Romokban Európa: milyen lesz a világ 2020-ban?

Aleksandar Palic / Majláth Ronald
2009. október 30., péntek

Mikor fog Szerbia belépni az Európai Unióba? A válasz erre a kérdésre így hangzana: soha! Ennek oka Szerbia esetében pedig nem az „Európa-ellenes” lobbi választási győzelmében, valamint Belgrádnak a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel való nem kielégítő együttműködésében rejlik, hanem az Európai Unióban uralkodó állapotokkal van összefüggésben. A gazdasági problémák, melyeket a világgazdasági válság hívott életre, csak súlyosbítják a politikai egyenetlenségeket. Ha valamiképpen kivárjuk a belépésig szükséges időt, felmerül a nagy kérdés, hogyan is fog majd akkor kinézni, vagy éppen létezni fog-e még egyáltalán az Európai Unió? Szerbiának ugyanakkor mégis van egy foglalt helye a kelet-európai szövetségben, mégpedig az úgynevezett pravoszláv unióban - vagy a megújult Bizáncban.

Az Amerikai Információs Nemzeti Tanács a CIA-vel együttműködve ugyanis közzétette „A jövő térképe 2020-ban” című anyagát, mely sajnálatos módon nem keltette fel kellően az európai geopolitikai szakértők figyelmét. Ebben az anyagban az elemzők úgy látják, hogy az Európai Unió a jövőben fel fog bomlani, Európának pedig három részre kell oszlania. A nyugati blokkot alkotná Németország, Franciaország, Nagy Britannia, Írország, Ausztria, Olaszország, Spanyolország, a Benelux-államok, valamint a skandináv országok. A másik unió az Új Európa nevet kapta, ebben Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, valamint délen Horvátország és Szlovénia foglalna helyet, az utóbbiak révén a „katolikus Kelet-Európa” kijutna a mediterrán-térségbe is. Az amerikai előrejelzések szerint az atlanti szövetség gyakorolna ellenőrzést az öreg kontinens ezen része felett.


Kattintson és nézegessen képeket Moszkváról!

Kelet-Európát, vagyis a pravoszláv uniót Oroszország uralná, ez Ukrajnából, Belorussziából, Grúziából, Moldáviából, Romániából, Bulgáriából, Görögországból, Macedóniából, Szerbiából, Montenegróból, és Bosznia-Hercegovinából állna, Albánia kapcsán pedig előrejelzések megoszlanak: vagy Oroszország közeledik tőkéjével Kelet-Európához, vagy Tirana továbbra is a NATO és az Egyesült Államok védőszárnya alatt marad.

Hasonló előrejelzést tett közzé a neves amerikai civil szervezet is, a Stratfor. Oroszország, mint regionális erő (Kelet) mellett a Stratfor szerint az Európai Unió hamarosan két részre fog bomlani, a gazdagabb nyugatra és Közép-Európa kisebb országainak csoportjára, melyek katonailag meghajolnak Washington előtt. Habár ezek az előrejelzések ellentmondásosnak tűnnek, a világon egyre több geopolitikai szakértő osztozik ebben a vélekedésben. Ugyanis a pravoszláv unió - vagy röviden: Bizánc - nem a pravoszláv „testvériségből” fog létrejönni, hanem „gázunió” lesz, melynek alapvető motivációja a pénz. Így Oroszország azon lesz, hogy ellenőrizze energiaáramlását, s ezzel befolyást gyakoroljon olyan országokra, mint Ukrajna, Grúzia, Bulgária, Románia és Szerbia - ahogy ezt a CIA-dokumentum is előrejelzi. Amellett, hogy Románia és Bulgária ma tagja a NATO-nak, sorsuk az európai integráción belül nagyon bizonytalan, és a forgatókönyv szerint ezek a közeljövőben (felismerve személyes érdekeiket) elállnak korábbi szövetségeseiktől és alkalmazkodnak az új helyzethez, mindez immáron már nem csupán tudományos-fantasztikus mese.

Lehet ennek a prognózisnak hinni? A geopolitikai szakértők egyetértenek abban, hogy elérkezett a multipoláris világrend ideje, és a több pólus létezése miatt az Amerikai Egyesült Államok és a NATO nemzetközi téren a jövőben már nem tud majd főszerepet játszani. Csak emlékeznünk kell arra, hogy a múlt évben a NATO Csehországba és Lengyelországba rakétaelhárító rendszert kívánt telepíteni, és a szövetség határait ki kívánja terjeszteni Grúziára és Ukrajnára is.

