Megmentik a felelőtlen kormányt
Hosszas habozás után az euróövezet Németországgal és Franciaországgal az élen kész mentőövet dobni az elsősorban saját felelőtlenségéből bajba jutott Görögországnak. A lépés bejelentésére előreláthatóan a csütörtöki informális EU-csúcs alkalmával kerül sor.
Németország és Franciaország hosszas hezitálás után a jelek szerint rászánta magát arra, hogy a felelőtlen költségvetési politikája és szavahihetőségének elvesztése miatt szorult helyzetbe került Görögország hóna alá nyúljon. A két eurózóna-tagállam vezetői várakozások szerint az uniós vezetők csütörtöki brüsszeli informális ülésén jelentik be a döntést, ami a pénzügyi piacok megnyugtatását és a görög „vírus” más, költségvetési szempontból ugyancsak kényes helyzetben lévő eurózóna országokra való továbbterjedésének megelőzését szolgálja.
Bár a német és a francia pénzügyi segítség pontos formája egyelőre nem ismert, értesülések szerint a támogatás garanciák vagy kétoldalú hitelek formájában valósulhat meg. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter mindenesetre Berlinben tisztviselők előtt úgy nyilatkozott, hogy egy efféle pénzügyi mentőövnek nincs alternatívája. Hírek szerint a pénzügyi segítségért cserébe Görögországnak kőkemény garanciákat kell majd adnia arra, hogy fegyelmezetten végrehajtja a régóta esedékes szerkezeti reformokat, amelyek hiánya vészes mértékben lerontotta gazdaságának versenyképességét és mélyítette a szakadékot az eurózóna legnagyobb gazdaságával, Németországgal szemben.
Görögországot azt követően kezdte fenyegetni az államcsőd réme, hogy az októberi választások után hivatalba lépett szocialista kormány bejelentette: a 2009-es költségvetési hiány sokkal nagyobb a vártnál (6 százalék helyett 12,7%), az államadósság mértéke elérte a GDP 113 százalékát és az előző kormány hamis adatokat szolgáltatott az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak. Athén hiába jelentett be nemrég rendkívül ambiciózus megszorító csomagot, a görög program sikerében nem bízó tőkepiacok nyomása nem enyhült. Az eurózóna tagjai – Németországgal az élen – sokáig érezhetően idegenkedtek attól, hogy pénzügyi mentőövet dobjanak a többszörösen visszaeső országnak, attól tartva, hogy az rossz üzenetet küldene másoknak. Berlin és a klub más tagjai akkor kezdték megváltoztatni a véleményüket, amikor egyre több jele lett annak, hogy a görög vírus más, hasonlóan kényes költségvetési helyzetben lévő eurózóna tagokra, így Portugáliára, Spanyolországra és Írországra is átterjedhet, magában hordozva egy egész euróövezeti válság kirobbanását.
Paul De Grauwe, a Center for European Policy Studies (CEPS) brüsszeli kutatóintézet neves szakértője egy szerdai konferencián részben az euróövezet hatóságait okolta a görög válság elmélyüléséért, szemükre vetve azt, hogy hosszú időn át vonakodtak világos jelzést adni arra vonatkozóan, hogy Athén mellé állnak. Az Európai Központi Banknak is kijutott a közgazdász professzor bírálatából, aki szerint Frankfurtnak végre fel kellene hagynia azzal a gyakorlattal, hogy amerikai hitelminősítő intézeteknek szervezi ki a hitelkockázatok felmérését, amelyek „akkor is farkast kiáltanak, amikor az már rég elhagyta az erdőt”. De az EKB szerinte azzal is hibát követett el, hogy nem tette egyértelművé: a hitelminősítők álláspontjától függetlenül elfogadja a rosszabb besorolású görög államkötvényeket, enyhítve ezáltal Athén adósság-visszafizetési terhein. De Grauwe azt állítja, hogy ha a két feltétel teljesült volna, sikerült volna időben megfogni a görög válságot. Fontosnak nevezte, hogy az eurózóna minél előbb álljt parancsoljon a vészhelyzetnek, különben fennáll annak a veszélye, hogy oylan országokat is elsodor az ár (mint Portugália), amelyek nem szolgáltak rá erre.
De Grauwe rámutatott, hogy az euróövezetnek megvan a jogi alapja és a pénzügyi fedezete is ahhoz, hogy szükség esetén mentőövet dobjon Görögországnak. A szerződés vonatkozó cikke értelmében a tagállamok nem kötelezhetők egymás kisegítésére, de ezt nem is tiltják nekik. A professzor, akárcsak Daniel Gros, CEPS igazgató ugyanakkor nem híve Görögország kétoldalú alapon történő kisegítésének (ami a jelek szerint történni fog), miként annak sem, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) dobjon mentőövet az eurózónához tartozó országnak. A segítségnyújtás ilyen módon történő elhárítása ugyanis szerintük azt az üzenetet küldené a világnak, hogy az euróövezet egy következő válságban sem segítene bajba jutott tagjain. Darvas Zsolt és Jakob von Weizsacker, egy másik brüsszeli kutatóintézet, a Bruegel elemzői ugyanakkor a BruxInfónak nyilatkozva az IMF-forgatókönyv mellett tették le a voksot, mondván, hogy a valutaalapot éppen erre a feladatra hozták létre és a tagjainak megregulázásában igen gyenge mérleget felmutatni képes EU helyett sokkal hatékonyabban el tudná végezni ezt a feladatot. Szerintük az euróövezetet egyedül a büszkeség akadályozza meg abban, hogy az IMF-hez forduljanak. A Nemzetközi Valutaalap bevonását egyébként több eurózónán kívüli uniós tagállam, így Nagy-Britannia és Dánia is támogatná.
Paul De Grauwe szerint az eurózóna krízisének mélyebb, rendszerjellegű okai is vannak, jelesül az, hogy a politikai unió hiánya megfosztja a hatékony cselekvéstől, valahányszor válsághelyzet áll elő. A professzor ugyanakkor maga is tisztában van azzal, hogy a politikai (gazdaságpolitikai) integrációra nincs meg a tagállamokban a politikai akarat, ami szerinte ugyanakkor megkérdőjelezheti az euróövezet jövőjét.
Szóljon hozzá Ön is a témához!
