Folytatódnak a robbantásos merényletek Oroszországban

A március 29-én, hétfőn történt moszkvai metrórobbantások óta a merényletek nem szűntek meg: az elmúlt egy hét alatt már négy robbantás történt, egyet pedig sikerült megakadályozni. Ugyanakkor kétértelműen kezeli a helyzetet mind a külföldi, mind maga az orosz sajtó. Amíg az előbbiek Kremlt bírálják, sőt, némelyek a csecsen „szeparatistákat” védik, addig az oroszok leginkább az amúgy is megtépázott sajtószabadságot féltik a merényletek után.

Amint arról a Kitekintő is beszámolt, a 40 áldozattal járó március 29-ei moszkvai terrorista merényletek után, március 31-én, szerdán történt újabb robbantás a dagesztáni Kizljárban, amelyben 12 ember halt meg, leginkább rendőrök. Ezt a merényletet követte a vasárnapi, szintén Dagesztánban végrehajtott vonatrobbantás, amelyben szerencsére nem sérült meg senki. Ugyanaznap egy ingusföldi pravoszláv temetőben egy robbanószerkezetet találtak, amelyet az orosz hatóságoknak sikerült hatástalanítania.

A legfrissebb információk szerint április 5-én, hétfőn újabb robbantásokat követtek el Ingusföldön, írta a Reuters hírügynökség. Az első bomba moszkvai idő szerint 8:15-kor robbant a Karbulak város belügyminisztériumi épületénél. A rendőrség eddigi közleménye szerint a bombát egy öngyilkos terrorista hozta működésbe. Valamivel később ugyanezen a helyen ismét egy pokolgép robbant, amely egy ott parkoló kocsiba volt beszerelve. A második robbanáskor a rendőrség már végzett a helyszín biztosításával, így nem sérült meg senki, azonban az elsőnek voltak áldozatai: legalább két rendőr vesztette életét, egy rendőr pedig súlyosan megsérült.
Úgy tűnik, Doku Umarov beváltotta az ígéreteit, amelyeket egy videó-üzenetben tett a moszkvai robbantások után. Ebben a csecsen terrorista azt mondta, hogy a február 11-ei FSZB razziát, amelyben több csecsen fegyveres csoport vezetője is életét vesztette, meg fogják bosszulni, sőt, a java majd csak most jön.
Miközben a hatóságok igen operatív módon dolgoznak a merényletek felderítésén, és a március 29-ei robbantások teljes láncolatát kinyomozták, mind az orosz, mind a külföldi politika igen megkérdőjelezhetően kezeli az oroszországi tragikus eseményeket.
A március 29-ei metrórobbantások után a külföldi vezető politikusok és állami vezetők igyekeztek részvétet nyilvánítani az orosz államnak, azonban ennél sokkal negatívabb volt az egyes külföldi sajtóorgánumok válasza – sokan már-már kárörvendően írtak a robbantásokról és mindent igyekeztek az orosz hatóságok számlájára írni. Némelyek Doku Umarovot és más fegyveres terrorista csoportot „a szabadság harcosainak” nevezték, egyesek pedig azt értékelték, mi lenne, ha Csecsenföld kiválna az Orosz Föderációból.
Így például a független brit újságíró Gwynne Dyer cikkeiben bírálta USA külügyminiszterének, Hillary Clintonnak a nyilatkozatát, amelyben az amerikai politikusnő azt mondta, hogy terrorista merényletek a moszkvai és londoni metróban, illetve New Yorkban és a madridi vonatokon „ugyanazon ellenségeinknek a keze műve”. Dyer szerint Kreml „a csecsen függetlenségi harcból” világméretű terrorizmus elleni harcot csinál.

 

Talán a legnagyobb orosz kritikát kiváltó cikk a dél-koreai „Korea Times” újságban jelent meg március 31-én és április 1-én, ahol az orosz tragédiából paródiát csináltak, és karikatúrákat készítettek a cikkük mellé. Sok orosz lakost annyira felháborították az orosz blogokban megosztott karikatúrák, hogy már a Külügyminisztériumtól követelték a Dél-Korea elleni lépések meghozatalát, de az Orosz Külügyminisztérium nem reagált.

A Kremlt bíráló újságírók közül sokan azt tartják Putyin és Medvegyev legnagyobb hibájának, hogy azok háborút hirdettek a terroristák ellen és erőszakkal, nem pedig diplomáciai módszerekkel küzdenek az észak-kaukázusi fegyveres csoportok ellen. Ám ezek az újságírók valószínűleg elfeledkeznek azokkal a módszerekkel, ahogy az USA próbált leszámolni a terroristákkal 2001. szeptember 11 után.