Amikor a francia politikai szakértő, Emmanuel Todd 1976-ban, tizenöt évvel a Szovjetunió szétesése előtt megjósolta annak felbomlását, az emberek mosolyogtak. Ma, amikor az Európai Unió lehetséges végéről van szó, már nincs mosoly az arcokon.

Euroszkepticizmus


Kattintson és nézegessen képeket
az Unió fővárosáról!

Míg a balkáni államok alig várják, hogy az Európai Unió részei legyenek, a BBC közvélemény-kutatásai alapján a britek többsége örömmel fogadná, ha országuk kilépne az Európai Unióból. A megkérdezetteknek több mint fele úgy gondolja, hogy Nagy Britanniának semmiféle haszna nem származik az Európai Unióból, és több mint 50 százalék támogatna egy népszavazást arról a kérdésről, hogy Nagy Britannia kilépjen-e az Európai Unióból, ezek elvetették az euró bevezetését a font helyett.

A holland szélsőjobboldali politikus, Geert Wilders útjára bocsátott egy kezdeményezést, hogy kizárják az Unióból Bulgáriát és Romániát (ezt az ötletet a hollandok 20 százaléka támogatja), másrészt a bolgárok úgy gondolják, hogy számukra az európai uniós tagság semmit nem nyújt. A huszonhét tagállam kevesebb, mint 50 százaléka tekint az Európai Unióra pozitívan.

A Nabucco szerepe

Egyre bizonyosabb, hogy Oroszország lesz az energia abszolút ura. A Nabucco-projekt értéke több milliárd euró, és a célja nem más, mint hogy csökkentse az Európai Uniónak az orosz gáztól való függőségét - ez azonban lekerült Brüsszel, valamint Angela Merkel német kancellár asszony prioritási listájáról.

Erre a projektre a halálos csapást mégis az azerbajdzsáni vezetés és az orosz Gazprom tárgyalásai mérték, melynek értelmében Azerbajdzsán – mely várhatóan a Nabucco legnagyobb szállítója lett volna – a Moszkvával való gáz-szövetség mellett döntött.

Az Európai Unió, mint „Orient express”

Az Európai Uniót sokan az „Orient expresshez” hasonlítják. Ezen a „vonaton” szalon-kocsik, étkezőkocsik, valamint hálókocsik vannak. Ezekben foglal helyet a brüsszeli bürokrácia, az étkezőkocsiban és az első osztályon ülnek azok, akiknek van pénzük fizetni (Németország, Franciaország, a Benelux államok, Skandinávia, Ausztria, Nagy Britannia, valamint Olaszország). A másodosztályon utazik Írország, Spanyolország, Portugália és Görögország. Ők még időben szálltak fel a vonatra, és jól profitáltak a különböző vissza nem térítendő hitelből és segélyből, míg ezekre volt pénz. A harmadosztályon pedig a kis halak utaznak, mint a balti államok, Málta, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia. A teherkocsin, összeszorítva a ládák és bőröndök között pedig Románia és Bulgária ül abban a reményben, hogy valaha átkerülhetnek a harmadosztályra. A vonat végén „marhavagonok” vannak. Csak ezekben van hely a kívül maradtak számára, már amennyiben a szalonkocsikban és a hálókocsikban megengedik azt, hogy mások is felszálljanak a vonatra.

A pénzügyi problémák nagy vitákhoz vezettek az Európai Unióban, ami kiterjedt a gazdasági protekcionizmus kérdésére is. A válság elleni harcban a tagállamok mind gyakrabban az önerőért kiáltanak, menekülve a tárgyalásoktól és a közös antirecessziós megoldásoktól. A gazdagabb államok, mint Németország és Franciaország be kívánják zárni kelet-európai gyáraikat, és az anyaországukban teremtenek munkahelyeket.

Nagy az ellenállás abban a kérdésekben is, mely a kevésbé fejlett államok, mint Görögország, de főleg Bulgária és Románia finanszírozását illetik. A recessziós folyamat, valamint a gazdasági protekcionizmus és az euróválság mellett nehéz elhinni, hogy az Európai Unió - a közösség, mely a szabadkereskedelem elvén alapul – képes lesz működni. Az Európai Unió megoszlása vagy szétesése ebben az esetben biztos forgatókönyv.

Írta: Aleksandar Palić
Forrás: Večernje Novosti, 2009. június 22.

