Beindult a brit koalíció

Az új brit koalíciós kormány végérvényesen megkezdte működését: a királynő keddi beszédében bemutatásra kerültek legfontosabb törvénytervezetek és rendelkezések. Elemzésünkben fellebbentjük a fátylat a beszédet hátteréről, valamint az elkövetkező időszak várható eseményeiről.

A királynő tradícionális beszéde- vagyis a Queen’s Speech– rendkívül hosszú történelmi múltra tekint vissza. A beszéd tartalma és jelentősége kétségtelenül sokat változott az elmúlt mintegy négyszáz év során, ám a formája szinte semmit, hiszen a keddihez hasonlóan  már az 1600-as években is hasonló keretek között olvasta fel beszédét az éppen regnáló brit uralkodó.

 

Politikai súlya természetesen jóval szerényebb, hiszen Nagy-Britannia jelenleg alkotmányos monarchia, ahol a királynő mindössze ceremoniális szerepet tölt be . Ebből következően a beszéd könnyen félrevezető lehet, hiszen abban nem az uralkodó gondolatai és személyes véleménye, hanem az újonnan beiktatott kormány programja, illetve célkitűzései tükröződnek.
A királynő idei parlamenti megjelenését az is különösen érdekessé tette, hogy jó harminc év után ismét koalíciós kormánya van az országnak. Utoljára 1975-ben a James Callaghan vezette Munkáspárt volt kénytelene koalícióra lépni az akkor még Liberális Pártként ismert formációval. Ez a koalíciós kormányzati szerkezet sokaknak, például nekünk, magyaroknak sem jelent újdonságot, de egy olyan államban, ahol az elmúlt száz év során alig néhányszor fordult elő hasonló eset, komoly aggodalomra ad okot a britek számára. 

Egyelőre nehéz lenne megállapítani, hogy a kormány néhány hónapon belüli összeomlására vonatkozó félelmek mennyiben megalapozottak, érvek és ellenérvek mindkét oldal mellett felvonultathatóak, de a pontosan kimenet csak a két fiatal pártvezéren, David Cameronon és Nick Cleggen múlik. Ha képesek egységben tartani saját pártjukat, illetve folyamatosan együttdolgozni egykori riválisukkal, akkor nem lehet probléma. Ha azonban mégsem, és be kell vallani, erre van némi esély  (főleg miután mindkét pártban vannak erős egyéniségek, például Chris Huhne a LibDemek, míg Boris Johnson a Konzervatívok oldalán – szerk.), akkor minden bizonnyal könnyeb felbomolhat ez a furcsa házasság.

A királynő beszédéből az alábbi törvénytervezeteket érdemes kiemelni:

  • Academies Bill: lényegében lehetővé teszi a svéd iskolai-modell brit bevezetését.
  • Decentralisation and Localisation Bill: a kormányzati központosítást hivatott felszámolni, miután komoly hatalmat juttat vissza a helyi önkormányzatoknak.
  • Office for Budget Responsibility Bill: egy
    a kormánytól független pénzügyi szervezet felállítását célzó
    rendelkezés, aminek egyik fő feladata lesz, hogy átfogó gazdasági
    előrejelzéseket készítsen, egy újabb válságot elkerülendően.
  • Parliamentary Reform Bill:
    a libdemek sikerének köszönhető, hogy ez bele kerülhetett a beszédbe.
    Csökkentik a képviselők számát, lehetőséget biztosítanak a választók
    számára, hogy azok visszahívhassák renitens képviselőiket, és
    népszavazás kiírását teszik szükségessé a választási rendszer
    megváltoztatására.
  • Financial Reform Bill: ezzel az új kormány lehetőséget biztosít a Bank of England-nek, hogy az folyamatosan monitorozza a bankok működését.
  • European Union Bill: a törvény kimondja, hogy minden EU-val kapcsolatos rendelkezését és törvény elfogadását népszavazás fogja megelőzni.
  • Draft Parliamentary Privilege Bill: a képviselői mentelmi jog azonnali felülvizsgálatát teszi szükségessé.
Németh Áron Attila

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás