Megmentik-e Görögországot?
2010. február 1., hétfő
Vad találgatások olvashatóak a nyugat-európai sajtóban arról, hogy az eurózóna esetleg kénytelen lesz pénzügyi mentőövet lesz dobni a nehézségekbe került Görögországnak. Többek szerint ennek elmaradása esetén a görögök kénytelenek lesznek kilépni az eurózónából. Az egyre erősödő spekulációkat immár mintha egyes döntéshozók nyilatkozatai is alátámasztanák, bár sorra hangzanak el a cáfolatok – ezek azonban, úgy tűnik, nem igazán győznek meg senkit.
Az eddig elhatározott megszorító intézkedéseken túl további deficitcsökkentő lépéseket vár el az Európai Bizottság Görögországtól – írta szombati számában a Ta Nea című görög lap. Az újság értesülése szerint ez lesz a lényege a Bizottság február 3-án nyilvánosságra hozandó ajánlásainak, amelyek a görög stabilitási program értékelése formájában látnak majd napvilágot. Az elvárt további lépések között lesz a bérek nominális csökkentése az egész közszférában és felső határ meghúzása a magas nyugdíjakra. Az ajánlások tervezetét megszerző Ta Nea szerint Athén május 15-ig kap határidőt az említett további deficitcsökkentő lépések megtételére.
A Ta Nea szerint a deficitcsökkentő programot jó néhány ponton kiegészítő ajánlások szerdán várható elfogadása azt jelenti, hogy a Bizottság gyakorlatilag elutasítja a görög kormány terveit. A bizottsági anyag mostani tervezetében állítólag az is olvasható, hogy Brüsszel kételkedik a GDP-arányos deficit idei 3,5 százalékos csökkentésének lehetőségében, s a 2012-es deficitcél tarthatóságában is.
A görög kormány sietett leszögezni, hogy szó sincs deficitcsökkentő programjának brüsszeli elutasításáról és az ajánlások tervezetében szereplő intézkedések már saját deficitcsökkenő programjának is részét képezik. Mint ismert, Athén néhány hete állt elő azzal a kiigazító programmal, amelynek révén a tavaly 12,7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányát 2012-re 2,8 százalékra próbálja lefaragni. Elemzők szerint csak szigorú takarékoskodással szerezhetik vissza a görögök a piacok bizalmát, csak így kerülhetik el a súlyos adósságválság kialakulását.
A görög kormány mostani állítása dacára a deficitcsökkentő programban eddig nem esett szó a bérek nominális csökkentéséről. Szó volt azonban a béren kívüli juttatások visszaszorításáról – márpedig ezek a juttatások jelentős részt tesznek ki a görög közalkalmazottak javadalmazásán belül. A szakszervezetek már eddig is arra panaszkodtak, hogy a tervezett változtatások a gyakorlatban 3-4 százalékos bércsökkentésnek felelnek meg. A legnagyobb munkavállalói érdekvédelmi tömörülés február 10-re 24 órás általános sztrájkot hirdetett a megszorítások elleni tiltakozásként.
A Bizottság a lapértesülés szerint arra is készül, hogy előzetes adó- és járulékfizetési kötelezettség bevezetésére sürgesse Görögországot az önfoglalkoztatók körében. Szóba kerül a szerdán megjelenő ajánlások között állítólag egy új luxusadó bevezetése is, a közalkalmazottak bónuszainak eltörlése és közalkalmazotti létszámstop bevezetése is. Ezek szintén nem szerepeltek eddig a görög deficitcsökkentő programban.
George Papandreou görög kormányfő a múlt héten a svájci Davosban rendezett Világgazdasági Fórumon bejelentette, hogy felgyorsítja a tervezett adóreform előkészületeit. Arról is beszámolt, hogy áprilisban egy nyugdíjreform tervezetét is közzéteszi.
A Bizottság úgy számítja, hogy a görögöknek mintegy 10 százalékkal kellene csökkenteniük a béreket, hogy visszaszerezzék elvesztett versenyképességüket – legalábbis ha hinni lehet a Reuters hírügynökségnek, amely azt állította, hogy birtokába került a legutóbbi pénzügyminiszteri tanácsülésre készített egyik bizottsági előterjesztés, s ez a kitétel abban szerepelt. Tény viszont, hogy a múlt hét második felére soha nem látott magasságba (405 bázispontra) emelkedett a tíz görög államkötvény hozamfelára a németekhez képest. Ez sokak szerint arra vezethető vissza, hogy a görög kormány cáfolta azt a piaci pletykát, amely szerint felkérte volna a Goldman Sachs befektetési bankot, segítsen 25 milliárd eurónyi adósságpapírja „kiközvetítésében” kínai befektetőknek.
