Obama borsot tört Medvegyev orra alá

Kóti Lóránt
2009. július 10., péntek

Barack Obama amerikai elnök moszkvai látogatásának a kitekinto.hu cikkeiben már részletezett világpolitikai és leszerelési kérdései mellett volt egy másik fontos momentuma. Obama világos és egyértelmű jelezést adott arra vonatkozóan, hogy Washington számára nem kevésbé fontos a civil társadalommal, ezen belül az orosz ellenzékkel és a jogvédőkkel folytatott akár legmagasabb szintű kapcsolattartás, illetve a demokratikus értékek melletti határozott kiállás a számos vonatkozásban autoriter jegyeket mutató moszkvai vezetés ellenében.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy Obama kétnapos látogatásának második napja azzal kezdődött, hogy részt vett az orosz-amerikai civil fórumon, amelyet a moszkvai Metropol szállóban tartottak. Az amerikai elnök két előadást is meghallgatott. Elsőként a demokráciával és az emberi jogokkal foglalkozó orosz szervezet vezetőjét, Jurij Dzsibladzét hallgatta arról, hogyan is áll az emberi jogok helyzete Oroszországban, majd Ella Pamfilovát, az orosz elnök tanácsadóját hallgatta meg a korrupció problémájáról. Obama felszólalásában azt mondta, hogy a demokrácia és az emberi jogok érvényesülése minden ország számára kulcsfontosságú és Oroszország sem kivétel ez alól, hiszen csak a demokrácia felülkerekedésével tudják az oroszok egy sor problémájukat megoldani. 

Este a moszkvai Ritz szállóban az orosz ellenzék vezetőivel találkozott az amerikai elnök. Gyakorlatilag képviseltetve volt az egyre inkább marginalizálódó teljes orosz ellenzék. Ott volt a kommunista Gennagyij Zjuganov, Szergej Mitrohin, a liberális Jabloko vezetője, Leonyid Gozman, az Igaz Ügy társelnöke, a Szolidaritás társelnökei: Borisz Nyemcov és Garri Kaszparov ex-sakkvilágbajnok, Vlagyimir Rizskov a Köztársaság párt volt vezetője, valamint Jelena Lukjanova, a Jukosz-vezér Mihail Hodorkovszkij védője, illetve az Igazságos Oroszország két dumaképviselője, Ilja Ponomarjov és Jelena Mizulina.

Az ellenzékiek elmondták, ami a szívüket nyomja: hogy hiányzik a választás szabadsága, korlátozott a sajtószabadság, hogy továbbra is vannak politikai ítéletek és elítéltek Oroszországban, miután bírói hatalom a politikai elit kiszolgálója, de szó volt a második Jukosz-perről, valamint az ellenzéki tüntetések szétkergetéséről, illetve arról, hogy a Putyin féle hatalmi párt, az Egységes Oroszország háttérbe szorítja a többi poilitikai tömörülést.

Obama erre elmonta, hogy a problémák egy részét felvetette Medvegyev elnöknek is, de ez a mostani találkozó az ellenzékkel csak a dialógus kezedete és jelezte: aligha számíthatnak tőle bármiféle radikális lépésre vagy nyilatkozatra.

Obama és Medvegyev: egy dialógus kezdete

Obamát ugyanakkor szemmel láthatóan érdekelték a hallottak, ugyanis időről időre utasította tanácsadóit, hogy egyik vagy másik kérdésben mélyedjenek el. Bár végül semmiféle verbális támogatás nem hangzott el az amerikai elnök részéről az ellenzék irányában, maga a találkozó ténye is már figyelmet keltett. Leonyid Gozman szerint Obama világos jelzést küldött az orosz vezetésnek, hogy Amerika számára fontos az orosz ellenzék léte. Vlagyimir Rizskov szerint pedig az amerikai elnök a találkozóval világossá tette azt is, hogy a demokratikus értékek, az emberi jogok és a törvény elsőbbsége legalább annyira fontos neki mint az iráni, iraki ügyek vagy Afganisztán.
 

"Kreml-közeli személyt ne avassanak civillé!"

Szurkov: A sajtószabadság ellensége?

Volt egy pikáns ügy is az Obama-látogatás kapcsán, ami megint csak ráterelte a figyelmet az irányított orosz demokrácia néhány sajátosságára. Kihasználva az amerikai elnök látogatása által biztosított fokozott sajtónyilvánosságot, az ellenzékiek fehívást intéztek Dmitrij Medvegyevhez és Barack Obamához követelve, hogy ne Vlagyiszlav Szurkovra, az elnöki adminisztráció vezetőjének első helyettesére bízzák a frissen létrehozott, a civil társadalom problémáival foglalkozó orosz-amerikai munkabizottság társelnökségét. Az ellenzékiek szerint Szurkov nevéhez fűződik az orosz demokrácia utóbbi évekbeli történetének számos gyászos fejleménye. Így például a sajtószabadság leépítése, a politikai verseny megszüntetése, illetve a civil társadalom kiépülésének útjába állított akadályok.

Az ismert jogvédő, Lev Ponomarjov emlékeztett: Szurkov nevéhez fűződik például az a 2005-ös, a nem kereskedelmi szervezetekről szóló törvény, amellyel lényegében állami ellenőrzés alá helyezték a civil társadalma.

Amerikai részről nem kommentálták Szurkov kinevezését, mint ahogy az ellenzék utóbbi megnyivánulását sem. A civil fórum egyik résztvevője, az előzőleg éves jelentésében Oroszországot szoftdiktatúrának minősítő Freedom House helyettes vezetője a gazeta.ru-nak viszont úgy nyilatkozott, hogy a kinevezéssel az orosz kormány figyelemre méltó jelzést adott…

Szóljon hozzá Ön is a témához!
Kommentáláshoz, értékeléshez kérjük, lépjen be!

Ha Ön rendelkezik google-, yahoo-, liveID-, twitter-, facebook-, vagy openID azonosítóval úgy ide kattintva külön regisztráció nélkül is beléphet a Kitekintőre! Elsősorban ezt a megoldást ajánljuk!

Ha Ön rendelkezik eduID azonosítóval úgy ide kattintva külön regisztráció nélkül is beléphet a Kitekintőre!

Ha Ön nem rendelkezik a fenti listában felsorolt azonosítók egyikével sem, vagy nem kívánja őket a Kitekintőre való belépésre használni, úgy klasszikus módon, helyi, kitekintős azonosítóval itt tud belépni. (Az első megoldás jövőbe mutató és szebb is:) )

 Emlékezzen?

Kövessen minket!

Galériák