Néppárti vétó a baszk radikálisok frakcióalakítására

Az elmúlt hét folyamán a pártok képviselői audiencián vettek részt János Károly spanyol királynál, és a hivatalos okmányok benyújtásával megkezdődtek az előkészületek az új spanyol Kongresszus felállítására. Ezzel párhuzamosan megindultak a találgatások arra vonatkozóan, hogy a baszk radikális pártokat tömörítő Amaiur vajon képes lesz-e a frakcióalakításra, és ha igen milyen formában. A baszk ún. abertzale baloldal koalíciója ugyanis nem felel meg minden tekintetben a házszabály által előírt feltételeknek. Noha a novemberi választásokat követően az Amaiur az önálló frakcióalakításhoz szükséges ötnél több, egészen pontosan hét képviselőt delegálhat a Kongresszusba, a százalékos eloszlás tekintetében nem éri el a minimumot. A házszabály ugyanis megköveteli, hogy az adott párt minden egyes választókörzetében legalább 15 százalékos eredményt érjen el, aminek az Amaiur nem képes megfelelni.

Kattintson és nézegessen képeket Spanyolország
középkori fővárosáról, Toledoról!

A kialakult helyzet több szempontból is paradoxnak mondható. Az első számú ellentmondás abban rejlik, hogy elméletben az Amaiur 6 képviselővel saját parlamenti frakcióval bírhatna, héttel ugyanakkor már nem. Az abertzale koalíció ugyanis két tartományban, Baszkföldön és Navarrában indított jelölteket a novemberi választásokon, és noha előbbi esetében a legtöbb szavazatot kapó pártként problémamentesen teljesíti a 15 százalékra vonatkozó kitételt, Navarrában csupán 14,86 %-os eredményt ért el. Mindazonáltal a spanyol választási rendszer sajátosságai miatt ezzel az eredménnyel is küldhetett képviselőt a Kongresszusba, és most pontosan az egy navarrai hely miatt került távol a frakcióalakítás lehetőségétől.

Bármennyire is furcsának tűnhet, csupán hat baszkföldi képviselőjükkel a radikálisok megalakíthatnák önálló frakciójukat, a 7. navarrai képviselő ugyanakkor már gátat szab ennek. Éppen ezért az Amaiur háza táján felmerült annak a lehetősége is, hogy csupán a 6 baszkföldi képviselő kezdeményezné a frakció megalakítását, a 7. pedig az önálló frakció nélküliek csoportjához csatlakozna.

A spanyol sajtóban felröppent hírek szerint ugyanakkor nem ez az egyetlen kiskapu, amit az Amaiur fontolóra vett, hiszen felmerült egy navarrai koalíciós partner keresése is a Geroa Bai személyében. Noha elméleti szempontból egy ideiglenes paktum megoldhatná a radikálisok problémáját, a megegyezést politikai ellentétek hátráltatják. A választásokra alakult Geroa Bai elődjében ugyanis a radikális koalíció több pártja is szerepelt korábban, ám végül külön pártszervezeteket alkotva indultak novemberben.

Kattintson és nézzen szét Barcelonában is!

Az Amaiur kijelentette, nem fognak mutatványokhoz folyamodni annak érdekében, hogy mindenáron saját frakciót alakíthassanak. A néppárti vétóval szemben ugyanakkor benyújtották fellebbezésüket, és pozitív kimenetelben bíznak. Annak ellenére, hogy az ítélet a házszabály által előírt, látszólag egyértelmű feltételek mentén született, a radikálisok első alkalommal is joggal várhattak számukra kedvező döntést. A Szocialista Párt (Partido Socialista Obrero Espańol - PSOE) hallgatása és a Haladás és Demokrácia Unió (Unión Progreso y Democracia - UPyD) elutasítása mellett az összes párt támogatta az Amaiur frakcióalakítását, és a precedensek is ezt vetítették előre. Korábban ugyanis volt már példa arra, hogy egy párt nem tudta teljesíteni a 15 %-os küszöböt, és ezekben az esetekben az ítészek a házszabály egy rugalmasabb olvasata szerint végül engedélyezték a frakcióalakítást.

Amennyiben a döntést helybenhagyják, a hét abertzale képviselő kénytelen lesz az önálló frakcióval nem rendelkezők csoportjához csatlakozni, ami így könnyen túlzsúfolttá válhat. A csoporthoz tartozó, többségükben mindössze egy képviselővel rendelkező pártok érthetően szintén elutasították a döntést, mivel az nagyban korlátozná kongresszusi működésüket. A frakcióalakítás elsősorban ugyanis nem financiális kérdéseket vet fel, hanem a kongresszusi felszólalások időkeretekor válik fontossá. Egy esetleges Amaiur-integráció döntően korlátozná a kisebb pártok felszólalási lehetőségét, miközben a baszk radikális párt még így sem rendelkezhetne ugyanakkora időkerettel, mintha önálló frakcióval bírna.

I. János Károly spanyol király és
Xabier Errekondo,
az Amaiur vezető politikusa, szóvivője

„Politikai szempontból ez egy baklövés, mert ismételten az áldozat szerepét hagyjuk rájuk [a radikális baszk baloldalra]” – mondta a néppárti döntésre reagálva Patxi López, a Baszk Autonóm Kormány szocialista miniszterelnöke. Bár a Néppárt szerint nem lehet kivételt tenni pusztán azért, mert az Amaiurról van szó, a precedensek alapján ez az álláspont nehezen védhető. Így tehát sem a korábbi példák, sem pedig a López által említett politikai szempontok nem indokolták a Néppárt döntését. Az El País spanyol napilap szombati vezércikkében úgy fogalmazott, a PP a korábbi gyakorlat szerint megpróbálja elszigetelni az abertzale baloldalt, ami jelen esetben súlyos politikai hiba.

A Kongresszusban betöltött szerepénél sokkal fontosabb egy esetleges abertzale frakció szimbolikus jelentősége. Az ETA (Euskadi Ta Askatasuna) baszk szeparatista szervezet fegyverletételről szóló bejelentését követően a radikális baloldalnak meghatározó szerep juthatna a békefolyamat során, éppen ezért a PP döntése sok mindent előrevetíthet. Kérdés, Mariano Rajoy miniszterelnök hogyan viszonyul majd az egységes abertzale szektor pártjaihoz és valóban ki kívánja-e őket zárni a béketárgyalásokból. A korábban sokat kritizált radikálisok ugyanis immáron a demokratikus kereteken belül egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert Baszkföldön és Navarrában.

A végső döntéstől függetlenül tehát hamar bebizonyosodott, az Amaiur kongresszusi jelenlétéből valós politikai hasznot húzhat az abertzale baloldal. A Mariano Rajoy miniszterelnök által vezetett néppárti kormány már hivatalos beiktatását megelőzően kellemetlen helyzetbe került, és a radikális baszk koalíció mellett a kisebb jelenléttel bíró pártokkal is szemben találta magát. Az ETA-val lefolytatandó békefolyamat pedig a mostaninál összehasonlíthatatlanul nagyobb társadalmi nyomás alá fogja helyezni Mariano Rajoy-t, akinek csakhamar alkalmazkodnia kell a kialakult helyzethez. A radikálisok megnövekedett politikai súlya és manőverező-készsége még nehéz feladat elé állíthatja a Néppártot a közeljövőben. A korábban alkalmazott politika úgy tűnik, egyre kevésbé vezet eredményre.

A szerző további írásait a KultúrTapas blogon olvashatják.

Címkék:
• baszk
• baszkföld
• eta
• spanyolország