Tömegesen menekülnek az üzbégek Kirgizisztánból

Tovább nő a halottak száma Kirgizisztánban, miközben az üzbég kisebbség tömegesen hagyja el az országot. A taskenti vezetés már nem bír a menekültekkel, lezárta az üzbég-kirgiz határt, és nemzetközi segítséget kért. Roza Otunbajeva ideiglenes kirgiz elnök katonai segítséget kért Moszkvától, Medvegyev elnök azonban nem akarja bevetni az orosz hadsereget a rend helyreállítása érdekében.

Viszonylagos nyugalom köszöntött kedden Kirgizisztán déli részére, ahol a múlt hét második felében szabadultak el az indulatok az üzbégek és a kirgizek között, több száz ember halálát, és ezrek sebesülését okozva. A legutolsó hivatalos jelentések szerint a halálos áldozatok száma eléri a 170-et, azonban nem hivatalos források szerint ez a szám sokkal magasabb, ugyanis az utcákat holttestek borítják. Eddig legalább kétszázezer üzbég menekült el Os és Dzsalalabad térségéből Üzbegisztánba, ahol a rengeteg menekült komoly problémákat okoz, ezért a taskenti vezetés a határ lezárása mellett döntött.

Roza Otunbajeva ideiglenes kirgiz államfő szükségállapotot hirdetett, valamint rendőröket és katonákat vezényelt a déli országrészbe, miközben a hadsereget és a tartalékosokat is készültségbe helyzeték. Az ideiglenes kormány és az osi rendőrfőnök parancsai alapján a rendőrök figyelmeztetés nélkül bárkit lelőhetnek, akinél fegyver van, és agresszíven viselkedik. Megkezdődött a segélyek szétosztása is, amely tovább növeli a feszültségeket a harcok sújtotta városban. Helyi lakosok beszámolói szerint az üzbégek lakta negyedekbe nem jut el a segély, ugyanis azt a kirgiz állami hivatalnokok és városi vezetők szerint túlságosan veszélyes megközelíteni ezeket a kerületeket, így a segélyt a kirgizek között osztják szét, számolt be a 24.kg hírügynökségre hivatkozva az Eursaianet.

Az ideiglenes kormány számára rendkívüli kihívást jelent a mostani helyzet, ugyanis a korábban békés Kirgizisztán déli része 1990 óta nem látott káoszba süllyedt. Ugyanakkor a mostani konfliktus az etnikai viszonyok, a politikai helyzet, valamint az ország infrastrukturális állapota miatt nem tud továbbterjedni az ország északi részére, ahol jelenleg is nyugalom van. Az ideiglenes kormány nevében Almazbek Atambajev a volt elnököt, Kurmanbek Bakijevet, és fiát, Maximot nevezte meg a mostani összecsapások elsőszámú felelőseként. Maxim Bakijevet egyébként tegnap délután Angliában az Interpol letartóztatási parancsa alapján őrizetbe vették. Atambajev azt is elismerte, hogy az ideiglenes kormány képtelen fenntartani a békét a déli országrészben, ahol szerinte „a rendfenntartó erőkben még mindig a Bakijev-féle bűnözői csoportok mozgatják a szálakat”.

Bakijev hétfőn, Minszkben tartott sajtótájékoztatóján tagadta a vádakat, szerinte az ideiglenes kormány „elveszítette ellenőrzését az ország felett, és fogalma sincs arról, mit is kéne tennie”. Kétségtelen, hogy a mostani összecsapások Bakijev kezére játszanak, mert egy erőskezű vezető visszahozhatná a nyugalmat az országba, ugyanakkor kétséges, hogy Belaruszból, jelentős külső támogatás nélkül vissza tudna-e térni az elnöki székbe.

A mostani összecsapás okairól számos elmélet jelent már meg a sajtóban. Egyes vélemények szerint a konfliktus csupán etnikai eredetű, melyre az áprilisi hatalomváltás nem volt hatással. Mások szerint az üzbég kormány keze van a polgárháborús helyzet kialakulásában, ugyanis Taskent így akarja bekebelezni Kirgizisztán déli részét. A biskeki kormány szerint Bakijev áll az összecsapások mögött, míg a Ferghana.ru honlap szerzői szerint a Bakijevhez kötődő bűnözői csoportok akarják saját maguk javára fordítani a káoszt, némi politikai haszon reményében. Az instabilitás több csoportnak, így például a kábítószer-kereskedőknek és a helyi bűnözői csoportoknak is érdeke, így nem számíthatunk arra, hogy egyhamar nyugalom köszöntene Kirgizisztán déli részére.

Mit szólnak ehhez a szomszédos országok és a nagyhatalmak? Lapozzon és megtudja!

Üzbegisztán, az ideges szomszéd

A dél-kirgizisztáni események komoly hatással vannak Közép-Ázsia egyik legbefolyásosabb államára, Üzbegisztánra is. Az Iszlam Karimov vezette ország számára rendkívüli kihívást jelent a Fergana-völgyben kitört véres konfliktus, ugyanis 2005-ben már a Karimov-rezsimnek is le kellett vernie egy felkelést Andizsán városában. Most, hogy üzbégeket gyilkolnak az ország határai mellett, különös körültekintésre van szükség a taskenti kormányban.

