2010. szeptember 5, , Viktor, Lőrinc
Molnár Tamás   2010. július 15., csütörtök

Srebrenica halottait siratja a világ

Bosznia-Hercegovina a héten a srebrenicai népírtás 15. évfordulójáról emlékezik meg. A 8000 halott tiszteletére tartott megemlékezéseken ugyan minden külföldi politikus együttérzéséről és mély megrendüléséről biztosította az áldozatok családtagjait, de az ENSZ és a nemzetközi békefenntartók felelőssége máig vita tárgyát képezi. Közben a szörnyűségek megítélésében a Bosznia nemzetiségei sem egységesek.

« Előző 1 2 Következő »

Ártatlanok ezreit küldték a halálba

A srebrenicai borzalmak évfordulóján a  fő megemlékezés a település környékén 15 éve állomásozó holland békefenntartók egykori táborhelyén, a Potocari Emlékközpontban került megrendezésre vasárnap. Az eseményen 775, az utóbbi időszakban exhumált és sikeresen azonosított áldozatot helyeztek örök nyugalomba.  A bosnyák állami vezetőkön kívül a térség minden országának képviselője képviseltette magát a szertartáson, köztük volt Ivo Josipovic horvát államfő, Tayyip Erdogan török miniszterelnök és természetesen Boris Tadić, Szerbia elnöke is. Tadic jelenléte vegyes érzelmeket keltett a tömegben, egyesek azt kiáltották, hogy "Bravó Boris", mások viszont megkérdezték, hogy "Miért nem hoztad el magaddal Mladicot is?"- tudósít a belgrádi B92 rádió.

Ratko Mladic 1993-ban.
A volt tábornok még mindig szökésben.
Forrás: Evstafiev Mikhail

Tadic újságíróknak elmondta, hogy nem adják fel és mindent megtesznek azért, hogy megtalálják Ratko Mladicot, a még mindig szökésben lévő tábornokot. Mladic 1995-ben a Srebrenicát megszálló boszniai szerb hadsereg parancsnokaként az egyik legfőbb felelőse a tragédiának. Eddig 24 személy állt a Hágai Nemzetközi Bíróság és a boszniai bíróságok elé Srebrenica kapcsán és a törvényszékek összesen 476 évnyi és két életfogytiglani börtönbüntetést szabtak ki a vádlottakra.

A Hollandiában székelő bíróság szigorú ítéletei mögött nem lehet nem felfedezni a nemzetközi közösség kollektív bűntudatát, mely annak szól, hogy a tömeggyilkosság a várost elvileg védeni hivatott holland ENSZ békefenntartók asszisztálása mellett történt. A háború Boszniában 1992 tavaszán tört ki a muszlimok, szerbek és horvátok között. Kelet-Bosznia területén hamar felülkerekedtek a szerbek, akiknek távlati célja a terület mentesítése volt minden nem szerb elemtől. Srebrenicát 1993 tavaszán nyilvánította az ENSZ Biztonsági Tanácsa védett övezetté, melynek területén egyik fél sem folytathatott harci tevékenységet és ezt előbb kanadai, majd holland békefenntartóknak kellett volna garantálnia.

A következő két évben a szerbek által körülvett területen tízezrek zsúfolódtak össze. A szerbek gyakran nem engedték be az ENSZ élelmiszerszállítmányait, így az éhezés és a tömeges megbetegedések mindennapossá váltak. 1995. július 6-án az ENSZ tiltása ellenére megindult a támadás a város ellen és az azt védő muszlimok kevesebb, mint egy hét alatt feladták állásaikat. 30 ezer muzulmán menekült el a szerbek kegyetlenkedéseitől tartva, és a holland békefenntartók Potocarinál lévő bázisán keresett menedéket július 11-én éjszaka.

Az élelmiszer, víz és gyógyszerhiányban szenvedő, megfélemlített hollandok azonban csak 5000 embert engedtek be a táborukba, a többi előtt bezárták a kapukat. A szerbek még az éjszaka megkezdték a kívül rekedtek legyilkolását. Július 13-án Mladic követelésének engedve a békefenntartók kitoloncolták a táborukban található menekülteket, ezzel pedig aláírták többségük halálos ítéletét. A következő napokban 8000 férfit végeztek ki szisztematikusan Srebrenica környékén a szerbek.


Kattintson és nézegessen képeket Hágáról,
ahol a háborús bűnösök elnyerik büntetésüket!

A holland kéksisakosok szerepe a tragédiában vitathatatlan, felelősségre közülük azonban ezidáig még senkit sem vontak. Parancsnokuk, a vészhelyzetben gyengekezűnek bizonyuló Thom Karremans máig állítja, hogy neki és katonáinak fogalmuk sem volt arról, hogy a szerbek mire készülnek a nekik átadott muszlimokkal. Azóta a 600 holland katona 80 százaléka szorul pszichológiai kezelésre, mert képtelen feldolgozni a történteket. Pár hónapja egy korábbi amerikai NATO-parancsnok még azt is valószínűnek tartotta, hogy a holland katonák gyáva magatartásáért főleg a körükben elterjedt homoszexualitás a felelős.

Cikkünk nem ér véget! Ha szeretné tudni, mit gondolnak Srebrenicáról a szerbek, lapozzon!

« Előző 1 2 Következő »
Kövessen minket!
Napi hírlevelünk


Add a Startlaphoz
Szervereinket a Quaestel üzemelteti
Szervereinket a Quaestel üzemelteti
További partnereink
Galériák