Címkék:
• klíma
• koppenhága

„Még mindig rengeteg dolgunk van” – nyilatkozta a december 7-18-a között Dániában megrendezendő konferenciáról Yvo de Boer, az ENSZ Klímaváltozással foglalkozó titkárságának vezetője a 40 miniszter részvételével zajló találkozó utáni sajtótájékoztatón.

„További pénzügyi elkötelezettséget és célokat várunk a fejlett országoktól […] Szeretnénk, ha az Egyesült Államok végre számokban prezentálná középtávú céljait és határozott anyagi elkötelezettséget vállalna” – folytatta a diplomata.

Kína után az Egyesült Államok a második legnagyobb üvegházgáz-kibocsátó a világon, viszont a szén-dioxid csökkentéséről szóló törvény megrekedt a Szenátus előtt. Általános vélekedés szerint a koppenhágai konferencia sikere érdekében Washingtonnak komoly csökkentésekre kellene ígéretet tennie a 2020-as céldátumra vonatkozóan.

„A végén a koppenhágai egyezmény az amerikai számoktól fog függeni: határozott és ambíciózus számok nélkül az egész konferencia veszélyben van” – nyilatkozta a Reutersnek Andreas Carlgren az Európai Unió elnökségét vezető Svédország környezetvédelmi minisztere.

A miniszterek szerint a november 16-17-ei informális találkozón – mely az utolsó nagy konferencia volt Koppenhága előtt – sikerült előre lépniük. „Úgy érzem jobban állunk most, mint a találkozó előtt” – fogalmazott a sajtótájékoztatón a dán klíma- és energiaügyi miniszter, Connie Hedegaard.

Kifutunk az időből

Számos miniszter szerint nagy volt az egyetértés abban, hogy a csúcstalálkozón a kulcskérdésekben egy politikailag kötelező érvényű egyezmény szülessen, de az idő túl rövid ahhoz, hogy az előzetes terveknek megfelelően még az idén egy jogilag kötelező érvényű szerződés jöjjön létre.

„Haladunk előre, de még hosszú az út” – mondta az indiai környezetvédelmi miniszter, Jairam Ramesh, majd hozzátette: „A következő hat hónap sokkal intenzívebb lesz, mert a létrejött politikailag kötelező érvényű megállapodást szerződéssé kell alakítani.”

Sok fejlődő ország ellenzi, hogy a teljes szerződés létrehozásának határidejét eltolják. Szerintük ugyanis az ő lakosaik vannak a leginkább kitéve a klímaváltozás következményeinek – gondolnak itt a kánikulára, szárazságra, erdőtüzekre, tengerszint emelkedésre, betegségekre vagy a fajok kipusztulására.

Dánia olyan politikai megállapodást szeretne tető alá hozni, mely a pénzen és a technológiai fejlődésen túl a fejlett országok részéről komoly csökkentésekre tesz ígéretet 2020-ig, a szegény államoktól pedig cselekvést vár a globális felmelegedés elleni küzdelemben.

A miniszterek Koppenhágában üdvözölték az Egyesült Államok elnökének kínai találkozója után tett bejelentését, melyben Barack Obama úgy fogalmazott, Koppenhágát egy olyan megállapodással kell zárni, mely „azonnal működésbe lép”, még akkor is, ha egy jogilag kötelező érvényű szerződés nem születik meg.

Hedegaard azt mondta, a vészesen közeledő határidő segített az elmúlt hetekben új ígéreteket kicsikarni olyan országoktól, mint az Egyesült Államok, Brazília, Dél-Korea, Indonézia, Mexikó és Norvégia.

A csúcstalálkozó házigazdájaként a dán miniszterelnök, Lars Lökke Rasmussen azt mondta, hogy bár a végleges szerződés csúszhat, azzal, hogy Obama elfogadta a koppenhágai kulcskérdésekről szóló javaslatokat, bizonyította az Egyesült Államok hajlandóságát a 2020-ra vonatkozó konkrét célkitűzések megfogalmazásában. „Az amerikai elnök osztja a mi szemléletünket” – fogalmazott Rasmussen.