Terrortweet és svéd Mohamed
2010. december 12., vasárnap
Szombat délután Stockholmot egész direkt módon csapta meg a terror szele. Egy feltehetően izolált, de nemzetközi iszlamista üzenettel fellépő iraki gyökerű férfi merényletet kísérelt meg a svéd főváros belsejében, azonban csak magát és gépkocsiját sikerült felrobbantania. A gyorsan reagáló Carl Bildt svéd külügyminiszter már éjfélkor terrortámadásként definiálta az esetet a Twitteren, miközben Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök éppen az elhamarkodottan levont következtetésektől óvott. A merényletkísérlet rendkívüli nyilvánosságot kapott a nemzetközi médiában: a skandináv, a brit és az arab sajtóban is a vasárnapi nap kiemelt híre volt. Cikkünk a meghiúsult stockholmi terror aspektusaival: Bildt terrortweetjével, Lars Vilks Mohamed-rajzával és az afganisztáni svéd jelenléttel foglalkozik.
December 11-én akcióba lépett Svédország modern történetének első olyan öngyilkos merénylője, aki nem Szomáliában vagy Irakban, hanem svéd földön robbantotta fel magát.
Szombaton 16:52-kor és 17:02-kor két kisebb robbanás rázta meg Stockholm karácsonyi díszbe öltözött belvárosát. Egy állítólag hat csőbombával felszerelt iraki gyökerű svéd férfi, valamint 300 méterrel maga mögött hagyott gépkocsija robbant a Drottninggatan nevű forgalmas sétálóutca térségében – úgy hogy a környező üzletek üvegei nem törtek be, és csak ketten sebesültek meg a Carl Bildt svéd külügyminiszter által már éjfélkor „terrortámadás meghiúsult kísérleteként” definiált cselekményben. A merénylet indítéka mintegy tíz perccel a robbanások előtt érkezett a svéd hírügynökséghez (TT) és a svéd titkosszolgálathoz (Säpo), egy e-mail formájában.
A valószínűleg az utcai merénylővel azonosítható feladó az arab nyelvű betétekkel tarkított e-mailjében megfenyegette Svédországot és annak polgárait: „most meghalnak a gyerekeitek” – írta a férfi, aki kollektíve szólította meg a svédeket; dühe kiindulópontjaként pedig Lars Vilks svéd művész rajzait – sejthetően a Mohamed prófétát kutyatesttel ábrázoló 2007-es karikatúráját – valamint Svédország afganisztáni katonai jelenlétét nevezte meg. A feladó állította hogy „az akcióink magukért fognak beszélni, amíg nem hagyjátok abba az iszlám elleni háborútokat, a próféta alázását és a disznó Vilks buta támogatását. Itt az ideje, hogy odacsapjunk. Ne féljetek a börtöntől, se a haláltól” – üzente az európai és svédországi mudzsahedineket is aktivitásra ösztönző, rendkívül széles tartományban mozgó e-mail, amely mögött azonban – ha a rendőrség feltételezése helyes – csak egy magányos, radikális szervezethez nem köthető iszlamista elkövető áll.
Terror és terrortweet
A svéd rendőrség csak mintegy tíz órával Carl Bildt tweetje után minősítette terrorcselekménynek a robbantásokat, és közölte, hogy mostantól vízkeresztig, vagyis január 6-ig növelik a rendőrök számát a főváros utcáin. Mindezt annak ellenére, hogy az igazságügyminiszter szerint semmi jel nem utal arra, hogy további terrorcselekmények következnének. A nyomozást reggel 9 órakor átvevő svéd titkosszolgálat bejelentése szintén ezt támasztja alá: a terrorizmus svédországi leküzdéséért hivatalból felelős Säpo ugyanis ötfokos skáláján nem emeli négyesre az országban lévő terrorkészültséget.
