Merkel, a második Vaslady

A mostani német kancellár Angela Dorothea Kasner néven látta meg a napvilágot Hamburgban, 1954. július 17-én. Édesapja lutheránus lelkész volt, édesanyja pedig angolt és latint tanított. Érdekességként elmondhatjuk, hogy a kancellár mamája a Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) tagja, míg lánya a kereszténydemokraták (CDU) oszlopos tagja és kancellár-jelöltje.

Angel Merkel német kancellár Barack Obama
amerikai elnökkel és feleségével

Merkel édesapja 1954-ban gyülekezetet kapott Quitzow településen, amely akkor a Német Demokratikus Köztársasághoz (NDK) tartozott, így az egész család átköltözött keletre. Merkel Templinben, Berlintől mintegy 80 kilométerre nőtt fel. Gerd Langguth, CDU egyik volt vezető politikusa egyik könyvében azt írta, hogy Merkel családja kivételes helyzetet élvezett az NDK-ban, mivel két autóval is rendelkeztek, és szabadon utazhattak a Német Szövetségi Köztársaságba (NSZK). Langguth szerint mindez annak volt köszönhető, hogy Merkel édesapja erősen szimpatizáltaz az NDK eszméivel.

Mint az összes többi diák, Merkel is tagja volt a Szabad Német Ifjúság (FDJ) nevű szocialista szervezetnek. Később az FDJ tagjaként a Tudományos Akadémia agitprop osztályának vezető testülétébe is beválasztották. A kancellárasszony úgy nyilatkozott az FDJ-ben töltött éveiről, hogy ott csak "kulturális munkát végzett".

Merkel 1973 és 1978 között a Lipcsei Egyetemen fizikát tanult, és itt is diplomázott 1978-ban. 1978-1990 között a Tudományos Akadémia egyik kutatóintézetében dolgozott. Eközben perfektül megtanult oroszul is. A kutatóintézeti évek alatt doktori címet szerzett a kvantum kémia témakörében beadott szakdolgozatáért. 1989-ben kapcsolódott be a demokratikus átalakulás folyamataiba. Az első (és egyben utolsó) szabad keletnémet választásokon Lothar de Maizičre miniszterelnök helyettes-szóvivője lett.

Kattintson és nézegessen képeket Berlinről,
a német politikai élet központjáról!

A Németország újraegyesítése után tartott első választásokon képviselői helyet szerzett a Bundestagban Nordvorpommern és Rügen választókörzetből. Ez a régió maradt mind a mai napig a választókörzete. 1990-ben a keletnémet CDU, Merkel eddigi pártja, beolvadt a nyugatnémet CDU-ba. Az ambíciózus politikus ezek után ifjúsági és nőügyi miniszter lett Helmut Kohl harmadik kormányában. 1994-ben a környzetvédelmi és nukleáris biztonságért felelős tárcát kapta meg, ami már sokkal nagyobb nyilvánossággal járt, és ezek után, mivel a legfiatalabb volt a kabinetben, csak "a lánynak" kezdték el becézni. A CDU 1998-as választási veresége után Merkel-t a CDU főtitkárává választották. Az 1999-es tartományi választásokon a CDU meglepően jól szerepelt, és ennek, meg egy pénzügyi botránynak köszönhetően – Wolfgang Schäuble akkori CDU elnök nem volt hajlandó felfedni egy kétmillió német márkás adomány forrását – megnyílt az út Merkel CDU elnökké válása előtt. Merkel-t 2000 április 10-én választották meg Scäuble utódjául. 

Pártelnökké választása után nagy népszerűségnek örvendett a német emberek körében, és mindenki azt várta, hogy ő lesz Gerhard Scröder akkori kancellár 2002-es kihívója. A CDU elnöke azonban nem bírta pártja egy részének támogatását, de a CDU bajor testvérpártjának, a CSU-nak, és különösen annak elnökének, Edmund Stoiber-nek sem akaródzott Merkel-t támogatnia (Stoiber igazából magának tartogatta a kancellár-jelöltséget). A CSU vezetője, még ha hajszállal is, de elvesztette a csatát Schröder-rel szemben. A 2002-es szövetségi parlamenti választások után Merkel lett a CDU parlamenti csoportjának vezetője. 2005-ben újabb választásokra került sor, mivel Gerhard Schröder elbukott egy bizalmi szavazást, és ennek tükrében volt szükség új választások kiírására, amin a CDU csak 1 százalékkal előzte meg az SPD-t. Hosszas egyeztetések után a két nagypárt (CDU/CSU és SPD) vezetői úgy döntöttek, hogy nagykoalíciót alkotnak Angel Merkel vezetésével.

Merkel, aki időközben a pápánál is népszerűbbé vált az európaiak körében, kormányzásának prioritásai közé szerette volna emelni a munkanélküliség csökkentését és a német gazdaság helyzetének javítását, ezt azonban most elég erősen felülírja a gazdasági válság. Merkel igyekezett rendbetenni az államkasszát, a munkaerőpiaci helyzetet jelentősen javítani (még a válság előtt), a családi juttatásokat megemelni, a vállati adó reformjával a vállalkozásokat lépéselőnyhöz juttatni. Emellett pedig a sikeres válságkezelést említhetjük kancellárságának jelentős eredményei között. Külpolitikájára a viszonylagos kiegyensúlyozottság volt jellemző. Előbb Jacques Chirac majd Nicholas Sarkozy francia elnökkel is hamar megtalálták a hangot. Emellett ugyanakkor Kínával többször is összezördült, nem egyszer a Dalai Láma miatt.

Merkel magánéletéről nem lehet sokat tudni. 1977-ben férjhez ment Ulrich Merkel fizikus tanulóhoz. A házasság végül nem volt túl sikeres, 1982-ben válással végződött. Merkel második férje Joseph Sauer kvantumfizikus, aki igyekszik távol maradni a médiától. Merkel-nek nincs gyermeke, azonban Sauer-nak van két felnőtt fia. A kancellárasszony a német futballválogatott egyik legnagyobb rajongója, ha teheti, akkor a legtöbb meccsükön kinn van, emellett pedig az Energie Cottbus focicsapatának klubtagja. A tekintélyes Forbes magazin egészen 2006-tól kezdve Angela Merkel-t hozza ki az első helyen a világ legbefolyásosabb nőinek listáján. Sokan Margaret Thatcher egykori brit kormányfőhöz hasonlítják, mivel programjuk és karakterük is sok hasonlóságot mutat. Thatcher nyomán Merkel-t is sokan "Vaslady-nek" nevezik.

A CDU, a nemrég lezajlott német tartományi választásokon elért rossz eredményei ellenére még mindig a szeptember végi szövetségi választások legnagyobb esélyese, így vigyázó szemünket ugyancsak érdemes lesz Angela Merkelen tartanunk.

Címkék:
• merkel
• németország
• parlamenti választás
• portré