A politikai párbeszéd teljes hiánya: aggódnak
- Címkék:
- albánia
- eu-bővítés
- választási csalás
- vit
Az Európai Parlament képviselői egy állásfoglalás-tervezetről szavaztak, amely felszólítja Albániát, hogy számolja fel az országban közel egy éve, a 2009 júniusi választások óta tartó patthelyzetet - írja a BalkanInsight.com. Az országban immár több mint egy éve megmerevedtek az álláspontok a kormány és az ellenzék között, utóbbi csalást gyanít, előbbi azonban hallani sem akar a szavazatok újraszámlálásáról.
Az EP-állásfoglalás rámutat: „a teljesen működőképes intézményrendszer, különös tekintettel a Parlamentre, a demokratikus rendszer megszilárdulásának gerincét jelenti és (…) az európai integráció fontos politikai kritériuma is egyben".
Az állásfoglalás amellett, hogy elismeri Albánia előrehaladását a reformok terén, hangsúlyozza, hogy további alapvető erőfeszítésekre van szükség a demokrácia és a jogállamiság megerősödését illetően. Emellett kiemelten fontos az igazságügyi rendszer reformja és a korrupció elleni harc, ami – idézzük -: „még mindig komoly problémát jelent”.
A görög EP-képviselő, Nikolaos Chountis által jegyzett szöveg felhívja az albán képviselők figyelmét, hogy az EU-tagság egyik legfontosabb előfeltétele egy igazságügyi reform, beleértve a bírósági döntések tényleges végrehajtását és a hatalmi ágak szétválasztását. „Egy átlátható, pártatlan és hatékony bírói testület, amely mentes minden politikai vagy egyéb nyomásgyakorlástól, a jogállamiság érvényesülésének elengedhetetlen kelléke” – fogalmaz a szerző.
Az Európai Parlament képviselői szerdán, az állásfoglalást megelőző napon tartottak vitát plenáris ülésen az Albániát érintő kérdésekről. Ezen a megbeszélésen jelen volt Stefan Füle, a bővítésért felelős európai biztos, aki beszédében rámutatott: „a politikai párbeszéd és megegyezés teljes hiánya [Albániában] aggodalomra ad okot. Ez a patthelyzet az EU-integráció fontos lépéseit gátolja". Mindkét felet felszólította a párbeszédre, és arra, hogy találjanak megoldást.
A politikus beszédében szót ejtett a már említett problémákról is: „Albániának szigorú szabályozást kell keresztülvinnie a korrupcióellenes harcban, és növelnie kell az igazságügy kapacitását is” –fogalmazott. A bővítési biztos emellett kitért a sajtóra is: „a médián belüli tulajdonviszonyok átláthatóságát kezelni kell, de az újságírókkal szemben alkalmazott fenyegetés és befolyásolás is aggodalomra okot adó jelenségek" - így Füle.
Szavazási eredmények
Az Európai Parlament üdvözölné, ha a tagállamok mindegyike elismerné a független Koszovót – húzta alá az a határozat, amelyet csütörtökön 455-155-28 arányban fogadtak el a képviselők. Koszovó mellett a külön Albániának szentelt jelentést 567-47-19 arányban fogadták el.
Doris Pack, a Néppárt árnyék-jelentéstevője közleményében szintén úgy vélekedett: az albán ellenzék azzal, hogy bojkottálja a parlament munkáját, az ország európai perspektíváját rontja, hiszen működőképes parlament híján a szükséges reformtörvényeket sem lehet majd elfogadni. (Bruxinfo)
Albánia a 2009. júniusi parlamenti választások óta politikai válsághelyzettel néz szembe. A voksolást az ország történetének eddigi legkisebb különbségével a kormányon lévő, Sali Berisha miniszterelnök vezette Demokrata Párt nyerte. Csakhogy az ellenzéki Szocialista Párt, élén Edi Rama tiranai polgármesterrel, csalásnak nevezte az eredményt, és a szavazatok újraszámlálását kérte.
Most, több mint egy évvel később, Berisha és Rama, illetve pártjaik még mindig nem tudtak megegyezni egy, a szavazáson történt esetleges szabálytalanságokat vizsgáló parlamenti bizottság felállításáról, illetve annak hatásköréről. Míg az ellenzék vezére továbbra is állítja, csalás történt, és emiatt vesztették el a választásokat, a kormányfő és pártja úgy véli, a szocialisták csupán kifogytak a lehetséges jogi eszközökből, hogy elérjenek egy újraszámlálást.
Albánia EU-csatlakozási terveit komolyan veszélyezteti a jelenlegi szituáció. Noha korábban számos közvetítési kísérlet történt az elnök, Bamir Topi, az Európai Tanács és a Parlament részéről, a felek továbbra is képtelenek megegyezni. Ez pedig azt jelenti, hogy – habár Brüsszel továbbra is támogatásáról biztosította Albániát – az ország csatlakozásának kérdése vezetőik kezében van.
Szóljon hozzá Ön is a témához!
