Szlovákiai képviselő a nyelvtörvény ellen

Euractiv.hu
2009. november 12., csütörtök

Megosztás:

„Egymásra vagyunk utalva” foglalta össze egy mondatban Szlovákia és Magyarország kapcsolatát Dr. Bauer Edit, európai parlamenti képviselő asszony (Magyar Koalíció Pártja, Szlovákia) a Magyar Fiatalok Európáért egyesület hétfői előadásán.

Sokkal előbbre tartanánk, ha a két ország igyekezett volna kihasználni a fejlődést felkínáló lehetőségeket, mondta a képviselőasszony a MAPE fórumán, ahol a szlovákiai magyarok helyzetéről és a szlovák nyelvtörvényről tartott előadást.

A szlovákiai magyar EP-képviselő elmondta, a magyar kisebbség jelentős mértékben megfogyatkozott az utóbbi években. Ezt támasztja alá a 2001-es népszámlálás is, hiszen ötvenezer magyar nemzetiségűvel kevesebbet regisztráltak, mint korábban. A népességcsökkenés egyik oka az asszimiláció, amely a lakosság minden szintjén megjelenik, de nagyobb mértékben fordul elő fizikai dolgozóknál és a munkanélkülieknél.

Sok magyar szülő gyermekét már szlovák tannyelvű iskolába íratja, azzal a hittel, hogy gyermekeik így sikeresebben boldogulnak majd a jövőben. Ezzel ellentétben a statisztikák azt mutatják, hogy azok a szlovákiai magyarok, akik nemzetiségi nyelvű iskolában tanultak, sikeresebb életpályát futnak be, és általában jobb anyagi körülmények között élnek.

Ennek ellenére a szlovákiai magyarok iskolázottsági szintje jelentősen elmarad a szlovákok iskolázottságához viszonyítva, mivel a szlovák nyelv hiányos ismerete miatt hátránnyal indulnak a felvételiken. Olyan lehetőséget kellett biztosítani a magyar diákok számára, hogy felsőoktatási intézményben a határ elhagyása nélkül is anyanyelvükön tanulhassanak, mondta Dr. Bauer Edit. Jelentős sikernek könyvelte el ezen probléma orvoslását a komáromi Selye János Egyetem megalapításával.

„Ne szólj szám, nem fáj fejem”?

A képviselő asszony erősen bírálta a szlovák nyelvtörvényt. Tény, hogy 1995-től létezik egy nyelvtörvény, amit időközben többször is módosítottak, és az MKP (Magyar Koalíció Pártja) koalíciós tagsága alatt sikerült ezt a lehető legjobban finomítani. Annak ellenére, hogy a jelenlegi - 2009. szeptember 1-jével életbe lépett - törvény erősen korlátozza a nemzetiségi nyelvek használatát, a szlovák kormány szerint ez alapvetően nem a magyarokra vonatkozik, hanem a Dél-Szlovákiában élő szlovákság megerősítésére.

A törvény megszabja a földrajzi nevek kisebbségi nyelven történő használatának mikéntjét, valamint az összes nyilvános tájékoztatás szövegét először szlovákul kell feltüntetni, a nemzetiségi nyelvű változat ez után következhet.

A törvény erős szankciókat ró a közszférában dolgozók – többek között a postások, egészségügyi alkalmazottak - kisebbségi nyelvhasználatára azokon a településeken, ahol a magyar kisebbség száma nem éri el a lakosság 20 százalékát.

Javulhat a helyzet a jövő évi választások után?

A közvéleménykutatások azt mutatják, hogy a jelenlegi kormány nyerő pozícióban van a jövő évi választásokkal kapcsolatban, hiszen Robert Fico, jelenlegi miniszterelnök (Smer-SD – Irány-Szociáldemokrácia) népszerűsége 40 százalék fölött van. A statisztikák alapján Dr. Bauer Edit nem lát sok esélyt arra, hogy a 2010-es választásokon az ellenzék vegye át a stafétát. Kérdés, hogy a szlovák ellenzék támogatottsága mire lesz elég, de a tény az, hogy a mindenkori szlovák kormány a magyar kisebbséghez fűzött viszonyát nagyban befolyásolja a két ország egymáshoz való viszonya.