Az Európai Tanács dönt majd a cseh garanciákról

Címkék:
• csehország
• lisszaboni szerződés

Egy ad hoc munkacsoport dolgozik azon a szövegen, amelyet a cseh elnök által szabott új feltétel kielégítése érdekében a prágai kormány az október 29-30-i EU-csúcstalálkozó elé kíván terjeszteni, megnyitva ezzel az utat a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtt – jelezte a José Manuel Barroso bizottsági elnökkel kedden folytatott megbeszélését követően Ján Fischer, cseh miniszterelnök.

Fischer Barrosóval tartott sajtótájékoztatóján elmondta: számos opció felmerült a cseh államfő azon feltételének kielégítésére, hogy az EU adjon garanciákat Csehországnak arra, hogy az új szerződés részének számító alapvető jogok chartája alapján a második világháború után az országból elüldözött szudétanémetek az Európai Bíróságon ne követelhessék vissza elkobzott javaikat. „Ez lehet egy rövid politikai nyilatkozat, amiben utalás lehet arra, hogy ez később egy protokoll (jegyzőkönyv) része lesz” – fejtegette Ján Fischer arra a kérdésre, hogy milyen formát ölthet a Klaus elnök által reklamált biztosíték. Azt is hozzátette, hogy „a szöveg egy olyan jegyzőkönyv részét képezheti, amihez hasonlót annak idején Lengyelország és Nagy-Britannia kitárgyalt az EU-val”, és amelyek a két tagállamnak kimaradási lehetőséget adnak a máskülönben jogilag kötelező érvényű alapvető jogok chartája alól. A szöveget aztán október végén megvitatnák az állam- és kormányfők. A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Prágának esze ágában sem áll a Lisszaboni Szerződés ratifikációjának újranyitása, egy olyan eshetőség amit tárgyalópartnere José Manuel Barroso is „szürrealistának és abszurdnak” nevezett.

Fischer azt is közölte, hogy a cseh kormány egyértelmű garanciákat kér Klaus elnöktől arra, hogy amennyiben az általa szabott feltétel teljesül, az alkotmánybíróság döntésével összhangban záros határidőn belül sort kerít a ratifikációs folyamat lezárására, elhárítva az akadályt a szerződés év vége előtt történő életbe lépése elől. A cseh kormányfő azt is nyilvánvalóvá tette, hogy kormánya nem ért egyet Klaus kérésével, miután az az álláspontja, hogy sem a szerződés, sem az alapjogi charta nem befolyásolja visszamenőlegesen a Benes-dekrétumokat, amelyek kimondták a szudétanémetek jogfosztását.

Barroso arra figyelmeztette a cseheket, hogy aláírásukkal és parlamenti jóváhagyásukkal olyan kötelezettséget vállaltak az egész EU felé, amit tiszteletben kell tartaniuk. „Remélem nem lesznek mesterséges akadályok ezután. Feltételezve, hogy az alkotmánybíróság nem ítéli összeférhetetlennek a szerződést a cseh alkotmánnyal, Csehországnak nem lesz oka arra, hogy ne tartsa tiszteletben kötelezettségvállalását” – szögezte le a Bizottság elnöke. „Remélem az Európai Tanács megtalálja majd a megoldást” – tette hozzá.

Barroso arra is felhívta a figyelmet, hogy a legjobb módja annak, hogy Csehország megőrizze biztosát a következő Bizottságban, ha a Lisszaboni Szerződés minél hamarabb hatályba lép. A Nizzai Szerződés értelmében ugyanis egy vagy több országnak nem lenne biztosa a testületben. Barroso ugyanakkor hozzátette, hogy a biztos elvesztésének lehetősége nem speciálisan Prágát fenyegeti, ennek veszélye ugyanúgy érvényes lenne a többi tagállamra.