Az uniót is próbra teszi a palesztin ENSZ-szavazás

Jól elkülöníthető törésvonal mentén lényegében két táborba tömörültek az Európai Unió tagállamai az izraeli-palesztin kérdés megoldásával kapcsolatban – vázolta fel a BruxInfónak adott interjújában az EPC igazgatója. Josef Janning elmondta, ez a törésvonal lényegében az, hogy milyen szerepe legyen az EU-nak az évtizedes konfliktus megoldásában, valamint hogy az unió mekkora nyomást helyezzen Izraelre a további tárgyalásokkal összefüggésben.

A szakértő kifejtette, az egyik tábor szószólói Németország és Olaszország. Szerintük Izraelnek és a palesztinoknak egymás között kell megtalálniuk a megoldást, és a nemzetközi közösségnek ebbe most nem szabad beleszólnia. „Nem pusztán arról van szó, hogy szerintük az EU-nak és az ENSZ-nek ki kell vonulnia a folyamatból, hanem hogy Izraelnek kell engednie. Berlin és Róma tehát ebben az értelemben még nem kész arra, hogy most igennel szavazzon az új Palesztina létrejöttére” – mondta Josef Janning.

A másik csoportot Franciaország, Spanyolország és Svédország vezeti. Szerintük az elmúlt évtizedekben bebizonyosodott, hogy a két fél nem tudja megoldani a problémáját, a helyzet stagnál, ezért nemzetközi segítségre van szükség. A svédek főként Izrael inváziós politikája ellen tiltakoznak, a franciáknak alapvetően az arab világ stabilizálása lenne az érdekük. Nem lehet meghatározni, hogy melyik tábor kerekedhet felül végül, az uniós tisztviselők, élükön Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselővel viszont azon dolgoznak, hogy a végső színvalláskor az Európai Unió egy hangon tudjon megszólalni.

Közeledvén a szeptember 20-i időponthoz a brit politikus igyekszik a színfalak mögött tartani a nézeteltéréseket, sőt, arra is gondja volt, hogy közvetlenül az ENSZ Közgyűlés előtt ne is essenek egymásnak az uniós felek. Információink szerint emiatt kérte Catherine Ashton még tavasszal, hogy szeptemberben ne legyen külügyminiszteri tanácsülés.

Az EPC igazgatója a BruxInfónak azt mondta, az ügyben leginkább elkötelezett uniós tagállamok aligha változtatják meg a véleményüket pusztán az EU-egység kedvéért. „Ezt nem tudom elképzelni sem a németekről, sem a franciákról” – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy Nagy-Britannia és Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, így vélhetően ragaszkodni fog a saját álláspontjához, ha lesz vita a BT-ben az önálló palesztin állam létrehozásáról.

Európai uniós szempontból megoldás lehet a folyamat végén egy olyan szövegű megállapodás, vagy egy közlemény kiadása, amely „kihozhatja, hogy az EU tulajdonképpen egységes volt, de a tagállamok szuverenitását is tiszteletben tartotta Brüsszel”. Meglátása szerint viszont mindent összevetve elkerülhetetlen lesz, hogy az Európai Unió külső imázsa sérüljön, és egy újabb olyan esemény következhet be, amely miatt a nemzetközi szereplők felróhatják az EU-nak: már megint nem tudott önálló politikai szereplőként cselekedni.

Az EU-nak ettől függetlenül kulcsfontosságú, hogy megoldás szülessen az izraeli-palesztin vitában. Janning elmondta, abban sincs vita a 27 tagország között, hogy létre kell jönnie egy önálló palesztin államnak, az viszont már kérdés, hogy tárgyalásos úton jöjjön létre; hogy elismerné-e minden tagállam Palesztinát, ha egyoldalúan kiáltaná ki a függetlenségét; és hogy mindebben a folyamatban Izraelnek mit kell tennie.

A német szakértő szerint „az Európai Unió és a tagállamok számítanak a palesztinok legnagyobb donorjának, hiszen évről-évre uniós eurómilliókat költenek humanitárius célokra, és a palesztin infrastruktúra fejlesztésére, amelyet viszont az izraeliek erők próbálnak szétzilálni”. Európa tehát évek óta dolgozik azon, hogy Palesztina majdan egy működő, és élhető ország lehessen. Alapvetően ez az általános uniós megközelítés, és abban egyetértés van, hogy nincs értelme létrehozni egy új palesztin államot, ha az nem képes működni – mondta Josef Janning.

Az ENSZ-ben várható vitával kapcsolatban úgy látja, hogy minden eddiginél megosztottabbak a világ országai az izraeli-palesztin kérdésben, ettől függetlenül többségbe kerülhetnek a Közgyűlésben a független Palesztina létrejöttét támogató országnak. Janning szerint a palesztinok számára hatalmas, és nem irreális eredmény lenne, ha az EU-n és az arab, valamint a hagyományosan arabbarát országokon kívül jelentős erőt tudnának maguk mögé állítani a palesztinok, „ha egy olyan kritikus tömeget maguk mögé tudnának állítani, amely már demonstratív erőt képvisel, és egyértelművé tenné, hogy a világ akar egy független Palesztinát”.

A végső döntés lényegében az Egyesült Államokon múlik. Az amerikai kormány – némiképp megmásítva a májusban vázolt terveit – bejelentette, hogy a Biztonsági Tanácsban meg fogják akadályozni egy olyan határozat létrehozását, amely lehetővé tenné a független Palesztina létrejöttét.

Kérdés viszont, hogy az ENSZ-en belül milyen szervezetek foglalkoznak majd a kérdéssel, mi lesz a pontos előterjesztésben, és hogy egyáltalán be kell-e vonni a Biztonsági Tanácsot a folyamatba.

Címkék:
• ensz
• interjú
• izrael
• palesztina