Kapcsolódó anyagok

Az eddigi vélemények
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, ugyanakkor a szerkesztőség fenntartja a jogot a nyíltan sértő, gyűlölködő, trágár ill. reklám tartalmú hozzászólások moderálására!
vuics.tibor|4 éve |Permalink|Komment elrejtése

A pulicisztika hangvétele mélyen pesszimista és hangulatkeltő...A tárgyilagosság kedvéért arra is ki kellett volna térnie,mi lesz azokkal az országokkal,amelyek KÍVÜL MARADNAK AZ EURÓPAI ÚNIÓN,vagy Magyarországgal,ha nem léptünk volna be? Ezzel a lehetőséggel is egyszer már el kéne szórakozni az újságíróknak!!!

kopari78|4 éve |Permalink|Komment elrejtése

Románia és Bulgária ma tagja a NATO-nak, sorsuk az európai integráción belül nagyon bizonytalan, és a forgatókönyv szerint ezek a közeljövőben (felismerve személyes érdekeiket) elállnak korábbi szövetségeseiktől és alkalmazkodnak az új helyzethez

Az idézet mondatból és a cikkből talán a legfontosabb részlet : (felismerve személyes érdekeiket) és ez nem csak erre a két országra igaz.

Ezzel a logikával - mivel az EU érdeke a világpolitikában, különösen a gazdasági érdekek mentén szembe megy az USA érdekeivel - el lehet gondolkodni a NATO sorsán is....

Egyébként a cikk éppen azért jó, mert politika mentes, racionális mentes a rezidumoktól, derivációktól, mellyel pld. minket és már primitív népeket meggyőztek az EU tagság "előnyeiről"

Kopári László

petraeus|4 éve |Permalink|Komment elrejtése

erdekes elgondolas, reszemrol rendben is lenne, oreg eu nelkul jobb lehetne az usaval a katonai egyuttmukodes, modjuk a lengyelek kivetelevel senk sem kolt eleget a honvedelemre, de egy egyertelmubb orosz fenyegetes hatasara ez gyorsan megvaltozna.

viszont szerintem romania inkabb kotodik euhoz mint oroszokhoz, jok a kapcsolataik az amerikaiakkal is (katonai tamaszpont nyilik jovore), igy remelhetoleg inkabb csatlakoznanak uj euhoz, ami a magyar kisebbseg szamara letfontossagu lenne.

persze ez az egesz rendkivul tavoli, ez csak egy erdekes forgatokonyv egyelore...

Hát már elnézést, de ez mi??? Életem legrosszabb cikke a Kitekintőn, a szerzőt nem ismerem ugyan, de az alkotása olyan, mintha napilapokból összeollózott volna mindenféle félinformációt és ezt bármilyen érdemi igazolás, magyarázat nélkül, zanzásítva közreadta volna...konkrétan nem nagyon van olyan eleme az írásnak, amibe ne lehetne belekötni.

Honnan veszi ezt az egész pravoszláv uniót?

Miért lépnének ki az EU-ból a kelet-közép-európai államok? Miért ne lehetne a térség összefogása révén hatékonyan lobbizni a Nabuccoért? Az azeri vezetés még nem adta el minden kapacitását az oroszoknak, ráadásul komoly iraki és iráni források is bekapcsolhatóak a projektbe.

A britek mindig is meglehetősen euroszkeptikusok voltak, kár összemosni ezt a válság nyomán megerősödő különböző szélsőjobboldali mozgalmakkal, amelyek egyébként korántsem olyan erősek, mint azt a szerző lefesti.

"az euróválság mellett nehéz elhinni" Miféle euróválság? Komolyan nehéz olyan pontot találni, amiben ne lennének alapvető tévedések, vagy szándékos sarkítások.

"A pulicisztika hangvétele mélyen pesszimista és hangulatkeltő" Ezzel viszont abszolút egyetértek.

miklosmarinov|4 éve |Permalink|Komment elrejtése

Érdekes írás.

Talán túl sok a fikció, a dátum pedig igazán közeli.

A kép pedig nem olyan egyértelmű, Kínát kár kihagyni a jövőbe tekintésből, mert az elkövetkezendő években kellőképpen lekötni majd a két nagy-testvér Egyesült államok és Oroszország figyelmét.

A publicisztika pedig éppen annyira pesszimista mint a kor amelyben élünk.

Sajnos bármilyen forgatókönyv (legyen az a legabszurdabb is) megvalósulhat.

Ez az elemzés egy totális tévedés. A régi és az új Európa szembeállítása aktualizálva, persze lehetnek olyan áramlatok az amerikai külpolitikában amelyek nagyon szeretnék ha az európai integráció felbomlana.

