Címkék:
• elnökség
• eu
• európai parlament
• külpolitika
• magyarország

Hogyan értékeli az EU- biztosi portfóliónkat? Ha kormányra kerül a Fidesz, együtt kell működnie Andor Lászlóval, ami a 2011-es magyar elnökség idején még fokozottabban fennáll majd. 

A foglalkoztatáspolitikai portfólió nem tartozik a legfontosabbak közé, habár nem is a legmarginálisabb. A románok megkapták a jóval fajsúlyosabb mezőgazdasági tárcát, igaz ugyan, hogy erős francia lobbi segítségével. Magyarországért senki sem kampányolt, és talán nem árulok el nagy titkot azzal sem, hogy Budapest presztízse alacsony. Nincs jó híre a magyar brandnek. Öt évvel ezelőtt az EP sikeresen kiütött két alkalmatlan biztosjelöltet a meghallgatás során, és most is érzi a vér szagát.  

Andor Lászlónak van oka a félelemre? 

Attól függ, hogyan szerepel a meghallgatáson: ha rosszul válaszol a kérdésekre, rossz bizonyítványt kap. Ez történt Kovács Lászlóval is, akit csak a Gyurcsány Ferenc részéről érkező nyomás, valamint Gerhard Schröder és Tony Blair baloldali szolidaritása mentett meg a biztosi poszt elestétől.  Barroso végül a semmitmondó vám-és adóügyi portfólióval tartotta meg Kovácsot.  

Ehhez képest mindenképpen fajsúlyosabbnak számít a foglalkoztatáspolitikai tárca, főként a jelenlegi gazdasági helyzetben. 

Igen, ezzel egyetértek 

A 2011-es magyar elnökség már az életbe lépett Lisszaboni Szerződés keretein belül zajlik majd. Milyen hatással lesz az Európai Tanács állandó elnöke Budapest fél éves mozgásterére? Háttérbe szorulhatunk Herman Van Rompuy mellett?  

 

A kompetenciák valóban nem egyértelműek. A brüsszeli csúcstalálkozókon Van Rompuy elnököl majd, máshol szerintem nem. Egyelőre úgy tűnik, hogy az állandó elnök egy kis titkárságot fog működtetni, nem lesz komoly kabinetje, ez beszűkítheti a mozgásterét. Valószínűleg nem is nagyon akarja majd háttérbe szorítani Budapestet. Korábban a Tanácson belül is elismerték, hogy itt joghézag tátong. Van Rompuyról mindenesetre az a hír járja, hogy konszenzuskereső alkat, akivel nem lesz nehéz együttműködnie a leendő magyar miniszterelnöknek.  

Egy esetleges kormányváltást követően várható-e jelentősebb tisztségviselő  csere az elnöki stábra vonatkozólag, főként az önkormányzati választások árnyékában?  

Nagyon nehéz megjósolni a jövőt, de biztos, hogy lesznek cserék. Köztudott, hogy a magyar közigazgatás eléggé átpolitizált. Sok jó szakember olyannyira pártfüggő, hogy megbízhatatlan lehet egy új kormány számára.  Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetem, hogy 2011-ben a Fidesz fog kormányozni. Példaként a szlovéneket említeném, ahol jobb és baloldal átmeneti fegyverszünetet kötött az EU elnökség idejére, ám röviddel a ciklus megkezdését követően kitört a Koszovóval kapcsolatos nemzeti botrány. Egy kiszivárogtatott dokumentumból kiderült, hogy Szlovénia korántsem függetlenül, hanem az Amerikai Egyesült Államok utasítását követve cselekedett. A szlovén diplomácia hónapokig rágódott a problémán. Nem tartom kizártnak, hogy nálunk is előfordulhat ilyesmi, éppen ezért alaposan meg kell válogatnunk, hogy ki a megbízható, és nem mellesleg jó szakember. Persze több lehetőség is kínálkozik: aki nem megbízható, el lehet küldeni például Ulánbátorba. A pénz korlátozó tényező, nem szórhatunk ki esztelenül mindenkit az utcára. Egyelőre az sem világos, hogy miből gazdálkodhat a következő kormány, lesz-e például fedezet arra, hogy egy-egy puha landolást keresett inkompetens nagykövetet visszahívjunk. A fél éves elnökség az EU-tagállamokban lévő nagykövet szerepét is felértékeli, hiszen komoly szerepet játszik az információ átadásában. Éppen ezért zajlanak a felkészítések.  

