Új növekedési programot ajánlanak a munkaadók

Címkék:
• eu
• gazdasági válság
• munkaadók

A BUSINESSEUROPE által múlt csütörtökön bemutatott program arra figyelmeztet, hogy a válság után egészen más lesz a világ, mint azelőtt. 2010 és 2014 között nem lesz visszatérés a szokásos üzletmenethez, egyebek mellett azért, mert a globális gazdasági növekedés fő hajtóerői többé nem a fejlett országok, hanem a feltörekvő államok lesznek, amelyek immár a magas hozzáadott értéket képviselő termékek előállításában is erős vetélytársakká válnak.

A munkaadók és az ipar legnagyobb európai ernyőszervezete szerint az európai gazdaságoknak és társadalmaknak öt fő kihívással kell szembenézniük. Ezek: a válságból való kilábalás, a társadalom öregedésének problémája, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az energiahordozókhoz és a nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása és Európa világgazdasági szerepének erősítése.

Ami a válságból való kilábalást illeti, a program arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkanélküliség az EU-ban 2010 végére eléri majd a 10 százalékot, a magánberuházások pedig 15 százalékkal esnek vissza a 2008-as szinthez képest. Az államadósság az uniós GDP 80 százalékára, az államháztartás hiánya pedig az EU27-ek átlagában a GDP 7 százalékára fog emelkedni. Ebben a helyzetben a vállalatoknak elérhető áron kell tőkéhez jutniuk ahhoz, hogy újra beruházhassanak. A bankok gyenge pénzügyi mérlege és a hitelkockázatok radikális átértékelése a BUSINESSEUROPE szerint a talpra állás egyik fő akadályát képezi. A problémát tetézi, hogy az államháztartások siralmas állapota és a növekvő államadósság nyomást fejt ki a hosszú távú kamatokra, aminek a magánbefektetés kiszorítása a következménye. A program ezért a pénzpiacok stabilizálását, az államháztartások konszolidálását, a szerkezeti reformok felgyorsítását és a piacok nyitottságának megőrzését nélkülözhetetlennek nevezi a gazdaság fenntartható növekedési pályára állításához.

A demográfiai változások jelentik a második nagy kihívást. A program figyelmeztet, hogy a gazdasági fellendülés nem lesz tartós, ha a cégek hiányt szenvednek a jól képzett munkaerőben. A társadalom öregedésének következtében 2010-től indulóan hanyatlani fog a munkaképes korú lakosság száma, ami 2020-ban 3 millió, 2060-ig bezárólag pedig 50 millió potenciális munkaerő elvesztésével járhat. „Ha az EU továbbra is szemet huny a trend felett, nem csak a szociális védelmi rendszerét fogja aláásni, de üzleti lehetőségekről és az ezekből következő állásokról és növekedésről is lemond” – áll a szövegben. A dokumentum megjegyzi, hogy az EU-ban a magasan képzett harmadik országbeli (külföldi) munkavállalók aránya mindössze 1,72 százaléka az összes munkavállalónak, miközben Ausztráliában 9,9%, Kanadában 7,3%, az USA-ban 3,2 %, Svájcban pedig 5,3%. Ezzel egyidejűleg körülbelül 400 ezer tudományos és kutatói végzettséggel rendelkező európai él és dolgozik jelenleg az Egyesült Államokban. A BUSINESSEUROPE a magasan képzett munkaerő kínálatának bővítését, a munkaerőpiacok és a jóléti rendszerek demográfiai változásokhoz való hozzáigazítását szabja meg feladatként az EU számára.

A harmadik nagy kihívás az éghajlatváltozás elleni küzdelem, ami a program szerint innovatív termékek és szolgáltatások széles skáláját, továbbá a termelési és fogyasztói szokások megváltoztatását teszi szükségessé. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az európai energiatermelő ágazat és az ipar az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának mindössze 6,5 százalékáért felelős, ezért a társadalomnak és a világ valamennyi országának ki kell vennie részét az erőfeszítésekből. Ám a klímaváltozás egyúttal lehetőség is: az alacsony szénkibocsátású és környezetbarát termékek globális piaca 2015-re becslések szerint 4,8 billió euróra nő majd. A munkaadók érdekvédelmi szervezete ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a zöld technológia nem lehet az európai növekedés egyetlen motorja – Európa innovatív képességeit általában véve fejleszteni kéne.

A következő kihívás az energiahordozókhoz és a nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása, annál is inkább, mert az EU már jelenleg is a legnagyobb gáz- és kőolaj importőr, és ahogy a világ fogyasztása növekszik, a nyersanyagok és az energiák utánpótlása is veszélybe kerül. „Ezek a tényezők alááshatják az EU jövőbeni növekedését” – mutat rá a dokumentum, amely az energiaforrások diverzifikálására és az energiafogyasztás hatékonyságának javítására helyezné a hangsúlyt.

Az ötödik nagy kihívásnak az EU világgazdasági súlyának növelését nevezi a program. Ez emlékeztet arra, hogy Európa az ipari termékek és szolgáltatások első számú exportőre a világon és Európa jóléte nagy mértékben függ a kereskedelemtől, ami az uniós GDP 15 százalékát teszi ki. A kivitel jelentősége még nagyobb lesz a jövőben, hiszen a növekedés színtere egyre inkább Európán kívül lesz. Az Unióban 1980 és 2008 között GDP-arányosan 2,2 százalékos volt a növekedés, miközben Japánban 2,3%, az USA-ban 2,9%, Ázsiában pedig 7,4%. A BUSINESSEUROPE szerint Európa gazdasági ereje odahaza globális versenyképességétől függ. Becslések szerint 2025 körül Európa elveszíti első helyét az exportban. A jelentés ráadásul nyugtalanítónak nevezi, hogy az EU piaci részesedése a csúcstechnológiai termékek kivitelében még gyorsabban csökken, mint más termékkategóriáknál.

A gazdasági talpraállás négy feltétele

A múlt csütörtökön bemutatott és a 2010 és 2014 közötti időszakra vonatkozó program szerint a gazdasági talpra állásnak négy feltétele van. Ezek: a tőkepiacok stabilizálása, az államháztartási konszolidáció, a szerkezeti reformok felgyorsítása és a piacok nyitottságának megőrzése.

Az érdekvédelmi szervezet a pénzügyi innovációt legalább annyira fontosnak tartja a gazdasági növekedéshez, mint a technikai innovációt, ezért ezeknek a vívmányoknak a megőrzését szorgalmazza. A pénzügyi termékek minőségét ugyanakkor ellenőrzésnek vetné alá a felelősségteljes növekedést biztosítandó. Az üzleti élet szócsöve elismeri ugyan a pénzügyi szektor újraszabályozásának szükségességét, ám reális veszélyét látja a pénzügyi ágazat túlszabályozásának a gazdasági válság ürügyén. Rámutat, hogy minden ebbe az irányba mutató javaslatnak megvan a maga logikája, ám úgy véli, hogy a döntés-előkészítők nem vizsgálták meg körültekintően ezen intézkedéseknek a hitelekre, és elsősorban a kis- és közepes méretű vállalatoknak szánt hitelezésre gyakorolt hatását. Ennek kapcsán figyelmeztet, hogy ha a tőkemegfelelési követelményeket helytelenül állapítják meg, az sokat árthat a növekedési kilátásoknak az EU-ban.

A dokumentum fontosnak nevezi az államháztartások stabilitásához való mielőbbi visszatérést is. Amennyiben a kibontakozás tartósnak bizonyul, úgy legkésőbb 2011-ben meg kell kezdődnie a konszolidációnak, a szöveg hasonlóan lényegesnek tartja a konszolidációs intézkedések mibenlétét. „A munkát és a tőkét terhelő adók növelése például szerinte ártana a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek. A hangsúlyt ehelyett a közkiadások csökkentésére és az adóalap növekedésorientált reformokon keresztül történő átalakítására kellene helyezni. A BUSINESSEUROPE úgy véli, hogy az uniós büdzsét is át kellene alakítani, hogy a gazdasági növekedés motorjává váljék. Miközben a közös kiadások közel 40 százalékát a közös agrárpolitikára fordítják, a versenyképességhez kapcsolódó projektekre a teljes keretnek mindössze 8 százaléka marad.

