Görögország: a gazdaság romokban hever
2012. január 31., kedd
Egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülhet a görög lakosság, a masszív államadósság mérséklése érdekében a kormány kénytelen lesz drasztikusan lecsökkenteni a bérek és a nyugdíjak szintjét. Az IMF és a magánkölcsönzők nagyon szigorú feltételekhez kötnék az államadósság részleges elengedését. A görög lakosok életszínvonala jelentősen csökkent az elmúlt egy év során, már az illegális kenyérkereskedelem is virágzásnak indult az országban. Sötét és perspektíva nélküli jövő vár Görögországra.
„Teljes a konszenzus a koalícióban részt vevő szövetségesek között a gazdasági intézkedéseket illetően. A kormány célja, hogy a lehető legkedvezőbb feltételek mellett egyezzünk meg a hitelezőkkel a második hitelrészlet lehívásáról.” – nyilatkozta Lukasz Papadimosz görög miniszterelnök. Az alig pár hónapja kinevezett kormányfő a napokban egyeztetett Görögország pártpolitikai vezetőivel – Andonisz Szamarasszal (Új Demokrácia), Jeórjiosz Papandreuval (PASZOK) és Jeórjiosz Karacaferisszel (LAOSz) – a hitelnyújtókkal folytatott tárgyalásokról. Jelenleg a görög kormány nagyon szorult helyzetben van, a tárgyalások feltételeit diktáló fő hitelezők csak rendkívül fájdalmas megszorítások ellenében lennének hajlandók kifizetni Görögországnak a mentőcsomag második, 130 milliárd eurós részletét.
Az Európai Unió, az Európai Központi Bank (ECB) és az IMF a gazdasági reformok felgyorsítását sürgeti. A reformok között szerepel az állami szférában dolgozók fizetésének csökkentése a jelenlegi szint negyedére (1000 euróról körülbelül 250 euróra), a 13. és 14. havi fizetések eltörlése, a rendkívüli nyugdíjpótlékok eltörlése és a bérszínvonal befagyasztása. A szigorú megszorítások fájdalmasan fogják érinteni a görög társadalom közép- és alsó rétegeit, ugyanakkor a külföldi hitelezők meggyőzését célozzák annak érdekében, hogy Görögország vissza tudja fizetni a március 20-án esedékes 14,5 milliárd eurós hitelrészletet. A három nemzetközi szervezet további kiadáscsökkentéseket vár a görög kormánytól az egészségügy és a honvédelem területén.
Zárt szakmák
A zárt szakmákban dolgozók évek óta monopolhelyzetben vannak, nagyon csekély mértékben szokott bővülni a piac, e szektorok szakmai szervezetei az árakat egymás között rögzítették és az állami praxisokat is korlátolt számban adják ki.
Az Európai Unió és a Valutaalap követeli a nyugdíjrendszer késlekedő reformjának a beindítását, valamint az úgynevezett zárt szakmák (például a gyógyszerészek és az orvosok) liberalizálását. A görög kormányhoz közeli források szerint az ország vezetése minden pontban engedni fog a követeléseknek, annak reményében, hogy felvehetik a mentőcsomag következő részét.
Szakértők szerint a görög kormány nem lesz képes a márciusi részletet törleszteni, ha csak a magánhitelezők nem engednek el legalább 100 milliárd eurót az ország GDP-jének 160 százalékát (~ 360 milliárd euró) kitevő államadósságból. A magánhitelezők ugyanakkor foggal-körömmel ragaszkodnak kint lévő tőkéjük behajtásához. Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is kijelentette, hogy Görögországnak 2020-ra le kell csökkentenie az államadósság szintjét az éves GDP 120 százalékára. A Davosban rendezett éves gazdasági csúcstalálkozón Lagarde a Bloombergnek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy elégedetlen a Görögország és a magánhitelezők között folytatott tárgyalások állásával. Lagarde és Jacques Delors volt európai bizottsági elnök szerint a magánhitelezők nem eléggé rugalmasak. Az egyik legvitatottabb kérdés a tárgyalások során a görög alapkamat, a magánhitelezők nem engednek a 4 százaléknál alacsonyabb szintből. A görögök és az eurózónát képviselő politikusok pedig határozottan kiállnak az ennél alacsonyabb kamat mellett.
Delors a görög kormányt is bírálta amiatt, hogy több állami vagyont kellene magánkézbe helyeznie. Az egyik legsikeresebb európai politikus szerint Németországnak és a nagyobb európai gazdaságoknak jelentősebb pénzügyi segítséget kellene nyújtaniuk a csőd szélén lévő Athén megmentéséért. „Meg kell menteni Görögországot, amit jelenleg teszünk az vajmi kevés” – az euró egyik szülőatyja szerint a balkáni országot mindenképpen az eurózónán belül kell tartani. Delors támogatná a közös európai kötvény létrehozását, de nem az államadósság lecsökkentése, hanem a költségvetési politika és a monetárispolitika közötti egyensúly biztosítása érdekében. A volt bizottsági elnök szerint Angela Merkel hibát követ el, hogy ellenáll ennek az ötletnek.
