Biztonságosabbá tennék az Uniót

Címkék:
• illegális bevándorlás

A svéd indítvány az EU állam- és kormányfőinek múlt hét végi csúcstalálkozóján került bemutatásra. Az Európai Bizottság egyik munkatársa úgy kommentálta a tervezetet, hogy az a valaha látott legbővebb „útiterv” az Unió elnökségeinek történetében.

Osztotta ezt a véleményt a szocialista EP-képviselő, Gurmai Zita is, aki a közös biztonság és az egyensúlyteremtő intézkedések mellett a szabályozás „rendkívüli komplexitását” emelte ki. A Stockholm Programként is nevezett tervezetről készített európai parlamenti állásfoglalás szocialista jelentéstevője hangsúlyozta, ez az első olyan joganyag az Unió történetében, amely „az európai polgárokat helyezve a középpontba, a jogok és kötelezettségek rendszerét ismerteti”.

A Parlament külön ennek a programnak a vizsgálatára felállított csoport tagjaként, a brit szocialista Claude Moraes is azt hangsúlyozta, hogy a tamperei és a hágai elődökkel szemben, a Stockholm Program tervezete „a bel- és igazságügyi együttműködés egész területét lefedi”, és ezáltal „konkért előrelépést tesz” abba az irányba, hogy a sok éve befagyott vitát felélessze.

A bevándorlás- és a menekültpolitika, az alapvető jogok és a biztonság ellentmondásos és politikailag érzékeny kérdései számos esetben okoztak vitát az EU tagállamai között az elmúlt évtizedben.

A Parlament megnövekedett szerepe „felgyorsítja a dolgokat”

A Lisszaboni Szerződés életbe lépésével az eddigi harmadik pillér (bel- és igazságügyi együttműködés) egész területén az Európai Parlament ugyanolyan jogalkotói szerepet kapott, mint a Miniszterek Tanácsa. A képviselők meg vannak róla győződve, hogy ezzel minden kulcsterületen megtörhető lesz az eddigi tétlenség.

Az Európai Bizottság egyik hivatalnoka az EurActivnak elmondta, a kulcsfontosságú döntések ezáltal sokkal hamarabb megszülethetnek majd, hiszen a Lisszaboni Szerződéssel kibővített együttdöntési eljárás több beleszólást enged a Parlamentnek.

Bár a gyakorlatban az eljárás hosszabb lesz, hiszen a Tanács mellett még egy faktos, a Parlament is bekerül a döntéshozatalba, a képviselők – köztük Moraes is – abban bíznak, hogy a Parlament demokratikus fórumán keresztül „több reflektorfény esik majd” az ilyen ügyekre, és ezzel megelőzhető, hogy a tagállamok - egyet nem értés miatt – későbbi időpontra napolják a kérdést.

Moraes ugyanakkor figyelmeztetett, „inkább a bizonyosság a fontos és nem a sebesség”. Függetlenül attól, hogy ezek a kérdések mennyire ellentmondásosak, „képesek leszünk jogot alkotni”.

Egy bizottsági forrás szerint a Stockholm Program megfogalmazása ugyan szándékosan igen homályos, mégis jó irányba mutat. A menedékjogot kérők és a Mediterrán-tenger felől érkező illegális bevándorlók egyre növekvő száma már eddig is komoly fejtörést okozott az Uniónak. A program támogatja az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex megerősítését is.

Az Európai Parlament olasz képviselői szerint jelenleg leginkább az illegális bevándorlókkal teli csónakok elfogása és az elfogott bevándorlók helyzetének megoldása a kulcskérdés. A Frontex megerősítése pedig azt jelentené, hogy a tagállamok a jelenleginél több hajót, repülőgépet, személyzetet és egyéb eszközöket bocsátanak az ügynökség szolgálatába, megkönnyítve ezzel a feladatot.

A Stockholm Program az illegális bevándorlás elleni küzdelem stratégiájának kulcsszereplőjeként beszél Frontexről, amely arra készteti a tagállamokat, hogy több területen lépjenek fel közösen, valamint, hogy biztosítsanak több eszközt a Bizottság számára a Frontex képességeinek fejlesztése érdekében. Moraes szerint „rajtunk múlik, hogy betömjük-e a lyukakat” a léket kapott hajón.

Egységes menekültpolitika?

Míg a bizottsági forrás arról beszélt, hogy az Unió végrehajtó testülete „elégedett volt” a stockholmi tervezettel, az EurActiv diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy a Bizottság valójában nem örült annak, hogy az egyik legvitatottabb területen, a menekültjogok kölcsönös elismerése tekintetében nem született előrelépés.

Kris Pollett, a Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsának (European Council on Refugees and Exiles - ECRE) vezető szakértője szerint a program „menekültjogi harmonizációt érintő kétértelmű szövegezésében” jól tükröződik az akarat hiánya.

Pollett szerint az ECRE „nagyon csalódott” a tervezet homályos szövegezése miatt, Morael ugyanakkor úgy véli, hogy a szöveg túl nagy hangsúlyt fektet a határátkelők biztonságára és az ellenőrzésére, a vízumellenőrzésre és a bűnüldözésre.

Mindezek mellett a program az állampolgárok jogait helyezi középpontba, hogy „kézzelfoghatóvá” tegye az európai polgárság intézményét.