Továbbá közel sem elhanyagolható, hogy az orosz intézkedéseknek köszönhetően Csecsenföldön végre viszonylagos béke lett, az FSZB akcióinak köszönhetően pedig a karizmatikus csecsen vezetőket likvidálták – ez lett a sorsa például Samil Baszajevnek is 2006-ban, akit sokan a világ egyik legkeresettebb terroristájának tartották Oszama bin Laden mellett. Baszajev volt a megszervezője többek között a moszkvai Nord Ost színház túszdrámának, illetve a 2004-es beszláni iskolai túszejtésnek, amelynek 385 áldozata lett.
Egy darabig valóban úgy tűnt, hogy viszonylagos békét sikerült teremteniük az orosz hatóságoknak a térségben, ám a Csecsenföldről elmenekült szélsőséges elemeknek sikerült eredeti hazájuk körül, Dagesztánban és Ingusföldön gyökeret verniük és megerősödniük.  Dagesztán régebben a béke egyfajta szigetének volt tekinthető – legalábbis a környező vidékhez képest – most hirtelen Oroszország egyik legveszélyesebb territóriumává vált. Tulajdonképpen Csecsenföld békéjének ára Dagesztán és Ingusföld válsága volt. Ekkor emelkedett ki a többi fegyveres vezető közül Doku Umarov is, aki bár nem annyira karizmatikus vezető, mint amilyen Samil Baszajev volt, ám annál sokkal praktikusabb, és minden lépését úgy tervezi meg, hogy ne hozza veszélybe a megmaradt embereit.

Az orosz fegyveres erőknek pedig valószínűleg valóban nagyon nehéz dolguk lehet a térségben, hiszen annak ellenére, hogy stabillá próbálják tenni a területet, a helyi lakosság idegenekként fogadja őket, ráadásul lavírozniuk kell a számos helyi klán között.
Könnyen azt lehet mondani, hogy akkor miért nem hagyja ott az egészet Oroszország, és nem vonul ki a régióból, de erre nagyon egyszerű a válasz is: hiszen akkor az Orosz Föderáció többi tagja is ugyanúgy fellázadhat és autonómiát követel majd.
Mindazonáltal egyes újságírók, mint például az RT újságírója, Peter Lavelle azt is kiemelik, hogy az FSZB hadműveletei után a csecsen fegyvereseknek nagyon nehéz lett volna újra egyedül lábra állniuk, tehát valószínűnek tartják azt is, hogy külföldről segítik őket – például az Oroszországon kívüli iszlám fundamentalista csoportok.
Közben nagy viták bontakoztak ki a terroristák kérdése körül Oroszországban is, ahol a tüzet leginkább Borisz Grizlov, az Egységes Oroszország elnökségének vezetője, és a Parlament házelnökének a szavai szították. Grizlov az orosz államfővel, Dmitrij Medvegyevvel való rendkívüli megbeszélésük során hozta szóba, hogy egyes orosz újságírók cikkei (leginkább a „Vedomosztyiban” és az „MK”-ban megjelent cikkek) Doku Umarov vezette terroristák kezére játszanak, sőt, arra utalt, hogy kapcsolat is van az orosz újságírók és a terroristák között.

Grizlov azt is elmondta, hogy az újságírók általi „rendvédelmi szervek” kritikája csak a terroristákat segíti elő, és ez ellen cselekedni kell. Vagyis, közvetve, az Orosz Parlament elnöke a sajtószabadság korlátozását javasolta a terrorista merényletek kapcsán, és ezt a vezető orosz sajtóorgánumok is helyesen érzékelték, akik ultimátumszerűen Grizlov tudomására hozták, hogyha egy héten belül nem vonja vissza a szavait, akkor be fogják perelni rágalmazás vádjával.
Dmitrij Medvegyev azonban úgy tűnik jól kezelte le a helyzetet, és Grizlov kirohanása után védelmébe vette az orosz sajtót. „Semmi különös nincs abban, hogy a sajtó ilyen nagyságrendű bűncselekmények után kritikával illeti a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálat és a hatalom egészének a munkáját. Ez így rendjén van” – mondta az orosz államfő.
Az ügy azonban továbbterebélyesedett, és egyenlőre ott tart, hogy az újságírók per-fenyegetésére az „Egységes Oroszország” egyes politikusai is igen agresszívan reagáltak, és azt mondták, ha az újságírók perelni fognak, akkor ők is a bírósághoz fordulhatnak a „terroristák megtámogatásával” vádolva az egyes cikkírókat.
Végül pedig az „Egységes Oroszország” egyik képviselője, Robert Spegel került a nyilvánosság figyelmébe azzal, hogy egy törvénytervezetet nyújtott be arról, hogy a sajtónak be kellene tiltani azt, hogy a „terroristák szócsövévé” váljanak – így például továbbítani a fegyveresek nyilatkozatait. Spegel megkérdőjelezte azt is, hogy hogyan lehetséges az, hogy Doku Umarov videó közleménye még mindig megtekinthető a Youtube videó megosztón.

Anton Bendarzsevszkij

Felkapott hírek

Friss hírek

Űrverseny ázsiai módra

Az ázsiai kontinens három kiemelkedő világűrbeli hatalommal is büszkélkedhet - Kína, India és Japán is aktívan fejleszti képességeit. Amíg azonban Kína a saját útját járja, India és Japán összefogással próbálja túlszárnyalni vetélytársát. Szakértők szerint a verseny csak fokozódni fog, a világűr pedig már nem a békés együttműködés színtere.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás