Betiltják a hajózást a csempészet megfékezéséért
- Címkék:
- albánia
- embercsempészet
- eu
- parlament
Az albán parlament meghosszabbította a már öt éve fennálló moratóriumot az ún. speedboat-ok, vagyis gyors motorcsónakok használatára, mivel egyes szervezett bűnözői csoportok előszeretettel használták ezeket a járműveket cigaretta-, ember- és drogcsempészetre.
Az albán parlament a héten újabb három évre meghosszabbította a már 2005 óta fennálló moratóriumot az ún. speedboat-ok, vagyis gyors motorcsónakok használatára. Az ok igen egyszerű: a rendkívül gyors sebességre képes motorcsónakok könnyedén megléphetnek a hadsereg és egyéb rendfenntartó erők által használt hajók elől. Albánia a 2000-es évek óta szorosan együttműködik szomszédjaival, mindenekelőtt Olaszországgal, és ennek részeként vezették be a motorcsónakok használatára vonatkozó moratóriumot. Az akkori döntés egyes hírek szerint mintegy kétezer speedboat tulajdonost érintett.
A Southeast European Times hírportál tudósítása szerint a 90-es években a csempészek ezeket a gyors motorcsónakokat használták fel az Olaszországba történtő cigaretta-, drog- és embercsempészethez. A 2005-ben hozott moratórium óta csak a rendőrség, vámosok, halászok és külföldiek által birtokolt yachtok futhatnak ki az albán kikötőkből. A döntés eredményeképpen radikálisan lecsökkent az Albánia és Olaszország között ingázó csempészhajók száma.
Kritikusok szerint azonban a döntés súlyos hatással van az albán turizmusra, és a gazdasági fejlődést is visszafogja. Az ellenzéki Szocialista Párt politikusai újságíróknak nyilatkozva elmondták, hogy ez a lépés teljesen felesleges volt, és csak a kormány tehetetlenségét mutatja az embercsempészet elleni küzdelemben.
Az embercsempészet – emellett persze a drog-, és cigarettacsempészet – elleni küzdelem az albán politikai élet egyik állatorvosi lovának számít, az idők során a politikai elit sokszor igyekezett fellépni az albán szervezett bűnözés ezen tevékenységi formái ellen, mindeddig azonban csak félsikereket tudtak a kormányok felmutatni. A helyzet rendezetlenségét mi sem mutatja jobban, hogy január végén két újabb embercsempészt tartóztattak le Albánia legnagyobb, és egyben egyetlen nemzetközi repülőterén, a tiranai Teréz anya reptéren. A jelentések szerint az embercsempészek 6500 euróért (fejenként) cserébe igyekeztek eljuttatni két török illegális bevándorlót Ausztriába Koszovón keresztül. Arról egyelőre nem érkezett információ, hogy a két férfi egy nagyobb bűnszervezet tagja-e, a nyomozás még folyamatban van.
Az Európai Unióba (EU) igyekvő Albániát az utóbbi években élesen kritizálta több nyugat-európai ország és az EU több szerve is, hogy nem tesz eleget az embercsempészet és szervkereskedelem visszaszorítása érdekében. A kis balkáni állam 2009-ben vált NATO-taggá, az Egyesült Államok azóta intenzívebben igyekszik támogatni az országot a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Az EU országaiba történő beutazáshoz vízummentességet élvező országok csoportjának legutóbbi, tavaly december végi balkáni bővítésekor ugyanakkor Albánia nem került be a meghívottak körébe, míg Szerbia, Macedónia és Montenegró állampolgárai ma már vízum nélkül léphetnek az Unió területére. Albánia szeretne mielőbb uniós taggá válni, ehhez azonban először a szervezett bűnözői csoportokat kell radikálisan visszaszorítani, mivel szakértők szerint az albán maffia rendelkezik az egyik legnagyobb hatalommal és befolyással Európában. A maffiacsoportok eltiprása mellett az állam működésének átláthatóbbá tétele is egy fontos feltétel, melyben a mostani albán miniszterelnök, Sali Berisha nem nagyon jeleskedik.
Szóljon hozzá Ön is a témához!
