Európát is elérte a vörösiszap

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament is napirendjére tűzte a magyar vörösiszap-katasztrófa ügyét. Együttérzést és szakértőket igen, pénzt azonban nem kapunk. Az eset ugyanakkor rámutat a hiányosságokra: a szolidaritási alap átgondolásra szorul, ahogy a veszélyes anyagok listája és a cégek felelősségvállalása is.

Az utóbbi néhány hétben Magyarország az európai figyelem középpontjába került az ajkai vörösiszap-tározónál bekövetkezett katasztrófa miatt. Mostanra a közvetlen veszély elhárult, a hangsúly a kármentesítésen és a rehabilitáción van. A magyar kormány és a hatóságok az uniós szakemberek szerint megfelelően kezelték a helyzetet, ám amennyiben szükség van rá, az Európai Bizottság a továbbiakban is hazánk segítségére lesz- mint ahogy a katasztrófa kezdetétől nyomon követik az eseményeket.

A védelmi mechanizmus

Október 7-én a magyar kormány segítséget kért az Európai Bizottság Megfigyelési és Tájékoztatási Központjától (MIC), lehetőleg olyan 5-7 fős szakértői csoport formájában, akik jártasak az iszap által a növény-és állatvilágban okozott károk enyhítésében illetve megakadályozásában. Október 11-én meg is érkeztek a baleset helyszínére a polgári védelmi szakértők öt európai országból (Franciaország, Belgium, Svédország, Ausztria, Németország), hogy segítsenek hazánknak a vörösiszap okozta károk hatékony orvoslásának kidolgozásában.

Az Európai Polgári Védelmi Mechanizmust 2001-ben hozták létre, célja a katasztrófák során folytatott együttműködés elősegítése. Azaz erőforrások egyesítése a bajbajutott ország megsegítésére, illetve a segítségnyújtás hatékonyabb koordinálása. Az Európai Unió 27 tagállamán kívül Horvátország, Izland, Liechtenstein és Norvégia is csatlakozott a kezdeményezéshez, melyet az Európai Bizottság a Megfigyelési és Tájékoztatási Központon keresztül irányít. A védelmi mechanizmus többek között a Kárpát-medence árvizek alkalmával, valamint a Haitin és Pakisztánban történtek kapcsán nyújtott segítséget.

Hazánk számára a védelmi mechanizmusban résztvevő országok közül tíz ajánlotta fel segítséget, szinte közvetlenül a kormány kérése után. A szakértők többek között az iszap hatásának felmérésében, a káros környezeti hatások kiküszöbölésében, a megelőzésben, a lakott területek méregtelenítésének módjában, illetve a területek újbóli élettel való megtöltésében nyújtottak tanácsot.

Pénz nem jár

A segítségnyújtás másik módja anyagi természetű. 2002-ben, a közép-európai áradásokra válaszul létrejött ugyanis az Európai Unió Szolidaritási Alap (European Union Solidarity Fund, EUSF), hogy természeti katasztrófák esetén beavatkozzon, melyek főként árvizek, erdőtüzek, földrengések, viharok és aszályok.

Az alap a tagállamoknak és a csatlakozási tárgyalásokat folytató országoknak nyújthat anyagi támogatást, amennyiben a katasztrófa természeti, és az okozott közvetlen kár összértéke meghaladja a) 3 milliárd eurós összeget, illetve az ország bruttó nemzeti jövedelemének 0,6 százalékát. Kivételes esetekben egyéb regionális, több országot érintő katasztrófa esetén is lehet támogatást kérni, ám erről az Európai Bizottság dönt, eseti alapon.

A hét elején Magyarországon járt Kristalina Georgieva európai válságkezelési biztos a soros magyar elnökség valamint a katasztrófa ügyében. Elmondta: ugyan az Európai Unió azért hozta létre az alapot, hogy a tagállamok segíteni tudjanak egymásnak, az iszapkatasztrófa esetében azonban mégsem hívható le támogatás.

Ennek két oka is van: a katasztrófát nem a természet okozta, valamint a kár nem haladja meg a minimum értéket. Eleinte tévinformációk alapján természeti katasztrófáról beszéltek az uniós szakemberek, ám egyértelművé vált, hogy az ajkai üzem miatt bekövetkezett ipari katasztrófáról van szó. A kárt pedig nagyjából 400 millió forintra teszik, mely összeg nem éri el a GDP 0,6 százalékát.

Ennek ellenére nem maradnak uniós forrás nélkül a bajbajutott települések, hiszen a MIC keretében továbbra is lehetőség van szakértői segítség, illetve eszközök (vegyi anyagok, járművek) igénybevételére. Emellett Magyarországnak lehetősége van átcsoportosítani a vidékfejlesztési és környezetvédelmi célú, strukturális alapból kapott összegeit.

Ideje változtatni

Kedden Georgieva biztos beszámolója alapján az Európai Parlamentben is téma volt a vörösiszap-katasztrófa, a képviselők együttérzésüket fejezték ki az áldozatokkal és családtagjaikkal, valamint szolidaritásukat Magyarországgal. A többség abban egyetértett, hogy a károkat azok okozójának kell megfizetnie, nem pedig az államnak, valamint hogy némi módosításra szorul a hasonló helyzetekre alkalmazott eljárás.

Magyar részről Áder János elmondta, hogy az Európa-szerte bekövetkező hasonló katasztrófák tükrében érdemes lenne átnézni – és például a vörörsiszappal kibővíteni – a veszélyes anyagok listáját. Emellett az is szükséges lenne – véli a politikus –, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó cégek számára kötelezővé tegyék a felelősségbiztosítást is. A többség egyetért abban is, hogy a jogszabályok betartatása a tagállamokkal az Európai Bizottság feladata. Ugyanakkor hiába a szigorú szabályok, ha semmilyen eszköz nem áll rendelkezésre az érvényesítésükre.

Átalakul az alap is?

Természetesen elhangzott a szolidaritási alap átalakítására vonatkozó javaslat is, mely szerint kívánatos lenne, ha a jövőben ipari katasztrófák esetén is fel lehessen használni, valamint ha csökkenne a kárra vonatkozó küszöbérték. Német képviselők azonban úgy vélik, hogy nem az a megoldás a veszélyes üzemek ellen, ha természeti csapásokra elkülönített alapból nyújtanak segítséget. Éppen ezért a legcélravezetőbb megoldásnak a „szennyező fizet” elvet tekintik. Ennek érdekében az ipari hulladékokról szóló irányelvet is hangsúlyosabbá tennék.

Ugyanakkor Georgieva Pintér Sándorral folytatott megbeszélése során nem tartotta kizártnak az ESZA szabályainak módosítását, annak az ipari katasztrófákra való kiterjesztését. Erre azonban legkorábban csak a hétéves költségvetés vitájában lesz lehetőség, melynek előkészítése éppen a magyar elnökség idejére eshet.

Kovács Rita

Felkapott hírek

Friss hírek