Tossenberger Tamás 2010. július 29., csütörtök

Hollandia: iszlámgyűlölő politikus lehet a nevető harmadik

Bár a múlt heti holland koalíciós egyeztetések nem vezettek eredményre, a tárgyalások jelen állása nem ad okot komolyabb aggodalomra: a mostani helyzet a holland politikai kultúra évtizedes hagyományait követi, ami alapján nem lenne meglepő, ha még hónapokig elhúzódna az új kabinet felállítása – akár az eddig nemkívánatos iszlámgyűlölő Geert Wilders, illetve pártja, a Szabadságpárt részvételével.

« Előző 1 2 Következő »

Borult a bíborkoalíció

Kattintson és nézegessen képeket Hollandiáról!

A váratlanul nagy választási vereséget követően leköszönt kereszténydemokrata Jan Peter Balkenende vezette kormány, és az akkori, Munkapárttal (PvdA) közös koalíció még februárban mondott csődöt, amikor a felek nem tudtak megegyezni az Afganisztánban állomásozó holland misszió sorsáról. Az elmúlt lassan fél év alatt még mindig nem állt fel az új kabinet, legutóbb a bíbor koalíció tárgyalásai rekedtek meg. Az előrehozott választásokon először győzedelmeskedő liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) illetve a három baloldali politikai erő, a PvdA, valamint a két kisebb párt, a Baloldali Zöldek (GL) és a reformer Demokraták 66 (D66) között „áthidalhatatlan nézetellentétek” feszültek egymásnak. A meggyengült (a választásokon 21 mandátummal csak a negyedik helyet megszerző) Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) eleinte a partvonalról figyelte a politikai játszmát, a tárgyalók szerint éppen ez volt az egyik gátja a megegyezésnek. A VVD kifogásolta, hogy a kereszténydemokraták nem vettek részt a koalíciós megbeszélésen, sem a minden posztjáról lemondott Balkenende, sem pedig az ideiglenes pártelnök és egykori külügyminiszter, Maxime Verhagen. A párt két első embere egyaránt arra hivatkozott, hogy a tárgyaló felek kompromisszumára várnak. Mint kiderült, hiába, mert a holland politikában egyébként rendszerint működő színes koalíció a tárgyalóasztalnál egyelőre megfeneklik. "Mindig is tudtuk, hogy a pártok között nagyok a különbségek, de reméltük, hogy áthidalhatjuk őket. A kedd délután tanulsága, hogy ez nem lehetséges" – elemzett akkor a kormányalakításra Beatrix királynő által felkért Mark Rutte, a VVD vezetője.

Mark Rutte kormányt alakítana, de kivel?

Azóta a legújabb fejlemény, hogy az eddig is bevándorló-ellenes húrokat pengető miniszterelnök-jelölt Rutte hajlandóságot mutat – ha nem is hivatalos tárgyalások keretében – leülni a parlamenti választásokon harmadik legtöbb mandátumot (24) bezsebelő szélsőséges Szabadságpárt (PVV) vezérével, Geert Wildersszel valamint a kereszténydemokratákkal, egy jobboldali koalíció reményében. Wilders és anti-iszlamista pártja a tavalyi EP-választások óta szárnyal, ahol ugyanannyi képviselői mandátumot (négyet) gyűjtött, mint az akkori kormánykoalíció két nagy pártja (a CDA és a PvdA). A lendületet csak az önkormányzati választások törték meg idén márciusban, amikor a párt ugyan jól szerepelt, de koalíciós partnereket nem találtak maguknak, így több helyen győztes pozícióból ellenzékbe kényszerültek. Most ismét nyeregbe kerülhet a kiváló retorikai készségekkel megáldott Wilders, és a sajtóban „one-man-show”-ként gúnyolt pártja. Rutte korábban is utalt egy esetleges PVV-vel való együttműködésre, ennek esélye mostanra még tovább nőtt. Rutte elmondása szerint: "Wilders úr építő jellegű közeledést tett…A két párt megfelelő közös alappal rendelkezik ahhoz, hogy koalícióra lépjen a kereszténydemokratákkal.”