A stockholmi robbantások relevanciáját mutatja ugyanakkor, hogy a svéd miniszterelnök vasárnap kora délután rendkívüli, hét perces sajtótájékoztatón kommentálta azokat. Fredrik Reinfeldt elfogadhatatlannak minősítette a történteket, de türelemre intett és óvott az elhamarkodottan levont következtetésektől. „Nyitott társadalmunk sebezhető az egyes ember dühével szemben” – fogalmazott a miniszterelnök, aki hangsúlyozta, hogy a felrobbant gépkocsi, az öngyilkos merénylő és a névtelen e-mail nem szükségképpen függ össze.
Reinfeldt 12:34-kor kezdődő sajtótájékoztatója idején még homály fedte az elkövető személyazonosságát és azt is, hogy az e-mail feladója, a felrobbant gépkocsi tulajdonosa illetve az életét vesztett merénylő ugyanaz a személy-e. Vasárnap este 9 óra előtt azonban a Guardian brit napilap cikket és képet közölt Tajmur Abdulvahab al-Abdali-ról, és ezzel a merénylő körüli homály egy csapásra eloszlott: a Guardian illetve az Expressen információinak köszönhetően szinte biztossá vált, hogy a szombati robbantások körüli három momentum ugyanahhoz a bagdadi születésű svéd férfihez, a 28 éves Tajmur Abdulvahab-hoz köthető.
De hogy lehet, hogy a svéd titkosszolgálat nem tudta megelőzni Abdulvahab merényletkísérletét? A sajtóinformációk és a titkosszolgálat vezetőinek vasárnapi nyilatkozatai azt sugallták: a Säpo nem ismerte és nem figyelte az elkövetőt, akinek akciója teljesen váratlan volt a terrortól eddig maximálisan megkímélt Stockholmban.
Vasárnap egyébként az is nyilvánvalóvá vált, hogy a meghiúsult akcióra kormányszinten elsőként reagáló svéd külügyminiszter az éjfélkor „elhamarkodottan” elengedett terrortweetjében nem tett mást, csak nevén nevezte a dolgokat.
Robbanások és cikksorozatok
Bár Stockholmot a hétvégén példátlan módon csapta meg a terror szele, és Svédország vezető politikai bloggere Dick Erixon is azt írta, hogy „ideje komolyan vennünk az iszlamista erőszak problematikáját”, a stockholmi merényletkísérletnek valójában nagyobb volt a füstje, mint a lángja.
Míg Skandinávia mértékadó napilapjai komplett cikksorozatokat publikáltak a két robbanásról, valamint a BBC és az Al Jazeera is egész vasárnap címlapon szerepeltette a témát, az embernek az volt a benyomása, hogy ha Carl Bildt nem kommentálta volna frissen beüzemelt Twitter-oldalán a szombati merényletkísérletet, vagy ha Svédország felett már nem lebegne a nyugodt, transzparens társadalom idilli sztereotípiája, akkor a robbanások másodrangú hírként rögtön elvesztek volna a nemzetközi hírfolyamban. Így viszont a svéd, a norvég, a dán és a brit sajtó buzgón gyártotta a cikkeket egy végre nem hajtott öngyilkos merénylet körül, amiből a nagyívű terror-párhuzamok sem hiányozhattak.
2004 Madrid, 2005 London, 2010 Stockholm? – kérdezhetnénk retorikusan, azonban látható, hogy a svédországi merényletkísérlet kifejlete eltörpül a korábbi madridi vagy londoni terrortámadások mellett, hiszen Stockholmban mindössze a merénylő vesztette életét. Ott van viszont a feltételes mód: a merénylőnél lévő robbanóanyag-mennyiség egy svéd fegyverszakértő szerint több tucat ember halálát okozhatta volna a belvárosban, ha az elkövetőnek nagyobb kontrollja lett volna a részletek felett.
A folytatáshoz lapozzon!
Buszos utazásához a Kitekintő a busszal.hu-t ajánlja!
különbusz – személyszállítás – buszbérlés