Az eurózónára nézve is új kockázatokat teremt a görög válság
A német Süddeutsche Zeitung egy másik belső európai bizottsági papírra hivatkozva azt írja, az EU „kormánya” hosszú távú kockázatokat is lát a görög helyzet kiéleződésében az eurózóna egésze számára, amely más országok állampapírjai esetében is megemelheti a hozamfelárat. A pénzpiacokon sokat emlegetik az efféle „továbbfertőzés” esetleges újabb áldozatai között Portugáliát, Írországot, Spanyolországot és Olaszországot is.
Rainer Brüderle német gazdasági miniszter egy lapinterjúban arról beszélt, hogy nem lehet szó uniós pénzügyi mentőöv megítéléséről Görögországnak. Azt is hozzátette viszont, hogy „néhány európai kormány veszélyes gyengeségeket mutat. Ennek fatális következményei lehetnek az eurózóna minden tagállama számára”. Az EurActiv értékelése szerint a „fatális” szónak több értelme is van a német nyelvben és egyelőre nem világos, Brüderle ezek közül melyikre gondolt – vagyis hogy valóban veszélyben látja-e a görög fejlemények miatt az eurózóna egységét.
A görög kormány szinte naponta ismételgeti, hogy országa nem kér pénzügyi segítséget sem az EU-tól, sem Német- vagy Franciaországtól. Az uniós illetékesek is általában így nyilatkoznak, de vannak olyan megszólalások is, amelyek néha ellentmondani látszanak ennek az alapelvnek. José Manuel Barroso bizottsági elnök például a napokban azt hangsúlyozta a görög ügy kapcsán, hogy „a gazdaságpolitikák nem nemzeti ügyek, hanem európai ügyek”. José Luis Rodrigues Zapatero spanyol kormányfő pedig arról beszélt, hogy az eurózóna olyan erős csoport, amelyet „kölcsönös segítségnyújtás” jellemez.
Ez a kölcsönös segítség azonban az alapszerződések értelmében nem nyilvánulhat meg az eurózóna valamely tagjának nyújtott pénzügyi mentőcsomag formájában. A maastrichti szerződés ennek lehetőségét kategórikus módon kizárta.
Már csak a "miként?" kérdéses?
Ennek dacára a Financial Times bloggere szerint Brüsszelben már nem is az a kérdés, hogy az uniós tagállamok megmentik-e Görögországot, hanem csak az, miként. A The Econimist szemleírója szerint az egyik gyakran emlegetett lehetőség az lenne, hogy előrehoznák a strukturális alapok Görögországnak „járó” kifizetéseinek egy részét. Egy másik megoldás az lehetne, hogy állami fejlesztési vagy beruházási bankok (mint például a francia Caisses des Dépôts) nyújtanának rendkívüli hitelt Athénnak. Hasonló találgatásokról számolt be a Le Monde is, amely a görög állam bilaterális alapon, tehát egyes tagállamok által történő kisegítéséről írt a tervek között.
Alistair Darling brit pénzügyminiszter mindazonáltal határozottan leszögezte, hogy országa semmiképpen nem lesz részese semmiféle görög mentőakciónak, hiszen az az eurózóna ügye. Mások pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy az euróövezet létrehozása és működtetése mindig is politikai ügy volt, márpedig a politikai szükségszerűségek képesek akár a jogi előírások felülírására is – vagy azok megkerülésére.
Zapatero mindazonáltal a soros tanácsi elnökség nevében is kizárta annak lehetőségét, hogy Görögország az eurózónából való kilépéssel (és ezt követően újonnan létrehozandó valutája leértékelésével) legyen úrrá problémáin. Szerinte az eurózóna sikeres projekt, amit az is bizonyít, hogy most is számos ország szeretne csatlakozni hozzá.
A mentőakciót sürgetők kórusához az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője is csatlakozott. Martin Schulz arra szólította fel a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot eurókötvények kibocsátására, s így Görögország életfontosságú likviditáshoz juthatna. „Elfogadhatatlan, hogy az EU nem mutat nagyobb szolidaritást Görögországgal. Az EU a partnerségről és egymás kölcsönös támogatásáról szól” – közölte Schulz. Guy Verhofstadt, a parlamenti liberálisok vezetője a napokban szintén arról beszélt, hogy fontolóra kellene venni eurókötvények kibocsátását.
Buszos utazásához a Kitekintő a busszal.hu-t ajánlja!
különbusz – személyszállítás – buszbérlés