Az európai üzleti élet hangja a szerkezeti reformok felgyorsítását is sürgeti, amelyeket a tartós növekedés és a munkahelyteremtés előfeltételének tekint. Megállapítja, hogy a gazdasági válság kezdete óta csak az oktatási és képzési rendszerek reformja haladt előre, más területeken (üzleti szabályozás, munkaerőpiac rugalmasabbá tétele, szociális jóléti rendszerek fenntarthatóbbá tétele) viszont megtorpant a folyamat. A program az egységes valuta előnyeinek kiaknázásához is szükségesnek nevezi a strukturális reformok felgyorsítását.

A dokumentum azt is kiemeli, hogy a gazdasági válság hatására 2009-ben 9 százalékkal zsugorodott a világkereskedelem és nagyobb a késztetés a protekcionista intézkedésekre. Bár a legrosszabb forgatókönyv szerencsére nem jött be, a szervezet szerint így is több mint 220 potenciálisan kereskedelem-korlátozó intézkedés született nemzetközi szinten, amelyek az uniós export 5,2 százalékát érintették. A szubvenciókat és a közbeszerzések terén tapasztalt korlátozásokat nevezi különösen nyugtalanítónak a dokumentum, amely arra is rámutat, hogy Európának a világ legnagyobb exportálójaként különösen sok a veszítenivalója a protekcionizmusból kifolyólag.

Három eszköz az üzleti tevékenység felpörgetésére

A program arra sürgeti az EU-t, hogy alapvetően három eszközzel hozza mozgásba Európa üzleti potenciálját: a belső piac lendületbe hozásával, egy ambiciózus nemzetközi kereskedelmi politikával és az innováció, a kutatás és az oktatás támogatásával.

A dokumentum rámutat, hogy az egységes piacnak más piacokhoz hasonlóan folyamatos kiigazításokra van szüksége. Jelenlegi állapotában még mindig számos akadály tornyosul az áruk, a tőke, a személyek és a szolgáltatások szabad mozgása előtt, és különösen gazdasági lejtmenetek idején protekcionista reflexekkel is meg kell birkóznia. A BUSINESSEUROPE kulcsfontosságú feladatnak nevezi a szolgáltatási irányelv átvételének figyelemmel kísérését és a 2010-re előirányzott kölcsönös értékelési folyamatot. Az üzleti szféra nevében teljesen feleslegesnek nevezik a munkavállalók kiküldéséről szóló irányelv felülvizsgálatát, hiszen a jelenlegi szabályok elejét veszik a tisztességtelen versenynek. Jelentős problémának tartja ugyanakkor a program, hogy a különböző tagállamokban még mindig felesleges termékmegfelelőségi vizsgálatok befolyásolják a termékek árait. Ezek összköltsége a vállalatok éves üzleti forgalmának 2-15 százaléka között mozognak. Ezért szükségesnek nevezi a kölcsönös elismerés elvének 2010-ben történő korrekt alkalmazását. A dokumentum hat olyan stratégiai szektort sorol fel, ahol erőfeszítéseket tart szükségesnek a meglévő akadályok felszámolására. Ezek: energia, közlekedés, hírközlés, pénzügyi szolgáltatások, közbeszerzés és az új tagállamok polgárainak szabad munkavállalása. Az EU-nak továbbá 2015-ös határidőt kellene rögzítenie a digitális egységes piac kiépítésének befejezésére.

