Marokkó: Spanyol prioritás európai keretben
2010. március 9., kedd
A spanyol EU-elnökség kiemelt fontosságú találkozójára került sor a hétvégén: megrendezték az első EU-Marokkó csúcsot. A marokkói király ugyan nem volt jelen, mégis, a stratégiai együttműködést illetően az EU számára ezen észak-afrikai állam lehet a régió mintaországa.
Március 6-7-én került sor a spanyolországi Granada városában az Európai Unió és Marokkó első csúcstalálkozójára. A szombati, vállalati szféra képviselői között folyó értekezlet után a vasárnapi ülésen az Európai Unió részéről a soros elnökséget ellátó José Luis Zapatero spanyol kormányfőn kívül Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szólalt fel. A marokkói felet VI. Mohamed király távollétében Abbas el Fassi miniszterelnök képviselte. Noha a marokkói király nem tisztelte meg jelenlétével a konferenciát, az európai delegációnak címzett beszédét miniszterelnöke olvasta fel a tárgyalásokon.
A király üzenetében Nyugat-Szahara kérdését emelte ki. Véleménye szerint „mesterséges vita” zajlik a Szahara kapcsán, amely helyett a három érdekelt fél (Marokkó, Algéria, és a Nyugat-Szahara függetlenségéért küzdő Polisario Front) között politikai megállapodásra van szükség. Arra kérte az Európai Uniót, hogy támogassa a Marokkó által szorgalmazott megoldást, amely szerint a terület a királyság szuverenitása alatt marad, de széleskörű autonómiát élvezne. Szavaiban semmilyen utalást nem tett a szaharaiak által követelt önrendelkezésről és az ENSZ BT döntéseiről sem, továbbra is tartja magát azon meggyőződéséhez, hogy Nyugat-Szahara Marokkó területének része. A probléma kapcsán Zapatero kijelentette, hogy az EU az ENSZ misszióját támogatja a térségben, a megoldást illetően pedig csak az őszinte párbeszéd lehet sikeres.
A királyi „beszéd” a szuverenitás kényes kérdésén kívül az együttműködés szándékáról adott bizonyságot az olyan kérdésekben, mint a Magreb integrációja (habár a jószomszédi viszonyon túl hangsúlyt helyezett a partnerek szuverenitásának tiszteletben tartására), a Mediterrán Unió és a stratégiai partnerség az EU-val. Emellett kiemelte elkötelezettségét a további reformok, a demokrácia és a nyitott társadalom kiépítése mellett. Levelében arra kérte az Európai Unió képviselőit, hogy gyorsítsák fel a két fél közti mezőgazdasági egyezmény egyre későbbre tolódó hatályba lépését. Fontos szerepet tulajdonított a partnerségben a marokkói bevándorlóknak, akik véleménye szerint a kapcsolattartás legfőbb szereplői lehetnek. Integrációjukat úgy kell segíteni, hogy közben megőrizzék a gyökereiket, és identitásuk egyensúlya megmaradhasson.
A beruházásoké a főszerep
A politikai kérdésekkel foglalkozó ülést megelőzően a szombati napon gazdasági szereplőknek tartott konferencián Zapatero kormányfő kiemelte, hogy a vállalkozói szféra játssza a főszerepet az EU és Marokkó közti kapcsolatok fellendítésében, amelyhez a politikusoknak kell biztosítaniuk a megfelelő diplomáciai és politikai hátteret. A gazdasági együttműködés valóban fontos mindkét fél számára, és a lehetőségek is itt a legnagyobbak: a megújuló energia, infrastuktúra és telekommunikáció területén várható a legtöbb európai beruházás Marokkóban.
A tárgyalások befejezéseként elfogadott közös nyilatkozatban a válság tanulságain kívül rögzítették a kétoldalú kapcsolatok további tervét is. Elkötelezték magukat a szolgáltatások kereskedelmének liberalizációja és a transzeurópai hálózatok fejlesztése mellett. A találkozó fontos mérföldkő mind az észak-afrikai állam, mind Európa számára, hiszen miután Marokkó 2008 októberében – elsőként a régióban – megerősített státuszt kapott az Európai Uniótól, most intézményesített kereteken belül is elindulhat az együttműködés.
A megerősített státusz keretében elindított „útiterv” szerint a politikai párbeszédet a csúcstalálkozók és a miniszteri szintű értekezletek hivatottak biztosítani, míg a gazdasági integráció alapja az európai közösségi joggal összeegyeztethető szabályozási környezet kialakítása. Harmadik eleme az együttműködésnek az emberi dimenzió, hiszen a politikai reformok mellett az emberi jogok garantálásában van még tennivalója a marokkói kormánynak. Mindezt nem kell önálló forrásokból biztosítania; az EU szomszédságpolitikájának pénzügyi alapjaiból a 2007-2010 közötti időszakban 654 millió euró értékben részesedett, amely 2011-2013 folyamán tovább fog nőni.
Spanyol prioritás európai keretben
Spanyolország szimbolikus jelentőséget tulajdonít a csúcsnak (ezt igazolja a helyszín, Granada is, amelyet Herman Van Rompuy az arab és az európai kultúra szintézisének nevezett), hiszen Marokkó a legfontosabb Magreb-beli partnere, ugyanakkor a két ország közötti ellentétek sokszor árnyékot vetnek az együttműködésre. Ezért is volt fontos a kormánynak, hogy a spanyol EU-elnökség alatt rendezzék meg a találkozót, hiszen az alapvetően spanyol prioritást így európai keretek közé sikerült emelni.
A résztvevők mind bíznak abban, hogy sikerül egyetértést kialakítani a legfőbb kérdésekben, a spanyol kormányfő pedig azt reméli, a találkozó példaként szolgál majd a régió többi országa számára. A stratégiai, minden dimenzióra kiterjedő kapcsolat mindenképpen példaértékű lehet, hiszen a pénzügyi támogatás az európai értékeknek megfelelő politikai reformokkal kapcsolódik össze. Másrészt a szoros viszony hatással lehet a magrebi integrációra és a közel-keleti békefolyamatra is.
Dóra, ez egy jó cikk! Fontos stratégiai kapcsolatot jár körül, megmutatva egy észak-afrikai problémakört (Nyugat-Szahara, Magreb-régió, Polisario Front, ha akarom AQIM) is. Csak így tovább! üdvözlettel,
Gezanguz / Kinyerma blog
Buszos utazásához a Kitekintő a busszal.hu-t ajánlja!
különbusz – személyszállítás – buszbérlés












Megadhatja, hogy mely pontszám alatti értékelésű kommentárok ne látszódjanak.
Nincs szűrés -10 pont -5 pont -2 pont 0 pont