Kész használni atomfegyvereit Oroszország

Címkék:
• hadsereg
• katonai doktrína
• oroszország

Megosztás:

Kinek kell tartania Oroszországtól?

Oroszország új katonai doktrínája máris nagy viták középpontjába került, főleg a preventív nukleáris csapások, és a lokális szintű bevethetőség miatt. Leginkább Oroszország szomszédjai, a volt Szovjetuniós tagországok aggódnak. Ráadásul alig egy hónappal ezelőtt az orosz parlament egy olyan törvénymódosítást is elfogadott, amelyben lényegében engedélyezték az orosz katonai erők használatát Oroszországon kívül. A kettő együtt pedig aggasztó párosítást alkot. Habár a törvénymódosítás legfőképpen a nemzetközi terrorizmusra és a kalózkodás felszámolására irányul, a lehetőségek aggasztóak. Viktor Ozerov, a Szövetségi Védelmi Tanács bizottságának vezetője szerint minden államnak kötelessége, hogy gondoskodjon az állampolgáraik védelméről, a haderő külföldi bevethetőségéről szóló törvénytervezet pedig minden nemzetközi jogi normának megfelel.
Példaként a tavalyi orosz-grúz konfliktust hozták, így Alekszej Osztrovszkij Duma képviselő szerint, „amikor Grúzia agresszióba kezdett Dél-Oszétia ellen, ahol jelentős számú orosz állampolgár él és orosz békefenntartó egységek tartózkodtak, akkor őket érte elsőként a grúziai csapás, aminek következtében sok polgári lakos és katona halt meg.” Ha akkor lett volna egy ilyen törvény, akkor a hadsereg operatív közbelépésével megakadályozhatták volna az áldozatokat. Egy ilyen példa után nem csoda, hogy Grúzia az elsők között volt, akik tiltakoztak Oroszország veszélyesnek ítélt törvénymódosítása ellen.



A legutóbbi észt-orosz konfliktus és a balti országok oroszellenességét elnézve valóban veszélyben érezheti magát a régió. Potenciálisan veszélyeztetett Lengyelország és Csehország is, konfliktusuk főleg az amerikai rakétatelepítési ügy kapcsán bontakozott ki, legutóbb pedig Lengyelország sérelmezte a közös orosz-belarusz katonai gyakorlatokat is, bár Ilja Kramnyik, a Rian orosz hírügynökség elemzője szerint mind a balti államokkal, mind Csehországgal és Lengyelországgal való konfliktus esélye csak hipotetikus, valójában pedig a nullával egyenlő. Ezek az országok mind NATO tagállamok, így egy konfliktus esetén Oroszország már nem lokális háborúval nézne szembe, hanem egy makro-szintű világháborúval.

Annál nagyobb az esély egy olyan szomszéddal való konfliktusra, amely nem NATO tag, így joggal félhet Grúzia (akinek 2008-ban már meggyűlt a baja Oroszországgal), de nem érezheti magát biztonságban Ukrajna sem (ha a Krím-félsziget problémájára gondolunk). Orosz elemzők szerint elméletben Japánnal is lehet konfliktusuk, ha a japánok a Kuril-szigetek problémáját egyszer erőszakos módon akarják majd megoldani.

Patrusev azt is kiemelte, hogy Oroszország a legfontosabb feladatának tartja a katonai konfliktusok megelőzését és a békés rendezési utat. Mindazonáltal „Oroszország jogszerűnek tartja azt, hogy használja a katonai erejét az ellene vagy bármely szövetségese ellen irányuló katonai agresszióval szemben, vagy hogy fenntartsa vagy visszaállítsa a békét valamely országban az ENSZ Biztonsági Tanács döntésének értelmében” - mondta Patrusev. „Oroszország kész továbblépni a nukleáris fegyverektől mentes világ felé. Ám ehhez az kell, hogy ne csak Oroszország és USA mondjon le a nukleáris fegyverek használatától, hanem a többi nukleáris fegyverekkel rendelkező ország is”.