Ami a kereskedelempolitikát illeti, az európai munkaadók és az ipar érdekvédelmi szervezete fontosnak tartja, hogy szoros kapcsolat jöjjön létre a kereskedelempolitika és az uniós versenypolitika között. Elkötelezett a WTO doha fordulójának lezárása mellett is, miközben más államokkal kötött kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokra is nagy hangsúlyt helyez. Azt tanácsolja továbbá, hogy az EU piacokhoz való hozzáférési stratégiája mindenekelőtt a vezető feltörekvő gazdaságokban (Kínában, Indiában, Brazíliában és Oroszországban) meglévő akadályok lebontására fókuszáljon.

A dokumentum szerint Európának nem sikerült ledolgoznia hátrányát az USA-val vagy Japánnal szemben az innováció és a kutatások terén. Európának ugyan számos egyeteme van, de köülük csak kettő (Oxford és Cambridge) kapott helyet az úgynevezett shanghaji rangsorolás alapján a top tízben. A világon bejegyzett szabadalmaknak mindössze 16 százalékát veszik nyilvántartásba Európában, miközben az USA-ban 35 százalékát, Japánban pedig 18 százalékát. A BUSINESSEUROPE ígéretesnek nevezi az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI) létrehozását, de még mindig nem tartja elégségesnek a határokon átnyúló együttműködést az innovációban és a K+F-ben. Azt is szorgalmazza, hogy az EU 2010 és 2014 között fogadjon el átfogó stratégiát a szellemi tulajdon védelméről, amely az ipari tulajdontól kezdve a szerzői jogokig mindent lefedjen.

Integrált európai iparpolitikát!

A BUSINESSEUROPE növekedési programja a továbbiakban a munkahely-teremtéssel és a jól képzett munkaerő utánpótlásával foglalkozik. Emlékeztet rá, hogy 2004 és 2008 között több mint 15 millió munkahelyet hoztak létre az EU-ban, de több mint hétmillió szűnhet meg 2009 és 2010 során. Ezért erőteljes reformokat szorgalmaz annak érdekében, hogy a foglalkoztatás bővülése a termelékenység javulásával együtt menjen végbe. Fontosnak tartja, hogy az új uniós szociális jogalkotás ne hozzon létre felesleges megkötéseket és terheket.

A program az európai munkaerőpiacok paradoxonjának nevezi azt, hogy a növekvő munkanélküliséggel egyidejűleg betöltetlen állások vannak a munkaerőhiány miatt. Különleges figyelmet kell szentelni a tudományos és a technológiai területen meglévő hiánnyal. Friss becslések szerint az EU-ban 20 millió jól képzett munkaerő hiányzik. Ez különösen olyan szektorokban jelent problémát, mint az információs és kommunikációs technológiai ágazat (ICT), ahol 2010-ben 300 ezer magasan képzett szakemberre lenne szükség. A szöveg szerzői azt javasolják, hogy az EU hozzon létre egy európai ipari doktoranduszt, amit a Marie Curie csereprogramból finanszírozhatnának. Az üzleti szféra szócsöve azt kéri az EU-tól, hogy nyugdíjrendszereik megreformálására ösztönözze a tagállamokat, továbbá arra, hogy azok megszüntessék azokat az ösztönzőket, amelyek a munkaerőpiac korai elhagyására késztetik a dolgozókat.

A program leszögezi, hogy a vállalatok a növekedés, a jólét és a munkahelyteremtés kulcstényezői és motorjai, ezért a társadalmi és környezetvédelmi célok elérése nagy mértékben az ő sikerüktől függ. Európának azonban sokat kell javítania eddigi mérlegén e téren – teszi hozzá. A dokumentum szerzői szerint még ha a szolgáltatások is teremtik az uniós munkahelyek 70 százalékát, az ipar stratégiai szerepet játszik a gazdasági növekedésben. A gyáripar az uniós GDP ötödét adja és az EU exportjának háromnegyedét teszi ki. A szöveg azzal érvel, hogy a szolgáltatási ágazatban lévő munkahelyek közül sok nem létezne erős ipari alap nélkül. Ezért az üzleti szféra képviselői egy integrált európai iparpolitika kialakítását sürgetik, ami – hangsúlyozzák – semmiképpen sem jelenti versenyképtelen cégek és szektorok támogatását.