Keleti szomszédainknak oszt tanácsokat a magyar külügymiiszter

Az Európai Unió Keleti Partnerség programja kiváló keretet biztosít a partner országok számára, hogy elmélyítsék és gazdagítsák együttműködésüket egymással és az Unióval egyaránt, véli Balázs Péter.

A magyar diplomácia vezetője a hét elején rendezett IV. Európa-Ukrajna Fórumon a Visegrádi Négyek együttműködését, mint követendő példát ajánlotta az Unió keleti országainak figyelmébe, mivel az „jelentős mértékben hozzájárult hazánk integrációs sikereihez”.

Valóban, az eleinte három országból – Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország – álló kooperáció az 1991-es együttműködési nyilatkozatában is lefektette, hogy egyik fő célja „Európa politikai, gazdasági, biztonsági és jogalkotási rendszerébe való teljes körű bekapcsolódás”.

Az eleinte virágzó együttműködés értékét azonban jelentősen csökkentette, hogy Csehszlovákia szétválásával Csehország elfordult a formációtól, ráadásul a csatlakozási folyamatban az Unió sem kezelte közös regionális egységként a Négyeket, olvashatjuk a Biztonságpolitikai Corvinák hasábjain.

Ukrajna már régóta fut utánunk

„(…) az együttműködés nem tudta betölteni azt a szerepet, hogy a visegrádiak közösen lépjenek fel külpolitikai kérdésekben. Ezt az államok szuverenitásának és véleménykülönbségének kölcsönös tiszteletben tartásával csak ritkán, kevésbé fontos ügyekben sikerült elérni. Viszont a kezdeményezés részbeni sikerét jelzi, hogy más országok is csatlakozni kívántak a visegrádi csoporthoz.” – írja a szerző.

Csatlakozni pedig éppen Ukrajna akart, aki azóta sem tudott sokkal közelebb férkőzni az Unióhoz. Az európai gáz legfőbb tranzit-országaként rádásul szorult helyzetben van, hiszen Moszkvának és Brüsszelnek egyaránt meg kell felelnie.

„Tekintettel geopolitikai státusára és történelmére, Ukrajna számára természetes politika a Nyugat és a Kelet közötti egyensúly megtartása.” – mondta az EurActivnak adott interjúban Leonid Kozhara, Viktor Janukovics elnök külpolitikai tanácsadója.

Kozhara ugyanakkor hangsúlyozta, Ukrajna európai kapcsolatait tekintve „a végső cél, hogy Ukrajna az Európai Unió tagjává váljon,” miközben „jó és stratégiai kapcsolatokat” tart fenn Oroszországgal.

Włodzimierz Semynożenko Ukrajna miniszterelnök helyettese arról biztosította az Európa-Ukrajna Fórum – igen jeles- vendégseregét, hogy Ukrajna európai orientációja „visszavonhatatlan”, de Kozhara hozzátette, hogy ez nem jelenti azt, hogy Kijev képes lenne „hidat alkotni” az Unió és Oroszország között. „Ukrajna számára nagyon fontos, hogy európai legyen” – tette hozzá.

A Keleti Partnerség hat országa (Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova és Ukrajna) közül valóban Ukrajna ápolja a legelőrehaladottabb kapcsolatokat az Unióval, hiszen az ország az EU számára is stratégiai jelentőséggel bír, gázimportjának biztosítása szempontjából.

Georgi Baramidze, grúz miniszterelnök-helyettes a Fórum egyik panelbeszélgetésében „a keleti régió vezetőjének” nevezte Ukrajnát és hangsúlyozta, hogy a Keleti Partnerség minden országa arra fog törekedni, hogy a régió megerősítse kapcsolatait az Unióval.

Szétszakad a mezőny?

A Keleti Partnerség országainak kapcsolatait azonban ugyanúgy súlyos konfliktusok terhelik, ahogy a V4-eket a kilencvenes években. Moldova európai integrációs minisztere elmondta, országa és Ukrajna között igen rosszak a kapcsolatok, amit jól mutat, hogy 5 éve nem került sor elnöki szintű találkozóra, holott a két fővárost mindössze 40 perces repülőút választja el egymástól.

Nem felhőtlen a kapcsolat Moldova és Románia között, és Pavel Felgenhauer, a Novaya Gazeta újságírója nemrég arról cikkezett, hogy Örményország és Azerbajdzsán között is újabb háború robbanhat ki a Hegyi Karabah régióban újra fellángoló feszültségek miatt.

Georgi Baramidze a Balázs Péter által javasoltaknak megfelelően szintén az országok szorosabb együttműködését sürgette, hangsúlyozva, hogy amire a Keleti Partnerség nem ad lehetőséget, azt a Demokratikus és Gazdasági Fejlődés Szervezete (GUAM) keretében megtehetik.

Címkék:
• balázs péter
• v4