Karimov egyelőre nem mutatja jelét annak, hogy be akarna avatkozni Kirgizisztánban, és elsősorban a menekültek helyzetének megnyugtató rendezésére törekszik. Üzbegisztánra hatalmas nyomás nehezedik, hiszen eddig legalább százezer menekült lépte át a határt, akiket ideiglenes menekülttáborokban igyekeznek ellátni. A helyzet stabilizálása érdekében hétfőn lezárták a kirgiz-üzbég határt, Abdullah Aripov üzbég miniszterelnök-helyettes nyilatkozata szerint „nem fogadunk több menekültet Kirgizisztánból, mert nem vagyunk képesek ellátni őket, és gondoskodni róluk”. Az üzbég kormány nemzetközi segítséget kért, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága pedig 75 000 ember számára elegendő ellátmányt indított útnak a közép-ázsiai országba.

Az üzbég kormány számára politikai szinten is rendkívüli gondot okoz a kirgiz helyzet. A hivatalos média igyekszik elhallgatni a történteket, hogy ne okozzon bizonytalanságot a lakosság körében, és elkerülje a konfliktus nemzetközivé válását. Amennyiben az üzbég kormány kézben tudja tartani a humanitárius katasztrófát, és megfontoltan viszonyul a helyzethez, akkor komoly politikai tőkét kovácsolhat az eseményekből, amire a világ egyik legkeménykezűbb diktátorának tartott Karimovnak komoly szüksége lenne.

Mit tesznek eközben az oroszok?

Annak ellenére, hogy a biskeki kormány segítségért fordult az oroszokhoz, Moszkva kivárásra játszik, és nem szeretne belebonyolódni a kirgizek és üzbégek belső harcaiba, noha 2008-ban a Kreml a hivatalos álláspont szerint pont a kisebbségek védelmében avatkozott be Grúziában. Medvegyev elnök nem akar orosz katonákat küldeni a térségbe az erőszak megfékezésére, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete is csak logisztikai és humanitárius segítséget ajánlott fel Kirgizisztánnak, noha Otunbajeva kifejezetten katonákat kért a rend helyreállítására. Medvegyev számára rendkívül kockázatos lenne az orosz katonák bevetése, hiszen a kirgizek és az üzbégek közötti etnikai határok nem tisztázottak, és a harcoló feleket csak fizikailag lehetne elválasztani, ezzel is veszélybe sodorva az orosz katonákat. Moszkvában közben Oroszországban dolgozó üzbégek tüntettek a külügyminisztérium épülete előtt, családjaikért aggódva, orosz és nemzetközi beavatkozást követelve. Az orosz légierő mindenesetre mintegy 150 katonával megerősítette Kantban található támaszpontját, melyet nem érintenek a mostani csatározások.

Moszkva és a KBSzSz számára komoly próbatétel a mostani kirgiz helyzet, és most úgy tűnik, Medvegyev nem tud mit kezdeni a kihívással. Andrej Vlaszov, a Moszkvai Állami Egyetem professzora szerint „Medvegyev nem akarja, hogy orosz katonák essenek el Kirgizisztánban”, miközben a KBSzSz alapító okirata szerint nem foglalkozhat békefenntartással. Nyikolaj Borgyuzsa, a KBSzSz főtitkára szerint a szervezet csak „alapos megfontolás” után küldhetne katonákat a térségbe, noha mind Otunbajeva, mind Bakijev a békefenntartók bevetése mellett foglalt állást. Amennyiben a KBSzSz nem tud hatékony választ adni a mostani kihívásra, úgy a politikai ellentétektől terhelt szervezet létezésének értelme kerülhet veszélybe, ugyanis képtelennek bizonyulhat alapvető feladatainak ellátására is.

Amerika kivár és figyel

Az Egyesült Államok számára kiemelt fontossággal bír Kirgizisztán, ugyanis itt található a manaszi légibázis, amely az Afganisztánban harcoló amerikai és NATO-erők legjelentősebb logisztikai központja. A Pentagon nyilatkozata szerint a bázis nincsen veszélyben, a mindennapi működést nem befolyásolják az ország déli részén zajló összecsapások. A manaszi bázist mintegy 300 kilométer, és több ezer méter magas hegyek választják el a harcoktól, így nyugodtan folyhat tovább a munka, zavartalanul folynak a repülések is, az afganisztáni ellátási útvonalat nem fenyegeti veszély.

David Lapman ezredes, a Pentagon szóvivője a CNN-nek elmondta, hogy a bázison nem léptettek életbe komolyabb biztonsági intézkedéseket. A szóvivő szerint az amerikai haderő jelenleg is vizsgálja, milyen módon tudna humanitárius segítséget nyújtani a menekülteknek. Az amerikai kormány eddig 800 000 dollárnyi segélyt ajánlott fel, és további 200 000 dollár értékben adományoz gyógyszereket és orvosi eszközöket.

Ugrósdy Márton

Felkapott hírek

Friss hírek

Beismerték az újságíró megölését a szaúdiak

Szaúd-Arábia szombaton beismerte, hogy Dzsamál Hasogdzsi meghalt az isztambuli szaúdi főkonzulátuson - jelentette az SPA szaúdi állami hírügynökség, hozzátéve, hogy az újságíró dulakodás következtében vesztette életét. Ennek némileg ellentmond, hogy Hasogdzsi halála napján 15 fős szaúdi különítmény érkezett Iszatmbulba.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás