Óriási kihívások előtt áll az uniós energiapolitika
2010. május 1., szombat
A klímaváltozás ellen küzdő, Európai Klíma Alapítvány elnevezésű zöld szervezet szerint az Uniónak a tervezetthez képest kétszer annyit kellene költenie energiaprojektekre, illetve agresszíven fel kellene lépnie a hatékony energia-kihasználás érdekében, ha teljesíteni kívánja a 2050-re beharangozott célokat, olvasható a European Voice portálján.
Az Európai Klíma Alapítvány (ECF) április közepén jelentetett meg egy beszámolót, amelyben figyelmeztette az európai vezetőket: a jelenlegi helyzetben (összevetve az 1990-es szint óta történt változásokkal) az Unió képtelen lesz elérni a 2050-re kitűzött célt, miszerint 80 és 95 százalék közötti arányban csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Sokkal nagyobb befektetésekre van szükség, azaz még több pénzt kell áldozni az energetikai infrastruktúra fejlesztésére.
Az Európai Bizottság látszólag mindent megtesz a kitűzött határértékek elérése érdekében. Jose Manuel Barroso újraválasztása előtt azt ígérte, hogy a 2010-2014 közötti időszakban az európai energiatermelés dekarbonizációját és a szénhidrogén-alapú üzemanyagok kivonását elsődleges feladatának fogja tekinti a bizottság. Két biztos tevékenyen is részt vesz a projekt megvalósításában: Connie Hedegaard klímafelelős, és Günther Oettinger, energiaügyekért felelős biztos kíséri figyelemmel az aktuális lépéseket. Ennek keretében mindketten részt vettek az Európai Klíma Alapítvány által rendezett brüsszeli rendezvényen április 13-án.
Az Unióra váró feladatok
A brüsszeli találkozón a szakértők elmondták a 2005-ös évi 28 milliárd eurós energetikai infrastruktúra-fejlesztésre kifizetett összeg 2025-re évi 58-71 milliárd euróra fog nőni, a választott energia-összetételtől függően. Az értekezlet résztvevői szerint azonban további támogatásra van szükség, illetve egy EU-szintű szabályozás előírására a nemzeti kormányok részére, amely az energiahálózatok és távvezetékek fejlesztését írná elő, továbbá szorosabb együttműködést várna el a tagországoktól az energiapolitika terén.
A szakemberek szerint Európa energiaellátásnak szénmentesítése megvalósítható a már létező technológiákkal, mint az alternatív energiaforrások (nap, szél, biotermikus), illetve az eddig kevéssé ismert fejlesztések (például szén-dioxid-leválasztás és -tárolás) felhasználásával. Elsősorban tehát politikai, és nem technikai gátló tényezőkkel kell szembenézni.
Az Unióra váró feladatok
Az Európai Klíma Alapítvány beszámolójában sorra veszi a szükséges lépéseket, amelyek a 2050-es célok eléréséhez elengedhetetlenek:
1) 5 000 négyzetkilométernyi szolárpanelt kell elhelyezni, azaz az Unió egyezred részét napkollektorokkal kell lefedni, ezen felül 10 000 szélturbinát kell telepíteni az elkövetkezendő negyven évben.
2) A 2010 és 2050 közötti periódusban el kell érni, hogy Unió-szerte 200 millió elektromos vagy tüzelőanyag-cellás autó közlekedjen az autópályákon.
3) A régiók közötti elektromos áram szállítását meg kell háromszorozni 2050-ig, ami lehetővé tenné az alacsony szén-dioxid tartalmú energiával jól ellátott országok számára a nagyobb számú exportálást. Elsősorban a napban és szélben gazdag francia-spanyol határon lévő hálózatot kellene növelni, hogy nagyobb mennyiségű megújuló energiaforrásból előállított energiát lehessen küldeni az északabbra fekvő tagállamok részére.
4) Minél kisebb arányban sikerül megújuló energiaforrásokat felhasználni, annál nagyobb arányban kell atomerőművekre támaszkodni. Ha 2050-ig az Unió eléri a 40%-os alternatív forrásból kinyert energia-felhasználást, akkor több, mint száz atomerőművet kell építeni 2040 előtt, annak érdekében, hogy sikerüljön az energiatermelés minél előbbi szénmentesítése.
Mennyibe kerül mindez?
A szakértők különböző esettanulmányokat (40, 60, 80 vagy 100 %-os megújuló energiaforrási szint elérése mellett) ismertettek az értekezlet résztvevőinek. A 2010 és 2050 közötti időszakban az energetikai infrastruktúra fejlesztésre szánt évi költségeknek minimum a 43-57 milliárd euró körüli szintet, az eddigiek dupláját kellene elérniük. A kiadások csökkentésére csak 2040 után lehet számítani.
Buszos utazásához a Kitekintő a busszal.hu-t ajánlja!
különbusz – személyszállítás – buszbérlés