Németország máshogy vélekedett a héten a görög mentést illetően. Berlin szerint az Európai Bizottságnak költségvetési biztost kellene küldenie Athénba, hogy kontrollt gyakoroljon a görög büdzsé felett. Brüsszel egyből kifogásolta a javaslatot, ugyanis így nagyon lecsökkenne a görög szuverenitás. A Financial Times brit napilap értesülései szerint Németország szeretné meggyőzni az Európai Uniót annak szükségessgéről, hogy közös irányítás alá kell vonni a görög költségvetési politikát, valamint hogy a legszigorúbb kontroll alatt valósuljanak meg az uniós projektek az országban. Görögország volt európai uniós biztosa, Anna Diamantopoulou szerint elképzelhetetlen a görög pénzügyi irányítás átadása külföldi kézbe, ugyanis ez az ország függetlenségének elveszítését jelentené.
A Spiegel német napilap szerint a 130 milliárd eurós mentőcsomag kevésnek fog bizonyulni Görögország megmentésére az egyre biztosabbnak tűnő államcsődtől. A tekintélyes német lap szerint 145 milliárd euró szükséges, de a görög kormány az utolsó negyedévben sem tudta produkálni az elvárt makrogazdasági mutatókat. Ha nem tudja teljesíteni az elvárt gazdasági paramétereket Athén, veszélybe kerül a mentőcsomag.
Elgondolkodtató ugyanakkor a görög lakosság életkörülményeinek a romlása az elmúlt egy év során. Görög napilapok szerint az ország északi részében közel 20 százalékkal estek vissza a pékek bevételei, ugyanis tömegesen importálnak kétes eredetű, az átlagos árnál sokkal olcsóbb kenyeret Bulgáriából. A görög Fókusz hírügynökség értesülései szerint a jelenség nem egyedülálló – az elmúlt időben megnövekedett a rosszabb minőségű élelmiszerek behozatala külföldről. A görög lakosság rá van kényszerülve az olcsóbb, de egészségtelenebb ételekre és alapanyagokra.
Mi marad a görögöknek? Tüntetések, tiltakozások és egyre komorabb életkilátások – itt tart ma 2012-ben Görögország.
A bérek legalább a helyükre kerülnének, csodálkoztam is, hogy lehet 1000 euró a minimálbér egy olyan országban, ahol se nyersanyag, se ipar nincsen! Nem gyártanak semmit, amire azt lehet mondani, igen ez görög! Továbbá nagyobb a hadseregük, mint Németországnak, több modern vadászgépük és harckocsijuk van nekik, elég durva!
Amúgy a legjobb az államcsőd lenne, induljanak tiszta lappal.
Talán nem éppen a németekkel kellene ott operáltatni! Nem lesz jobb az államadósság, ha a németeket küldjük oda. Elég lenne a környező országok segítsége és nem a hely politikailag való teljes felvásárlása!
Hogy is került Görögország a lejtőre.....? Hogy is volt előtte? Mikor minden nemzet saját magát irányította, saját magáról saját felelősségére gondoskodott? Érdemes lenne az okokat is vizsgálni, nem csak a következményeket. Ugyanez vizsgálható lenne más sz@rban lévő -régebben virágzó- nyugati országokra is. (Magyarországot is beleértve!) Nem kell a rizsa nem szeretett és nem tisztelt "kedves" Christine Lagarde asszony! Nem kellett volna belepiszkálni más országok életébe és akkor minden ment volna a maga normális, természetes útján. Az izmusok világszerte megbuktak, történelmi koruk lejárt, így a feudal-izmusé, kapital-izmusé, a kommun-izmusé is és global-izmusé is. Vegyék már tudomásul az illetékes önjelölt új világkormány tagjai -akik gyávaságukban és félelmeikben a háttérben rejtőzködve népekre erőltetett világtörténelmet próbálnak újra lejátszatni aljas és önző céljaik elérése érdekében- hogy ez már nem megy, túlhaladta őket a történelem, nekik már befellegzett, vége öncélú, primitív politikai és háborús játszadozásaik korának. Akik szakítottak a szuverén nemzetállam berendezkedésének szellemével és gyakorlatával, mind meg fognak bukni és kezdhetik előlről a leckét megtanulni. A megoldás: békés egymás mellett élés, egymás jogainak és szuverenitásának tiszteletben tartása kölcsönös előnyök alapján.
Buszos utazásához a Kitekintő a busszal.hu-t ajánlja!
különbusz – személyszállítás – buszbérlés
Megadhatja, hogy mely pontszám alatti értékelésű kommentárok ne látszódjanak.
Nincs szűrés -10 pont -5 pont -2 pont 0 pont