Szavazatszámlálás a baszk konfliktus árnyékában
2011. november 17., csütörtök
Néhány nappal a november 20-ai spanyolországi parlamenti választások előtt lassan biztossá válik Mariano Rajoy néppárti kormányfő-jelölt nagyarányú győzelme. A spanyol sajtóban az elmúlt hétvégén megjelent közvélemény-kutatások szerint a Néppárt (Partido Popular – PP) elsöprő fölényének tudatában gyakorlatilag készülhet a kormányalakításra, míg Alfredo Pérez Rubalcaba kormánypárti jelölt a szocialisták történelmi vereségének válhat részesévé. A kéthetes intenzív kampányidőszak első fele nem hozta meg a baloldalon remélt fordulatot: a televíziós vita mellett az októberi ETA fegyverletétel szavazatait is elveszíteni látszanak a szocialisták.
"Pelea por lo que quieres", azaz "Harcolj azért, amit szeretnél!" – hirdeti a Szocialista Párt (Partido Socialista Obrero Espańol - PSOE) választási szlogenje, a november 5-ei sevillai kampánynyitó nagygyűlésen pedig ennek megfelelően lépett szorítóba Alfredo Pérez Rubalcaba. Andalúzia korábban a szocialisták elsőszámú fellegvárának számított, és bár a Néppárt lavinaszerű előretörésével valószínűleg vasárnap ez is meg fog dőlni, a helyszín kiemelkedő jelentőséggel bírt a szavazók szemében.
A megközelítőleg 30 000 fős nézőtér megtöltése presztízs jelentőségű kihívás volt Rubalcaba számára, a koreográfia tekintetében pedig a Szocialista Párt semmit sem bízott a véletlenre. A bizonytalanok meggyőzése mellett a PSOE a kiábrándult baloldali szavazók bizalmának visszaszerzéséért is síkra szállt, amit már önmagában jelzett a helyszínválasztás illetve a felszólalok személye.
Rubalcaba nagyszerű mellékszereplőkkel, a PSOE történetének két kiemelkedő politikusával számolhatott Sevillában, hiszen beszédét megelőzte Felipe González korábbi kormányfő és Alfonso Guerra, korábbi kormányfő-helyettes színre lépése is. A két sokat tapasztalt veterán politikus – akik 1982 és 1991 között együtt álltak annak a spanyol kormánynak az élén, amelyben Rubalcaba egy ideig oktatásügyi államtitkárként is tevékenykedett – egyike sem fogta magát vissza, retorikájuk hűen tükrözte a PSOE harcra ösztönző kampányszlogenjét.
Miközben mindketten keményen kritizálták Mariano Rajoy-t, illetve a Néppárt választási programját, kiemelt figyelmet fordítottak a baszk konfliktusra is. Az erősen szarkasztikus hangvételű megszólalások nem kímélték a Néppártot: Alfonso Guerra kijelentette, a jobboldal nem képes elfogadni azt a tényt, hogy nem ők vetettek véget a terrorizmusnak, Felipe González pedig még ennél is messzebbre ment, amikor a PP-t a bejelentés esetleges késleltetésével hozta hírbe. Alfonso Guerra mindenki számára egyértelművé akarta tenni: az ETA-t Alfredo Pérez Rubalcaba győzte le.
Noha mindez elsőre pusztán erőteljes kampányfogásnak tűnik, Rubalcaba valóban kiemelkedő szerepet játszott az ETA (Euskadi Ta Askatasuna) baszk szeparatista szervezet október 20.-i, fegyverletételt bejelentő kommünikéjéhez vezető folyamatban. Noha az 1990-es évek végén – a José María Aznar vezette néppárti kormány idején – felmerült a szervezet feloszlásának lehetősége, a békefolyamat végül zátonyra futott.
A meghiúsult béketárgyalásokat követő években a spanyol állam több fronton is harcba kezdett a szélsőséges erőkkel szemben, súlyosan korlátozva a lehetőségeiket. Alfredo Pérez Rubalcaba a Szocialista Párton belül meghatározó figurájává vált ezeknek a törekvéseknek, és többek között elősegítette az ún. Antiterrorista Paktum 2000-es létrejöttét a PSOE és a PP között. A szocialisták kormányra kerülését követően 2006-ban már belügyminiszterként vett részt a kormányzat és az ETA között újjáélesztett béketárgyalásokban, ám a folyamatot csakhamar félbeszakította a december 30.-i Barajas repülőtéri robbantás. Mivel a végül két áldozatot követelő merénylet az újjáindított békefolyamat alatt, az ETA által bejelentett tűzszünet közben történt, a spanyol kormány elzárkózott a további tárgyalásoktól és minden addiginál nagyobb mértékű antiterrorista hadjáratba fogott.
Cikkünk itt nem ért véget, kérjük, lapozzon a folytatáshoz!
