Orbán: „Brüsszel nem Moszkva”

Címkék:
• ep
• eu elnökség
• orbán viktor

Amint a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk, Varsóban július elsején átvette a stafétát, a jobb-közép Európai Néppárt (ENP) pártcsalád képviselői kijelentették, hogy Magyarország teljesítménye az EU élén hibátlannak volt mondható. A magyar félév fénypontjaként az elnökség legvégére eső horvát csatlakozási tárgyalások lezárását emelték ki. Joseph Daul, a frakció vezetője szerint az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége megmutatta, hogy a soros elnökség intézménye továbbra is kiemelt szerepet játszik az uniós döntéshozatali mechanizmusban, a Lisszaboni Szerződés által bevezetett állandó elnöki intézmény ellenére. A frakcióvezető elsősorban a gazdasági, a közös politikák és a külkapcsolatok területén elért eredményeket emelte ki.

A gazdasággal kapcsolatban Joseph Daul elismeréssel szólt Magyarországnak az euró megerősítésében valamint az európai szemeszter első éve során a tagállamok közötti költségvetési együttműködés elősegítésében betöltött kiemelkedő szerepéről. Sajnálatát fejezte ki azonban, hogy az Európai Parlament egyes politikai erőinek megváltozott hozzáállása miatt a gazdasági kormányzásról szóló megállapodás nem tud ezen a héten megszületni. „Így is 95 százalékban elértük, amit akartunk. Gazdasági kormányzás nélkül nem stabilizálódhat az euró, nem indulhat be a gazdasági növekedés és nem születhetnek új munkahelyek” - figyelmeztetett Joseph Daul. Az Európai Parlament legnagyobb frakciójának vezetője kiemelte a magyar elnökség által elért előrelépéseket a kohéziós politika, a Közös Agrárpolitika, az energetika és a belső piac területén. Gratulált Orbán Viktornak az európai romastratégia elindításához, mely számos ellentmondásokkal teli hónap után született meg.

Az Európai Szocialisták és Demokraták Szövetsége, az Egységes Európai Baloldal / Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportok, a Zöldek és a Liberálisok vadul kritizálták Magyarországot, különösen az új nemzeti alaptörvényt és a médiatörvényt, amit valójában az elnökségi félév alatt módosítani kellett, de megkapta a Bizottság áldását.

„Brüsszel nem Moszkva” — jelentette ki Orbán Viktor, arra utalva, hogy senkinek sincs joga Budapestet megleckéztetni. A vita után a képviselők állásfoglalást adtak ki a magyar alkotmányt érintő számtalan és súlyos kérdésről. A törvényhozók felszólítják a Bizottságot, hogy „alaposan vizsgálja felül és elemezze az új Alaptörvényt” és ellenőrizze, hogy összhangban áll-e „a közösségi vívmányokkal, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájával, valamint a Szerződések szövegével és szellemével”.

Maroš Šefčovič, az intézményközi kapcsolatokért felelős biztos, és egyben a Bizottság alelnöke, kijelentette, hogy nem lát problémát a magyar alaptörvénnyel. „A magyar alkotmány nem veti fel az uniós joganyaggal való megfelelőség kérdését.” Šefčovič a Bizottság szlovák tagja, és országának valójában vannak problémái a magyar alkotmány egyes elemeivel, amelyek a külföldön, például Szlovákiában, élő magyar kisebbségekre vonatkoznak.

Marco Incertit, a CEPS elemzőjét és kommunikációs részlegének vezetőjét az EurActiv arra kérte, hogy értékelje a magyar elnökséget. Incerti elmondta, hogy érdemes különbséget tenni az EU szinten végzett munka — ahol Magyarország nem teljesített olyan rosszul — és a belső fejlemények között. Arra a kérdésre, hogy a Bizottság nem járt-e el hanyagul, mikor szemet hunyt Magyarország vitatott belső intézkedései felett, a CEPS elemzője a következő választ adta: „A jelenlegi bizottsági mérték alapján a Bizottság olyan keményen bánt Magyarországgal, amennyire csak lehetett. Természetesen a probléma ott kezdődik, hogy a Bizottság általában véve nem valami kemény. A gazdasági válság mindentől függetlenül is leszűkítette a Bizottság manőverezési lehetőségeit.” A szakértő elmagyarázta, hogy ha a Bizottság keménykedni próbált volna Magyarországgal, az könnyen rosszul sülhetett volna el, mivel úgy tűnt volna, hogy az EU végrehajtó szerve „keményen bánik egy kicsi és viszonylag új tagállammal, miközben soha nem mer kikezdeni a nagyfiúkkal”. Incerti emlékeztetett rá, hogy az Európa Bizottság sokkal kritikusabb volt Magyarországgal szemben, és „annak a történetnek még nincs vége”. De hozzátette, hogy a következő elnökségek sem fognak Magyarországgal kikezdeni.

A jelenlegi elnök, Lengyelország regionális és geopolitikai okokból nem tenné, az utána következő Dániának pedig megvannak a maga problémái a határok visszaállításával. „Ez a reálpolitika.” — tette hozzá.