AZ orvoshiány problémára sem az a válasz, h erőszakkal itt tartom a végzetteket, a rezidens program után. Vagyis 12 évig maradnia kell ha állami támogatással tanult. Meg a nevetséges "no hálapénz" programmal, h megemelik a bérüket 100E Ft-tal és 5 évig marad a kórházban.Alig jelentkeztek rá.

A megoldás abban van ha az arcpirító 120.000 meg 140.000 forintos kezdő orvosi béreekt min. a duplájára emelik, h ezáltal csak 4szer keressenek jobban a nyugati kollégáik és ne 10-szer és akkor majd kevésbé lesz vonzó a svédországi karrier. Mert amig 400 euro a havi fixük az ügyeleti díjjal együtt, kinn pedig 3500-4000 euro, addig 6 ökörrel semlehet itthon tartani a rezidenseket, de méga szakorvosokat sem. És ha tömegesen felmondanak, akkor nem nekik lesz szar, hanem az országnak, mert nem kapunk eü-i alapellátást sem.

Értékelés:-2 (6 szavazat)
Németh Henrik|3 hónapja |Permalink|Komment elrejtése
@Németh Henrik:

szívesen meghallgatom az ellenérveket

Értékelés:-1 (5 szavazat)
Timmel Norbert|3 hónapja |Permalink|Komment elrejtése

a helyzet az, hogy Magyarországon eddig is az EU-s átlag alatt volt a felsőoktatásban részt vevők száma, - általános tévhit, hogy túl sok volt a diplomás, ami azt illeti még a korábbi rendszerben is átlagon aluli volt, ami most még megfeleződik (szemléletében egy horthista arisztokrataképzés lesz). Az szakok arányváltoztatásáról lehetett volna értelmes vitát folytatni, de ez nem történt meg, hanem drasztikusan át lettek alakítva ezek az arányok, és elképzelem, hogy 15 év múlva az lesz a téma, hogy (most) miért képeztek ennyi mérnököt meg agrárost, stb. ... a józan ész keretei között kellett volna maradni.

a röghözkötésről csak annyit, hogy a tisztelt kormánynak az lenne a feladata, hogy élhetőbbé tegye az országot a diplomások számára, (értem ezt a megélhetésre is de az egész légkörre, a szisztematikus néphülyítésre, stb, ami szintén nem túl marasztaló környezet) és nem az, hogy a törvény erejével tartsa itt az embereket "mint" a diktatúrákban.

egyébként amikor erről először hallottam, az volt a legelső gondolatom, hogy oké vannak törvények, de amíg valamit nem lehet betartatni, addig az törvény gyakorlatilag nincs. kérdezném én, - szerencsére nekem már van jópár diplomám, így nem érint, de ha érintene, és fognám mindenemet kápéra váltanám, és átsétálnék a már üres "Shengeni-határokon" bármilyen bejelentkezés, v bejlentés nélkül, és azután Európa bármely országából a világ bármely pontjára repülnék, akkor

1) a tisztelt hatalom hogyan venné észre a hiányomat?, (pont ugyanannyi bürokratikus létezéssel/ nem létezéssel lehetnék itthon is munkanélküli)

2) ha észre venné valami miatt hogy léptem, akkor hogy találna meg; a köztörvényes bűnözőkhöz használt sztenderd nemzetközi elfogatóparancsot adna ki? -mert más nem nagyon lenne - egy nyamvadt kis diplomáért? és ha az ilyen dezertálás tömeges lenne akkor is?

3) tegyük fel megtalált; hogyan hajtaná be amit be akar? végtelen pereskedésbe kezd, a magánvagyon lefoglalására külföldön stb? kapásból egy ilyen üggyel az Európai Bírósághoz lehet fordulni, -magánszemélyek is mehetnek oda- és az garantáltan nagyon sokáig el fog ülni az ügyön, úgy hogy abból az állam pénzt nem lát.

TEHÁT: törvényeket hozni könnyű, ha annak köze nincs a valósághoz, akkor csak egy blöff marad, hogy hátha lesznek akik beparáznak és inkább maradnak.

Értékelés:0 (2 szavazat)
nneddudgi|3 hónapja |Permalink|Komment elrejtése
@Dupree:

Igen figyelemreméltó felytegetések. Csak tudnám, akkor miért szavaztál - és persze elôtte miért kampányoltál - már az ellen is, h egyáltalán tandíjat kelljen fizetni. ( És mikor közöltem, h bizony a '60-as évek elsô felében is kellett és pont annyit, lehülyéztél és montad lehetetlen, pedighát én fizettem, csak tudom. ( Jó, lehet, h nem pont Te hülyéztél le, egy másik "te". ) )

Amúgy az, h átrendezés, rendben van, vmelyes csökkentés is esetleg. Csakhát az ütem.

