Őszi gyakornoki program a Kitekintőnél - jelentkezz!
Infosáv elrejtése

Romokban Európa: milyen lesz a világ 2020-ban?

Aleksandar Palic / Majláth Ronald | 2009. október 30., péntek

Mikor fog Szerbia belépni az Európai Unióba? A válasz erre a kérdésre így hangzana: soha! Ennek oka Szerbia esetében pedig nem az „Európa-ellenes” lobbi választási győzelmében, valamint Belgrádnak a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel való nem kielégítő együttműködésében rejlik, hanem az Európai Unióban uralkodó állapotokkal van összefüggésben. A gazdasági problémák, melyeket a világgazdasági válság hívott életre, csak súlyosbítják a politikai egyenetlenségeket. Ha valamiképpen kivárjuk a belépésig szükséges időt, felmerül a nagy kérdés, hogyan is fog majd akkor kinézni, vagy éppen létezni fog-e még egyáltalán az Európai Unió? Szerbiának ugyanakkor mégis van egy foglalt helye a kelet-európai szövetségben, mégpedig az úgynevezett pravoszláv unióban - vagy a megújult Bizáncban.

Az Amerikai Információs Nemzeti Tanács a CIA-vel együttműködve ugyanis közzétette „A jövő térképe 2020-ban” című anyagát, mely sajnálatos módon nem keltette fel kellően az európai geopolitikai szakértők figyelmét. Ebben az anyagban az elemzők úgy látják, hogy az Európai Unió a jövőben fel fog bomlani, Európának pedig három részre kell oszlania. A nyugati blokkot alkotná Németország, Franciaország, Nagy Britannia, Írország, Ausztria, Olaszország, Spanyolország, a Benelux-államok, valamint a skandináv országok. A másik unió az Új Európa nevet kapta, ebben Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, valamint délen Horvátország és Szlovénia foglalna helyet, az utóbbiak révén a „katolikus Kelet-Európa” kijutna a mediterrán-térségbe is. Az amerikai előrejelzések szerint az atlanti szövetség gyakorolna ellenőrzést az öreg kontinens ezen része felett.


Kattintson és nézegessen képeket Moszkváról!

Kelet-Európát, vagyis a pravoszláv uniót Oroszország uralná, ez Ukrajnából, Belorussziából, Grúziából, Moldáviából, Romániából, Bulgáriából, Görögországból, Macedóniából, Szerbiából, Montenegróból, és Bosznia-Hercegovinából állna, Albánia kapcsán pedig előrejelzések megoszlanak: vagy Oroszország közeledik tőkéjével Kelet-Európához, vagy Tirana továbbra is a NATO és az Egyesült Államok védőszárnya alatt marad.

Hasonló előrejelzést tett közzé a neves amerikai civil szervezet is, a Stratfor. Oroszország, mint regionális erő (Kelet) mellett a Stratfor szerint az Európai Unió hamarosan két részre fog bomlani, a gazdagabb nyugatra és Közép-Európa kisebb országainak csoportjára, melyek katonailag meghajolnak Washington előtt. Habár ezek az előrejelzések ellentmondásosnak tűnnek, a világon egyre több geopolitikai szakértő osztozik ebben a vélekedésben. Ugyanis a pravoszláv unió - vagy röviden: Bizánc - nem a pravoszláv „testvériségből” fog létrejönni, hanem „gázunió” lesz, melynek alapvető motivációja a pénz. Így Oroszország azon lesz, hogy ellenőrizze energiaáramlását, s ezzel befolyást gyakoroljon olyan országokra, mint Ukrajna, Grúzia, Bulgária, Románia és Szerbia - ahogy ezt a CIA-dokumentum is előrejelzi. Amellett, hogy Románia és Bulgária ma tagja a NATO-nak, sorsuk az európai integráción belül nagyon bizonytalan, és a forgatókönyv szerint ezek a közeljövőben (felismerve személyes érdekeiket) elállnak korábbi szövetségeseiktől és alkalmazkodnak az új helyzethez, mindez immáron már nem csupán tudományos-fantasztikus mese.

Lehet ennek a prognózisnak hinni? A geopolitikai szakértők egyetértenek abban, hogy elérkezett a multipoláris világrend ideje, és a több pólus létezése miatt az Amerikai Egyesült Államok és a NATO nemzetközi téren a jövőben már nem tud majd főszerepet játszani. Csak emlékeznünk kell arra, hogy a múlt évben a NATO Csehországba és Lengyelországba rakétaelhárító rendszert kívánt telepíteni, és a szövetség határait ki kívánja terjeszteni Grúziára és Ukrajnára is.

