Felélesztik a kaszpi szörnyet
2010. július 30., péntek
- Címkék:
- ekranoplán
- hadsereg
- oroszország
Oroszország újra a kaszpi szörnyként elhíresült szovjet „amőba-repülőgép” fejlesztésébe kezd, értesült a Lenta.ru orosz lap. Az orosz kormány által bejelentett fejlesztés pontosan illeszkedik az új katonai programba és fejlesztési sémába, amely során több mint 630 milliárd dollárt terveznek költeni katonai kiadásokra a következő tíz évben. Oroszul „ekranoplán”-nak nevezett repülőgépeket, amelyek egy hajó és egy repülőgép ötvözetét alkotják, az 1960-as években kezdtek fejleszteni a Szovjetunióban, ám az igen ígéretesnek, egyedülállónak nevezhető programot a ’90-es évek elején a birodalom összeomlásával leállították. Most újjáélesztik a projektet, így akár néhány éven belül ismét láthatjuk majd a levegőben és a vízen a híres kaszpi szörnyet.
Az ismert orosz tervező, Rosztiszláv Evgenyevics Alekszejev által kifejlesztett „ekranoplán” 1966-ban emelkedett először a magasba. „Ekranoplán” – besorolása szerint valójában nem is repülő, hanem „dinamikus légpárnás hajó”, egy olyan nagy sebességű közlekedési eszköz, amely a „földhatás („ground effect”, oroszul aerodinamicseszkij ekran”) határán belül repül”. Vagyis ez a repülőgép vagy hajó, bárhogy is klasszifikáljuk, csupán néhány méterre száll a vízfelszín vagy akár földfelszín felett.
A gép szárnyainak a felülete sokkal kisebb, mint a többi repülőgépnek, és a levegőben az aerodinamikus felhajtóerőnek köszönhetően tud fennmaradni. A többi hajóhoz képest az ekranoplán sokkal jobb hajózási tulajdonságokkal és manőverezéssel rendelkezik – így akár több mint 500 km/órás sebességgel is tud haladni, emellett pedig a repülő tulajdonságainak köszönhetően gyakorlatilag bárhová el tud jutni. Ráadásul, más repülőkhöz összehasonlítva egy ekranoplán sokkal gazdaságosabb működtetése során és sokkal nagyobb súlyt is tud hordozni – így a kaszpi szörny 544 tonna súllyal tudott a levegőbe emelkedni, ami akkor minden rekordot megdöntött. Ezt csak az 1988-ban megjelenő szintén szovjet An-225-ös tudta meghaladni.
Az ekranoplánok kifejlesztésének a programját az 1960-as évek elején fogadták el Szovjetunióban, és legfőképpen a haditengerészet számára készült. A projektet az Alekszejev által vezetett Központi Tervező Iroda kapta meg. Alekszejev repülő-hajója 1965-ben készült el, és 1966-ban szállt fel először kísérleti repülésre. A szovjet állampolgárok még évtizedekig semmit sem tudtak a létezéséről, ám az angol-amerikai hírszerzés már a ’60as évek végén képeket tudott készíteni róla, sőt, az információ kiszivárgott és egy angol magazin publikálta a tudomására jutott információkat. Akkoriban az első „ekranoplánt” a Kaszpi-tengeren tesztelték, így a hírszerzés a képek alapján kaszpi szörnynek titulálta, és a név rajta maradt. Ebben egyébként a nyugati hírszerzés kisebb tévedése is benne volt: a gép orrán két betű szerepelt – "K.M.", amit tévesen „Kaszpi-monstrum”-nak fordították, ám valójában a kódneve, „Hajó-Makett” („korabl-makett”) volt.
A kaszpi szörny 4-14 méteres magasságban repült a víz felett, a szárnyfesz 37 méter, hosszúsága 92 méter. Elől 8 egyenként tíz tonnás sugárhajtóműve volt, de a teljesítményük leginkább csak az indulásnál kellett. Hátul a gépen még két motor foglalt helyet. A felszín felett repülés közben a gép annyira stabil volt – derül ki a szemtanúk visszaemlékezéseiből, hogy a bemutató kísérletek közben néha leállították az összes motort, de a gép követve a felszín változásait még tovább tudott szállni néhány méterrel fölötte. A legtöbb technológia, amelyet Alekszejev kifejlesztett máig szigorúan titkos.
Dokumentumfilm a kaszpi szörnyről:
Kérjük lapozzon, a cikk folytatódik!
Buszos utazásához a Kitekintő a busszal.hu-t ajánlja!
különbusz – személyszállítás – buszbérlés