A fordítottjára van durva példám: a lágerbôl szabadult, kiéhezett emberek között voltak, akik a kapott konzervet rögtön felfalták. Vagyis nem az egészet, mert már közben rosszul lettek és nem érték meg az estét ...

Vagy, ha az alkoholistától átmenet nélkül megvonod, súlyos elvonási tünetek ( görcsök, fejfájás, rosszullét - hah igaz ).

Szal ÁTMENET !!!

    Már válaszolt
  • Dupree ( 3 hónapja )
Értékelés:0 (2 szavazat)
Dupree|3 hónapja |Permalink|Komment elrejtése
@nneddudgi:

"Csak tudnám, akkor miért szavaztál - és persze elôtte miért kampányoltál - már az ellen is, h egyáltalán tandíjat kelljen fizetni. ( És mikor közöltem, h bizony a '60-as évek elsô felében is kellett és pont annyit, lehülyéztél és montad lehetetlen, pedighát én fizettem, csak tudom. ( Jó, lehet, h nem pont Te hülyéztél le, egy másik "te". ) ) "

MICSODA ??? Ezt meg honnan veszed ? Hol írtam én ilyet ? És legfőképp: hogy szavaztam ???

"A fordítottjára van durva példám: a lágerbôl szabadult, kiéhezett emberek között voltak, akik a kapott konzervet rögtön felfalták. Vagyis nem az egészet, mert már közben rosszul lettek és nem érték meg az estét ... "

Ez nem csak durva példa , hanem nem is helytálló. A túlképzés tünetei már a kilencvenes években megmutatkoztak, azóta már csúcsra is járódott. Nem kell hozzá semmi hogy észrevedd, csak nyitott szemmel kell járni. A munkaerőpiac soha nem volt tekintettel semmiféle átmenetre, ha nem követi az igényeket a képzési rendszer olyan ütemben mint ahogy a piac elvárja akkor csak társadalmi problémákat fog szülni. Lásd mai a magyar helyzet.

Az akkori oktatáspolitikának is az volt a legkönnyebb hogy a leérettségizett fiatalokat elteszi valami felsőoktatási intézménybe pár évre, azzal sem növeli a munkanélküliek statisztikai tömegét. Pontosan ugyanúgy ahogyan a légitársaságunknál történt. Szépen halmozták az adósságot a rendszerváltás óta, ami aztán 60 milliárd lett és csodálkoznak hogy ilyen kondíciókkal még a kínaiaknak sem kell így hát maradt a csőd ...

Értékelés:0 (2 szavazat)
Dupree|3 hónapja |Permalink|Komment elrejtése
@Németh Henrik:

"de nem ez a lényeg , amit írtál, h bérek, meg telítődött piacra nem kell termelni a diákot.

Pont h szembemegyünk a nyugati tendenciávál. Így is jóval alacsonyabb a diplomások aránya nálunk mint nyugaton, a cél a növelés lenne, h megközelítsük a modern ipari társdalamk szintjét. A fidesz meg pont, h csökkenti a diplomások számát - így arányát is - azáltal, h drasztikusan szűkíti az államilag támogatott hallgatók számát. Emiatt sok fiatal kiesik a továbbtanulásból. "

De ez a lényeg, telítődött piacra nem kell csak annyi amennyi biztosítja a természetes utánpótlást. Azokból kell többet képezni akikből egyébként is kevés van, ezt többen többször elmondták már, a műszakiak képzését kell támogatni nem pedig a bölcsészeket. A modern ipari társadalmat pedig, ami megfelel az "ipari" jelzőnek azt nem a BTK-n kell képezni, ez gondolom világos. Az állam pedig, pont úgy mint máshol, azt jogosult és kénytelen támogatni amit a korszerű foglalkoztatáspolitika megkíván, nem szórakozhat az adóforintokkal.

"Vagyis a munkehelyteremtő képességet erősíetni, h ne legyen telített aza piac ! "

Ezt csak korlátok között lehetséges, ezt tudomásul kell venni. Ilyen korlátok vannak a költségvetési szférában, illetve azoknál az iparágaknál ahol ha belegebedsz se tudsz több munkahelyet teremteni, ui azok már Kínában vannak. Nekünk azokat a munkahelyeket kell "lerabolni" amelyekre van sanszunk, van hely, lehetőség betölteni azokat.