Mit tudna egymással kezdeni Magyarország és a többi közép-európai ország, hogy megérné szembefordulni a "régi Európával" és mindezt amerikai felügyelet alatt? A valóság az hogy sokkal erősebbek az integráció mellett szóló érdekek mint az ellenérdekek. Lehet hogy 20 év múlva nem úgy fog kinézni az EU mint ma, de ez nem is baj. Az európai integráció története nem 1945-ben kezdődött, hanem legalább 1200 éves múltra tekint vissza, a középkorban szorosabb volt az integrálódás az európai országok között mint ma. Az együttműködésnek lehetnek más, akár a jelenleginél sokkal intenzivebb, de a tömegek által mégis jobban elfogadott formája mint a kormányközi egyeztetésekre épülő elitista brüsszeli bürokrácia.

Inkább az a valószínű hogy az EU egyre szorosabbra fonja a kapcsolatait Oroszországgal mert mindkét félnek ez az érdeke. És hogy ehhez az amerikaiak mit szólnak alapjába véve teljesen mindegy.

kopari78|4 éve |Permalink|Komment elrejtése
@miklosmarinov:

Emlékszem arra az időre - igazán nem volt messze 1980-as évek második felében!!! - amikor közgazdáktól hallottam, hogy a 2000-es évekre a távol-kelet lesz a világ gazdasági súlypontja.

Ekkor már beszéltek arról is, hogy a kínai változások gyorsabbak lesznek mint a hazaiak, és gazdasági hatékonyságuk lényegesen meghaladja az európait... Ez akkor idegenül hangzott.

Mint ahogy az is, amikor 2006 tavaszán - mielőtt indultam Kínába - azt mondtam, hogy Kína jelentős stratégiai előnyre tett szert (részben mert Putyinnal rendezték az orosz - kínai kapcsolatokat) míg az usa a "kontinentális talapzatig" eladott mindent, több az adóságuk mint amit a következő nemzedék törleszteni tudna. Több mint 2 év kellett ahhoz, hogy - saját veszteségeik révén - megértsék miről beszéltem.

tisztelettel: Kopári László

kopari78|4 éve |Permalink|Komment elrejtése

Az Európai Unió Bizottsága ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a német kormány magatartása ellentétes a Közösség versenypolitikájával, arról nem is beszélve, hogy a németországi munkahelyek teljes megőrzése, más európai munkahelyek elvesztését vonhatja maga után..

Az idézet innen való:

Botrányszag az Opel körül

Amikor a farok csóválja - GM: mégis megtartjuk az Opelt

Az bizonyos, hogy az én olvasatomban a fenti cikk realitását támasztja alá, ha valakinek ez kétséges akkor komoly problémák vannak, nem véletlen, hogy csupa olyan kormányunk volt (választottaink) akiken nem volt stratégiájuk, preferált szavazóbázisuk, hanem a közalkalmazottak, az adófizetők által eltartottak támogatásával kerülhettek hatalomra ugyanis nincs olyan réteg, ami azonos érdekeket tudna megfogalmazni, és nincs olyan párt ami ilyen érdekeket felismerne, és képviselni tudna...

ebből adódik szomorú jelenünk, és nem túl biztató jövőnk...

Kopári László

kirsch84|4 éve |Permalink|Komment elrejtése
@junker:

Nem egészen mindegy! Kina az igazi probléma, (erről feledkezik meg az elemzés!) Oroszország lesz a gyengébik fél a 20-as évek után Ázsiában. Nem engedhető" hogy a jövendő EU vagy annak 1/3 bárminek is a határa az Ural legyen!

Persze hogy az USA kacérkodik MOST az EU "felosztásával" ( "féltékenykedik" mert már ma is erősebb gazdaságilag nála), de ő is ráfizetne ha Kina válna Eurázsia urává... Jobban jár egy békés EU-val, akivel "beszélni is tud pl. angolul! Obama rájött a reál politikára.Pl. Izrael is egyre többe kerül, de EU NÉO-gal (!) soha sem irja le, de egy Eurázsiát uraló Kina? igen bizonytalan dolog

Szóljon hozzá Ön is a témához!
Kommentáláshoz, értékeléshez kérjük, lépjen be!

Ha Ön rendelkezik google-, yahoo-, liveID-, twitter-, facebook-, vagy openID azonosítóval úgy ide kattintva külön regisztráció nélkül is beléphet a Kitekintőre! Elsősorban ezt a megoldást ajánljuk!

Ha Ön nem rendelkezik a fenti listában felsorolt azonosítók egyikével sem, vagy nem kívánja őket a Kitekintőre való belépésre használni, úgy klasszikus módon, helyi, kitekintős azonosítóval itt tud belépni. (Az első megoldás jövőbe mutató és szebb is:) )

 Emlékezzen?