A nyomor generációkon keresztül öröklődik
Az Európai Unióban 80 millió ember szegény, ebből 20 millió gyermek. A gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztettség problémájának okairól és potenciális megoldásairól tartott konferenciát a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete "A gyermekszegénység és a gyermekek jól-léte Magyarországon és az Európai Unióban" címmel június 16-án az Európai Unió Házában.
az emberkereskedelemről!
A népesség egészéhez viszonyítva a magyar gyerekek szegénysége magasabb, mint a többi uniós tagországban. Hazánkban a szociális háló támogatásai sokakat véd meg a mélyebb elszegényedéstől, azonban a problémát alapvetően a gyermekes családok alacsony foglalkoztatása jelenti - derül ki a TÁRKI gyermekek jólétét, valamint szegénységét vizsgáló tanulmányából. Az elemzés az EU Foglalkoztatási és Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának megrendelésére, több európai intézmény közreműködésével készült el, széleskörű áttekintést nyújtva a gyermekek szegénységének demográfiai, munkaerő-piaci és társadalompolitikai vonatkozásairól.
Az Európai Unióban 80 millió ember szegény, ebből 20 millió gyermek. Megdöbbentő adatokkal sokkolta közönségét Dr. Szűcs Tamás, az Európai Unió Magyarországi Képviseletének vezetője, aki köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztettség növekvő problémát jelent mind Magyarországon, mind pedig az unióban, így egyre fontosabb ügyként kell kezelni a közös politikában.
Szűcs Tamás szerint a gyermekszegénység a legégetőbb társadalmi problémák egyike, hiszen az érintett fiatalok lehetőségei erősen beszűkülnek, így fennáll a veszélye annak, hogy a reménytelen állapot generációkon keresztül öröklődjön. A szakértő úgy gondolja, a szegénység problémájának megszüntetése mindenki ügye, nem csupán a kormányoké és a szegényeké, ezért fontos a társadalom egészének szolidaritása, összefogása.
A magyar elnökség szerepe
A gyermekszegénységnek anyagi és nem anyagi dimenziói egyaránt jelen vannak - mondta Tóth István György, a TÁRKI vezérigazgatója. Tóth előadásából kiderült, hogy a gyermekszegénységre az anyagi tényezők mellett - jövedelem, lakhatás, munkaerő-piaci kapcsolódás - a jólét nem anyagi dimenziói, azaz az iskola, az egészség, a családi-, és lakókörnyezet, valamint a kockázatos társadalmi viselkedésminták hatása is befolyással lehet.
A szakértő elmondta, hogy a magyar gyermekek anyagi depriváltsága - alapvető szükségletek alacsony szintű kielégítése - az egyik legrosszabb az Európai Unióban. Tóth szerint 2011 első felében a magyar eu-elnökség számára különösen jó alkalom kínálkozik a téma előmozdítására, valamint a gyermekszegénység kezelését illető nemzetközi gyakorlat erősítésére, mely feladathoz a TÁRKI kutatómunkája megfelelő szakmai előkészítettséget garantál.
A családtámogatás fontossága
A gyermekszegénység legfontosabb kihívásainak tekintetében négy csoportra oszthatók az unió tagállamai - mondta Gábos András, a TÁRKI vezető kutatója. A legjobban és legrosszabbul teljesítő tagországok között az egyik legszembetűnőbb különbség a jóléti transzferek, a szociális háló elemeinek biztosítása. Az A csoportba sorolható skandináv államokban a magas foglalkoztatási szint mellett a gyermekgondozási szolgáltatás szerepe is kimagasló, míg a D csoportba sorolt déli államokban a jóléti transzferek igen alacsonyak. Itt a családtámogatások szintje alacsony, a gyermekgondozási szolgáltatásoknak szinte teljes hiánya figyelhető meg. Gábos elmondta, a jóléti transzferek hatásosságának dimenziójában Magyarország a skandináv államok mellett vezető szerepet tölt be.
Nincs országos stratégia
"A romlás teljesen egyértelmű” – utalt a probléma felerősödésére Ferge Zsuzsa Széchenyi-díjas szociológus, a Gyermekesély Programiroda vezetője. A témával 50 éve foglalkozó szakértő a hazai adatok alapján úgy gondolja, hogy az elmúlt két évben jelentősen romlott a gyermekek és családok helyzete, egyrészt a kedvezőtlen központi intézkedéseknek köszönhetően, másrészt a gazdasági világválság által bekövetkezett áremelkedés és jövedelemszint-csökkenés is hozzájárul a romló tendenciához.
A cigányság helyzete
Az Európai Unió egyre nagyobb figyelmet fordít a cigányok integrációjára – mondta Ferge Zsuzsa. 2009-ben megalakult az Európai Roma Platform, mely kiemelt hangsúlyt kíván helyezni a roma gyerekek esélyeinek javítására is. A szakértő hangsúlyozta, hogy a cigányság támogatása explicit, de nem exkluzív kell legyen, mely azt jelenti, hogy a támogatás kifejezetten hasson az érintett családokra, de ne úgy különböztesse meg őket, hogy ez a környezet ellenszenvét válthassa ki.
Hiányzik a politikai akarat
Magyarországon - Európában szinte egyedülálló módon - 25 éves stratégia áll rendelkezésre a szegénység, gyermekszegénység kezelésére, a megfelelő háttérmunkák is rendelkezésre állnak, ennek ellenére a probléma a mai napig nem lett kormányzati prioritás, nem született politikai döntés a konkrét cselekvési célokról. „A források és a politikai akarat hiányzik ahhoz, hogy ez a stratégia éljen” – vonta le a konzekvenciát Ferge Zsuzsa a témával kapcsolatban. A magyar eu-elnökség alatt azonban lehetőség nyílik a kérdés uniós-szintre való emelésére.
Az egészre fókuszálni
A helyzet tarthatatlanságát illetően nemzeti egyetértés van, azonban vita jelentkezik a pénzbeli támogatások hatékonyságát érintően, mivel a támogatások ellenére romlott a gyermekszegénység dimenziója – mondta Lakner Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkatársa. Lakner szerint fontos eldönteni, kiket célozzon a szociálpolitika. A szakértő hangsúlyozta, a középosztály hátrányára nem lehet csupán a legszegényebb rétegekkel foglalkozni, minden országnak a társadalom egészére kell fókuszálnia.
Lakner Zoltánnal egyetértésben Antonia Carparelli, az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Egyenlő Esélyek Főigazgatóságának munkatársa is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan, ezért az Európai Bizottság kiemelt célja a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem előmozdítása. A politikusnő kiemelte, hogy a kérdéssel a Lisszaboni-stratégia és a 2020-as stratégia is foglalkozik.
A szociálpolitika tagállami hatáskör
Az Európai Bizottság kezdeményezésére 2010 a "Szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem Európai Éve” lett, így mind a spanyol, mind a belga elnökség alatt megfelelő figyelemhez juthat ez a kérdés. A magyar elnökség programjában is kiemelt szerephez jut ez a közösségi probléma, azonban direkt nemzeti prioritásokat nem rakhatunk az agenda homlokterébe – mondta Baranyai Gábor a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkárságának munkatársa.
Baranyai hangsúlyozta, hogy a szociálpolitika elsősorban tagállami felelősség, az eszközrendszer szűkös lenne uniós-szintű ambíciókhoz. A magyar elnökség feladata az lesz, hogy a spanyol és belga elnökség által elindított folyamatot továbbvigye, ajánlásokat tegyen és a megvalósításban segédkezzen.
Szóljon hozzá Ön is a témához!