Amikor a francia politikai szakértő, Emmanuel Todd 1976-ban, tizenöt évvel a Szovjetunió szétesése előtt megjósolta annak felbomlását, az emberek mosolyogtak. Ma, amikor az Európai Unió lehetséges végéről van szó, már nincs mosoly az arcokon.

Euroszkepticizmus


Kattintson és nézegessen képeket
az Unió fővárosáról!

Míg a balkáni államok alig várják, hogy az Európai Unió részei legyenek, a BBC közvélemény-kutatásai alapján a britek többsége örömmel fogadná, ha országuk kilépne az Európai Unióból. A megkérdezetteknek több mint fele úgy gondolja, hogy Nagy Britanniának semmiféle haszna nem származik az Európai Unióból, és több mint 50 százalék támogatna egy népszavazást arról a kérdésről, hogy Nagy Britannia kilépjen-e az Európai Unióból, ezek elvetették az euró bevezetését a font helyett.

A holland szélsőjobboldali politikus, Geert Wilders útjára bocsátott egy kezdeményezést, hogy kizárják az Unióból Bulgáriát és Romániát (ezt az ötletet a hollandok 20 százaléka támogatja), másrészt a bolgárok úgy gondolják, hogy számukra az európai uniós tagság semmit nem nyújt. A huszonhét tagállam kevesebb, mint 50 százaléka tekint az Európai Unióra pozitívan.

A Nabucco szerepe

Egyre bizonyosabb, hogy Oroszország lesz az energia abszolút ura. A Nabucco-projekt értéke több milliárd euró, és a célja nem más, mint hogy csökkentse az Európai Uniónak az orosz gáztól való függőségét - ez azonban lekerült Brüsszel, valamint Angela Merkel német kancellár asszony prioritási listájáról.

Erre a projektre a halálos csapást mégis az azerbajdzsáni vezetés és az orosz Gazprom tárgyalásai mérték, melynek értelmében Azerbajdzsán – mely várhatóan a Nabucco legnagyobb szállítója lett volna – a Moszkvával való gáz-szövetség mellett döntött.

Az Európai Unió, mint „Orient express”

Az Európai Uniót sokan az „Orient expresshez” hasonlítják. Ezen a „vonaton” szalon-kocsik, étkezőkocsik, valamint hálókocsik vannak. Ezekben foglal helyet a brüsszeli bürokrácia, az étkezőkocsiban és az első osztályon ülnek azok, akiknek van pénzük fizetni (Németország, Franciaország, a Benelux államok, Skandinávia, Ausztria, Nagy Britannia, valamint Olaszország). A másodosztályon utazik Írország, Spanyolország, Portugália és Görögország. Ők még időben szálltak fel a vonatra, és jól profitáltak a különböző vissza nem térítendő hitelből és segélyből, míg ezekre volt pénz. A harmadosztályon pedig a kis halak utaznak, mint a balti államok, Málta, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia. A teherkocsin, összeszorítva a ládák és bőröndök között pedig Románia és Bulgária ül abban a reményben, hogy valaha átkerülhetnek a harmadosztályra. A vonat végén „marhavagonok” vannak. Csak ezekben van hely a kívül maradtak számára, már amennyiben a szalonkocsikban és a hálókocsikban megengedik azt, hogy mások is felszálljanak a vonatra.

A pénzügyi problémák nagy vitákhoz vezettek az Európai Unióban, ami kiterjedt a gazdasági protekcionizmus kérdésére is. A válság elleni harcban a tagállamok mind gyakrabban az önerőért kiáltanak, menekülve a tárgyalásoktól és a közös antirecessziós megoldásoktól. A gazdagabb államok, mint Németország és Franciaország be kívánják zárni kelet-európai gyáraikat, és az anyaországukban teremtenek munkahelyeket.

Nagy az ellenállás abban a kérdésekben is, mely a kevésbé fejlett államok, mint Görögország, de főleg Bulgária és Románia finanszírozását illetik. A recessziós folyamat, valamint a gazdasági protekcionizmus és az euróválság mellett nehéz elhinni, hogy az Európai Unió - a közösség, mely a szabadkereskedelem elvén alapul – képes lesz működni. Az Európai Unió megoszlása vagy szétesése ebben az esetben biztos forgatókönyv.

Írta: Aleksandar Palić
Forrás: Večernje Novosti, 2009. június 22.

Ehhez a cikkhez 9 hosszászólás érkezett a régi felületen. Ide kattintva megtekintheti őket.

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, ugyanakkor a szerkesztőség fenntartja a jogot a nyíltan sértő, gyűlölködő, trágár ill. reklám tartalmú hozzászólások moderálására!
comments powered by Disqus