Spanyol elnökség: precedensteremtők

Címkék:
• eu
• spanyol elnökség

Több évig tartó munka után a Lisszaboni Szerződés, aminek egyik célja a jóval hatékonyabb és demokratikusabb döntéshozatali folyamatok felállítása, a napokban lépett életbe. Ennek egyik újdonsága, hogy létrejött a kül- és biztonságpolitikai főképviselői, valamint a Tanács állandó elnöki tisztje. Az előbb az uniós tagállamok novemberi döntése alapján Catherine Ashton tölti be, míg az utóbbit Herman van Rompuy. Míg Catherine Ashton-t az Európai Parlament hivatalosan megerősítette tisztségében, Van Rompuy csak 2010. január 1-je után lát munkához. Az új tisztségek feladatainak kidolgozása mindenképpen meg fogja változtatni a soros elnöki tisztséget betöltő országok szerepét, és súlyát is.

2010. január 1-jétől ez a feladat vár Spanyolországra. Diego López Garrido, Spanyolország uniós ügyekért felelős minisztere az Európai Politikai Központ (European Policy Centre) Brüsszelben megrendezett eseményén kiemelte, hogy ország „precedenst fog teremteni”.

A tapasztalt spanyol miniszter – aki korábban az EU alkotmányát kidolgozó konventben képviselte országát– hozzátette, hogy Spanyolország elnöksége „meglehetősen egyedi” lesz, hiszen ez lesz az átmenet a „régi nizzai modellből az új, lisszaboni korszakba”.

Emellett hangsúlyozta, hogy Spanyolország saját munkaprogramját Belgiummal és Magyarországgal is egyeztette, hiszen ez a két ország következik majd a soros elnöki tisztség betöltésében, az úgynevezett „trió elnökség” formájában. A három ország a Tanács Általános Ügyekért felelős formációjának keretében hétfőn közös programot fogadott el a következő másfél évre.

Ezek alapján ismertette López Garrido a spanyol elnökség négy prioritását.

Munkahelyteremtés és gazdaság

A menetrend szerint ezek közül az első a gazdasági válságból való kilábalás és a munkahelyteremtés.

Az eurózónán belül jelenleg Spanyolországban a legmagasabb a munkanélküliségi ráta. Míg az eurózóna átlaga októberben 9,8 százalék volt, addig Spanyolországban 19,3 százalék. Ez az uniós tagállamok között is a második legrosszabb átlagnak számít, ennél csak Lettországban rosszabb a helyzet, ott ugyanis a munkanélküliségi ráta 20,9 százalék.

Az Európai Szocialisták Pártja számára is a munkahelyteremtés a legfontosabb prioritás. A politikai csoport a tegnapi nap folyamán Prágában tartott kongresszusa is ezt erősítette meg. A jelenleg a spanyol kormány szocialista, hiszen miniszterelnöke, José Luis Rodríguez Zapatero a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) elnöke.

Az uniós ügyekért felelős miniszter szerint országának egyik gazdasági prioritása a Lisszaboni Stratégia 2010 utáni időszakára vonatkozó „EU 2020” stratégia elfogadása (EurActiv 19/11/09, illetve lásd linkdossziénkat Növekedés és munkahelyteremtés címmel). Hozzátette, hogy az új stratégia szempontjából a legnagyobb kihívás valószínűleg a kitűzött célok ellenőrzése lesz. A lisszaboni menetrend célkitűzései a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítésére már körvonalazódtak, a teljesítmény ellenőrzése azonban az egyes országokban mindeddig elmaradt.

López Garrido szerint emellett a spanyol elnökség egyik kiemelt célja, hogy új eszközöket fogadjanak el és vezessenek be a nemzetközi pénzügyi rendszer felügyeletét illetően.

A Lisszaboni Szerződés végrehajtása

A spanyol miniszter elmondása szerint az elnökség második prioritása a Lisszaboni Szerződés végrehajtása.

„Jelenleg olyan ellentmondásos helyzetben vagyunk, hogy az eszközeink már léteznek, politika azonban még nincsen hozzájuk rendelve” – jelentette ki arra utalva, hogy a Lisszaboni Szerződés által bevezetett újdonságok még csak elméletileg léteznek. Ilyen például az úgynevezett „polgári kezdeményezés”, ami lehetőséget ad a törvényhozási folyamat beindítására, amennyiben sikerül megszerezni egymillió uniós állampolgár támogatását. López Garrido szerint Spanyolország szívesen vállalja ezen eszközök kidolgozását.

Állampolgárság

„Állampolgárság” – a spanyol miniszter szerint ez a harmadik prioritás.

„Meglátásunk szerint a 21. század Európája és saját állampolgára között szoros viszonyt kell megalapozni” – jelentette ki López Garrido, utalva az Unió és a polgárok között jelenleg tátongó szakadékra. Spanyolország egy jóval ambiciózusabb társadalmi menetrend kidolgozásával kívánja azokat a törekvéseket támogatni, amelyek „célja, hogy közelebb hozzák egymáshoz Európát és az embereket”.

A miniszter elmondta, hogy a spanyol elnökség egy cselekvési terv kidolgozását tervezi a „Stockholmi Program” végrehajtásának érdekében, ami a szabadság, a biztonság és az igazságosság kiterjesztéséért felelős az Unión belül. A Stockholmi Programot elvileg a december 10-11-i EU csúcson fogják elfogadni.