"AZ orvoshiány problémára sem az a válasz, h erőszakkal itt tartom a végzetteket, a rezidens program után. Vagyis 12 évig maradnia kell ha állami támogatással tanult. Meg a nevetséges "no hálapénz" programmal, h megemelik a bérüket 100E Ft-tal és 5 évig marad a kórházban.Alig jelentkeztek rá. "

Nincs semmiféle erőszak. Csak tudomásul kell venni azt hogy bár nagyon jó ingyen tanulni és utána kedvünk szerint tíz-tizenkétszeres bérért elmenni máshová dolgozni, csak afelé a társadalom felé is vannak - morálisan is - kötelezettségeink amely számunkra lehetővé tette azt.

A rezidensek pedig a saját szakmájuk orvosarisztokráciáját is hibáztassák, ui. a hálapénzes rendszer fennmaradása, a szakmai előrejutás nehézségei mind ennek a bebetonozott rétegnek és lobbinak köszönhető. Annak ellenére hogy megérdemelnék ők is, mint bárki más ebben az országban hogy a munkáját tisztességesen honorálják. De ugye itt jönnek a következő kérdések ugye, hányan fizetnek adót, és mennyit, hogy aki csak lehet sportot űz az adóelkerülésből, a szürke- és feketegazdaság mértéke elképesztő méreteket ölt etc.. Költői a kérdés, de valós: miből direktor úr kérem, miből ?

Értékelés:0 (2 szavazat)
lacika_34|3 hónapja |Permalink|Komment elrejtése

Ehhez az egészhez mégcsak annyit fűznék hozzá, hogy nem a diplomások fogják felépíteni a házakat a két kezükkel, hanem a kőművesek, asztalosok, és villanyszerelők.

Nem a diplomás mérnök fogja leszórni zománccal az új kocsikat, hanem a szakképzett emberek,

A magyarországi munkanélküliek körén belül meg kell nézni a diplomások arányát.

Sok munkakörbe már nemcsak azért alkalmaznak diplomást, mert ahhoz van képzettsége, hanem mert elvégzett egy egyetemet, és ezért van kitartása, viszont a munkáját egy sima középfokú képzettségű is el tudná látni.

Arra a területre kell képezni embereket, ahol szükség van.

Ki kell építeni egy egységes nemzetgazdaságot, ahol megvan a munkaerő.

Nem hiszem, hogy a magyar felsőoktatásnak az lenne a feladata, hogy kiképezze a német, vagy angol felsőosztályt, (illetve annak alsó rétegét, mert nyílván azért alkalmazzák a magyart és lengyelt, mert kevesebbel is beéri, és ugyanolyan minőségű, mint a hazai munkaerő)

Mellesleg van egy olyan komoly tendencia, amit sokan figyelmen kívül hagynak, hogy a felsőoktatás színvonala sokat csökkent. Mindenki ráment a kvótaszámokra, a létszám nem a minőség arányában nőtt.

Normális tendencia, hogy 15 év alatt a jogi karok száma 3-ról 8-ra nőtt?

A gazdasági szféra is túltelített.

A mérnöki szférában szükség van több emberre, az orvosi szakmában is,

Leginkább a szakképzési középoktatás erősítésére van szükség.

A másik pedig az, hogy a tanároknak, államnak legyen tekintélye az oktatás terén is, pontosan legyen meghatározva a tananyag, a követelményszint, és ne az legyen, hogy van egy csomó felsőfokú képzettségű, állás nélkül, aki aztán elvándorol, hanem legyen egy csomó képzett szakember, mesterember, akik előretolják az ipart, és a termelést. Őrájuk van szükség.

Értékelés:0 (2 szavazat)
Szóljon hozzá Ön is a témához!
Kommentáláshoz, értékeléshez kérjük, lépjen be!

Ha Ön rendelkezik google-, yahoo-, liveID-, twitter-, facebook-, vagy openID azonosítóval úgy ide kattintva külön regisztráció nélkül is beléphet a Kitekintőre! Elsősorban ezt a megoldást ajánljuk!

Ha Ön rendelkezik eduID azonosítóval úgy ide kattintva külön regisztráció nélkül is beléphet a Kitekintőre!

Ha Ön nem rendelkezik a fenti listában felsorolt azonosítók egyikével sem, vagy nem kívánja őket a Kitekintőre való belépésre használni, úgy klasszikus módon, helyi, kitekintős azonosítóval itt tud belépni. (Az első megoldás jövőbe mutató és szebb is:) )

 Emlékezzen?

Kövessen minket!

Buszos utazásához a Kitekintő a busszal.hu-t ajánlja!
különbusz – személyszállítás – buszbérlés

Megosztották

Galériák