Egységesítenék a társasági adóalapot

A közös konszolidált társasági adóalap (CCCTB) újra napirendre kerülhet a francia-német Versenyképességi Paktum kapcsán. Brüsszel, Párizs és Berlin azonban az adóharmonizáció egészen más okokból tartja fontosnak.

A Versenyképességi Paktum, amelyet Franciaország és Németország a február 4-én tartott EU-csúcson mutatott be, az adó- és társadalompolitikák minimum harmonizációjára szólítja fel az eurózóna országait. Párizs és Berlin egybehangzó véleménye szerint az eurózóna állami adósságválságát tovább rontotta az országok közötti strukturális gazdasági különbség. A Paktumot a probléma megoldásának eszközeként mutatták be, valamint figyelmeztetésként szolgált, hogy a Görögország és Írország megsegítésébe vonakodva beleegyező Németország politikai ellenszolgáltatást vár a segélycsomagokért cserébe.

Németország, Franciaország és Nagy-Britannia már régóta a tisztességtelen verseny jeleként tekintett Írország alacsony adókulcsaira. Ausztria és Franciaország pénzügyminiszterei pedig az EU/IMF segélycsomag feltételeként egyenesen a 12,5 százalékos vállalati adókulcs felemelését szerették volna elérni. A kampányuk végül is nem érte el a célját, mert Írország határozottan visszautasította az ország szuverenitását ilyen mértékben sértő beavatkozást.

Az adórendszerek közelítése nem újkeletű kérdés az Európai Unióban. A Bizottság az először tíz éve kezdeményezett tervek újjáélesztését reméli a francia-német paktumtól. Úgy tűnik azonban, hogy Brüsszel, Párizs és Berlin különböző nézeteket vall az adóharmonizáció céljairól.

Nicolas Sarkozy, francia elnök, az eurózónában meglévő adódömping kiirtásának lehetőségét látja a válságban. Az Airbus egyik üzemében tett látogatása során januárban kifejtette, hogy Írország ésszerűtlenül jár el, mikor pénzügyi segítségért folyamodik az Európai Unióhoz és közben fenntartja alacsony társasági adókulcsát. „Mélyen tisztelem ír barátaink függetlenségét, és mindent megtettünk, hogy kisegítsük őket, de nem tehetik meg, hogy segítséget kérnek és közben a fele szinten tartják a társasági adókulcsukat.” — mondta.

Brüsszelben ehhez képest Európa egészét szeretnék vonzóbbá tenni a befektetők számára. Egy neve elhallgatását kérő magas beosztású uniós tisztviselő elmondása szerint az adókötelezettségek teljesítési költségének csökkentésén és a méretgazdaságosság elérésének megkönnyítésén van a hangsúly. Emer Traynor, az adó- és vámügyekért felelős Algirdas Šemeta biztos szóvivője kifejtette, hogy a vállalatoknak jelenleg 27 különböző szabályrendszer alapján kell meghatározni az adóalapjukat. Ez a kötelezettség magas költségeket, adminisztratív terheket, és bonyolult kiigazításokat eredményez. Traynor az EurActivnak azt nyilatkozta, hogy az EU-s szintű szabályok a közös konszolidált társasági adóalap (CCCTB) meghatározására nagy költségterhektől és bonyodalmaktól szabadítaná meg a vállalatokat és vonzóbb hellyé tenné az Európai Uniót a befektetők számára.

Az adódömping kérdése a Bizottság számára csak másodlagos szempontként merült fel. „Természetes, hogy a CCCBT az adóelkerülés vagy nyereség-átcsoportosítás lehetőségét is csökkenti” — mondta el a tisztviselő. A CCCBT bevezetésével nem lesz többé lehetőség a javak átcsoportosítására a kedvező adórendszerű országokba. „De a belső piac működésének javítása a fő cél.”

Természetesen a Bizottság tisztában van vele, hogy az adóharmonizáció felé vezető bármely lépés komoly ellenállásba ütközhet. Nagy-Britannia például nem szeretne részt venni a rendszerbe, ami szabadon választható maradna. „Nem egy teljes adóharmonizációs programra készülünk” — mondta el a tisztviselő — „az adózás nemzeti hatáskörbe tartozik, politikailag egy kényes terület, és Írország számára érzelmi kérdés is.”

Emer Traynor, az adó- és vámügyekért felelős Algirdas Šemeta biztos szóvivője hangsúlyozta, hogy nem a társasági adókulcsok közelítéséről van szó, ezek meghatározása természetesen nemzeti szuverenitás. Arra is rámutatott, hogy a rendszer szabadon választható lenne. Csak azoknak a vállalatoknak kellene részt venniük a közös konszolidált társasági adóalap rendszerben, melyek így döntenek. Azt is hozzátette azonban, hogy a rendszer erős támogatottságot élvez az ipari szféra részéről. Körülbelül 80 százalék támogatja az ötletet. A biztos 2011 első felében készül a javaslat közzétételére.

Vélemények

Nicolas Sarkozy, francia elnök a február 4-i csúcstalálkozó után: így nyilatkozott: „A vállalati nyereségadó kérdésében, nem a nemzeti különbözőségek letagadása a cél. Az összehasonlíthatóság érdekében azonban legalább a nyereségadó-alap azonos meghatározásában meg kellene egyeznünk . És ezzel megkezdődhetne a konvergencia. De a konvergencia nem jelent teljes azonosságot. A konvergencia a divergenciával ellentétes mozgást jelent az összehasonlíthatóság és összeegyeztethetőség felé.”

Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetsége (UEAPME) szerint a közös konszolidált társasági adóalap ideális megoldást jelentene a kisvállalkozások számára. Andrea Benassi, az UEAPME főtitkára szerint a „CCCTB egyszerű és használható szabályokat nyújt a KKV-knak.” Az Európai Bizottság 2008-as Adófórumán Benassi elmondta, hogy „a KKV-k álláspontja szerint az EU minden kétséget kizáróan egy közös piac, de 27 különböző és összeegyeztethetetlen adórendszer terhét kell viselnie. Az ÁFA területén elért fejlemények ellenére még sok teendő van ezen a területen.”

Az ír vállalatok attól tartanak, hogy a CCCTB magasabb adminsiztrációs terhet jelentene az írországi székhellyel rendelkező vállalatok számára, melyek jelenleg az extra alacsony 12,5 százalékos társasági nyereségadókulcs előnyeit élvezik. Az ír üzleti szervezetek megbízásából az Ernst & Youngáltal végzett kutatás kimutatta, hogy a CCCTB 13 százalékkal megemlné az adminisztratív költségeket. Chris Sanger, az Ernst & Young adópolitikai részlegének vezetője úgy nyilatkozott a Financial Times-nak, hogy „A CCCTB csökkentené az alacsonyabb adókulcsból származó előnyöket.”

Egy Deutsche Bankáltal 2007-ben közzétett kutatási jelentés szerit a CCCTB bevezetése a nagyvállalatok számára kedvezne, a kisvállalatok nehéz helyzetbe kerülnének, mikor a nemzeti és európai rendszer között kellene választaniuk. A kutatási jelentés figyelmeztet, hogy a CCCTB a tagállamok független adómegállapító jogának megnyirbálását jelentené. Mivel az adóval kapcsolatos ügyek egyhangú döntést követelnek, igen kevés az esélye, hogy a CCCTB elfogadásra kerül a 27 tagállam részére.

Kitekintő / Euractiv.hu

Felkapott hírek

Friss hírek