Mindezeken túl azt is hozzátette, hogy Spanyolország sürgetni fogja egy diszkriminációellenes direktíva elfogadását, mivel harcolni kell a jelenlegi társadalmak egyik legfőbb vétke ellen, ami a nőkkel szembeni erőszak alkalmazása. „Célunk, hogy a nemi erőszakkal ne csupán nemzeti, hanem európai szinten is foglalkozzunk.”

Külügyek

A spanyol tisztviselő megnevezte a negyedik prioritást is, ami a külügy. Pontosabban az a cél, hogy az Unió potenciális globális szereplővé váljon.

„Manapság nem számítunk globális szereplőnek. Elenyésző számú és jelentőségű a külpolitikai érdekeink kinyilvánítása. Néhány fontos missziót jóváhagytunk, elfogadtunk egy-két közös álláspontot, de egyáltalán nincs létező európai külpolitikánk” – hangsúlyozta López Garrido.

Ennek ellenére, a Lisszaboni Szerződés életbe lépésével az Unió jelentős külpolitikai eszközökkel rendelkezik: ilyen az Európai Tanács elnöke, aki az Uniót külföldön képviseli, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, aki az EU „tényleges külügyminisztereként” lép fel, valamint az Európai Külügyi Szolgálat (European External Action Service, EKSZ) – vetette fel a miniszter.

Éppen ezért gondolja azt López Garrido, hogy az EKSZ lehetne a legfelkészültebb és egyben a legerősebb diplomáciai szolgálat az egész világon. Kiemelte, hogy a szolgálat a Lisszaboni Szerződés által felállított egyik legnagyobb kihívás, ennek ellenére Spanyolország még április előtt véglegesíteni kívánja a szervezetét és felépítését.

„Az újdonsült Európai Külügyi Szolgálat már április előtt fel fog állni. Ez a mi célunk” – hangsúlyozta, és hozzátette, hogy európai szinten már széleskörű egyetértés van a cél megvalósítása érdekében.

Azonban ez a célkitűzés ellentmond az eddigi bejelentéseknek. Catherine Ashton, kül- és biztonságpolitikai főképviselő múlt héten az Európai Parlamentben elmondta, hogy ő azonnal nekiáll az új szervezet kidolgozásának. Az ő célja – megfogalmazása szerint – „egy javaslat beterjesztése”, amiről a Tanács április vége felé tudna dönteni.

„Kifelé irányuló elnökség”

A hallgatóság kérdéseire adott válaszában López Garrido elmondta, hogy a spanyol elnökség erősíteni szeretné az állandó elnöki és a külügyi főképviselői posztjot, éppen ezért nem fogja beárnyékolni az ő munkájukat. A spanyol politikus szerint teljes mértékben Herman van Rompuy szándékain múlik, hogy a következő hat hónapban lezajló rekord mennyiségű kétoldalú tárgyalások mindegyikén akar-e majd elnökölni.

„Egyértelműen bekerülünk majd a Guiness rekordok könyvébe, mivel legalább 9 vagy 10 csúcsot fogunk tartani” – jelentette ki, emlékeztetve, hogy az Unió kétoldalú találkozókat fog tartani az USA-val, Oroszországgal, Kanadával, a mediterrán országokkal, Marokkóval, és latin-amerikai vezetőkkel is.

Marokkóval ez lesz az első alkalommal megrendezésre kerülő csúcstalálkozó. Annak ellenére, hogy Marokkó Spanyolország elsőszámú kereskedelmi partnere, a francia kezdeményezésű „Barcelonai Folyamat”, illetve a Mediterrán Unió miatt egy ideig háttérbe szorult, pedig ez Spanyolország második legnagyobb városa.

„Erőteljesen a külkapcsolatokra koncentráló elnökség leszünk” – jelentette ki a spanyol politikus, hozzátéve, hogy célul tűzték ki a már meglévő és jogerős, harmadik országokkal kötött egyezmények számának a növelését.

Kívülről szemlélve az EU és az USA egy egységes entitásnak tűnik, amit a „Nyugat” néven emlegetnek. Ennek ellenére a NATO-n kívül – ami teljesen más körülmények között jött létre – semmiféle „valóságos egyezmény” nem létezik a gazdasági és politikai kérdéseket illetően – panaszolta a spanyol miniszter.

Az EurActiv azon kérdésére adott válaszában, hogy mit várnak volt spanyol miniszterelnök, Felipe González elnöklésével működő „Európa jövője” vitacsoporttól, López Garrido annyit mondott, hogy a spanyol elnökség alatt hoznak nyilvánosságra egy rövidebb tanulmányt – legfeljebb 20-30 oldalban.

„Teljesen biztos vagyok abban, hogy nagyon provokatív lesz” – tette hozzá.

Vélemények:

Az Europa Press szerint a Lisszaboni Szerződés miatt a spanyol uniós elnökség és José Luis Rodríguez Zapatero, spanyol miniszterelnök nem fog olyan mértékben a középpontba kerülni, mint ahogy az eddig volt. Az Europa Press szerint inkább középvonalbeli helyet fog elfoglalni, legalábbis a brüsszeli források szerint.

Ugyanebben a cikkben idézik Alejo Vidal Qudaras néppárti EP-képviselőt is, aki szerint a kormányzat programja az elnökségre készülve „nagy elméleti elképzeléseket” tartalmaz, viszont „kevés részletezést”.

Ezt erősítette meg Buhigas Schubert elemző is, aki úgy véli, hogy „mint általában lenni szokott az elnökségekkel, a spanyol elnökség is túlságosan ambiciózusnak tűnik, ennek eredményeképpen pedig kellően híján van mindenféle pontosításnak.” Véleménye szerint „túl sok célt tűzött ki túl sok téren, amelyeket igen nehéz lesz megvalósítani”.