Ez alatt a kormányzati, vagy a Fidesz által szervezett felkésztést érti? 

A Fidesz másfél  éve tartó felkészülésére céloztam, amely egy több száz embert érintő, sokszintű tréninget takar, annak érdekében, hogy alkalmas csapatot tudjunk prezentálni. Kormányra kerülés esetén mégsem állhatunk tátott szájjal, meglepetten a feladat előtt. Általános nézet, hogy akkor leszünk igazán EU-tagok, ha levezényeltünk egy féléves ciklust, és egyáltalán nem mindegy, hogyan produkálunk. Negatív példaként állnak előttünk a csehek, akik az egész térségre rossz fényt vetettek, éppen ezért nagy Budapest felelőssége.  

Korábban úgy nyilatkozott, hogy az EU még mindig vészesen távol van az állampolgároktól, és ezen a Fidesz változtatni fog. Mégis, hogyan? 

Itt is a magyar EU-elnökség a kulcsszó. Ennek sikeressége nagyban függ attól is, hogy mennyire tud belekapcsolódni a magyar hátország. A jelenlegi kormány erősen Budapest központú koncepcióban gondolkozik, amelynek természetesen megvannak a pozitív oldalai, de a negatívumai is. Például a huszonhét ország delegációi szinte csak Ferihegyen tudnak leszállni. Kulcskérdés, hogy mennyire lehet megjeleníteni az elnökséget vidéken, hiszen a magyar lakosság nyolcvan százaléka nem a fővárosban él. Az emberek még mindig nem tudják, mi fán terem az Európai Unió, ám ez megfelelő rendezvénysorozatokkal orvosolható. 

 

Született egy magyar ötpárti megállapodás a tematikára vonatkozólag, a Fidesz milyen témákkal fémjelezné még az elnökséget? Gondoltak esetleg arra, hogy érdemes lenne az eurózónához való csatlakozást előtérbe tolni? 

Ez a téma mindenképpen megfelelő, főleg azért, mert a tagállamok az euróövezetnek köszönhetően sokkal könnyebben vészelték át a gazdasági válságot. Kétségkívül jobb az eurózónán belül, mint kívül, habár ez Görögország esetében nem biztos, hogy ennyire egyértelmű lesz. A vízkérdés is kézenfekvő, mivel Európának korábban rengeteg vize volt, mára azonban kezd hiánycikké válni. Jó lenne, ha átalakulna a vízhez való hozzáállás, és értékként tekintenénk rá. Elképzelhető, hogy pár évtized múlva összeurópai vízvezetékrendszeren fogunk gondolkozni, amikor is egyáltalán nem lesz mindegy, hogy ki mennyire bővelkedik benne.  

Áttérvén a külkapcsolatokra: lesz változás a Fidesz Oroszország-politikájában?  

Ellenzékből könnyű ellenkezni, így azt gondolom, hogy valamennyire módosulni fog a párt hozzáállása. Még él a remény, hogy kialakulhat egy egységes uniós Oroszország politika, nemrég Jerzy Buzek EP- elnök is egy energiaközösség létrehozásáról beszélt, habár itt még sok az ellenérdekeltség.  Középtávon jónak tartanám, ha erőteljesen a cseppfolyósított gázra koncentrálnánk, melynek horvátországi terminálja 2013-ra készül el. Ebből kialakítható egy horvát-magyar-szlovák-lengyel összeköttetés, egy un. interkonnektor, ahol észak-déli irányban bárhonnan feltölthető lenne a rendszer cseppfolyósított gázzal.